A közlekedési balesetek sok esetben függnek össze alváshiánnyal, alvászavarral - hangsúlyozta Urbán Freind Ildikó, a Nemzetközi Közlekedési Hatóság (NKH) Közúti Gépjármű Közlekedési Hivatal Pályaalkalmassági Vizsgálati Igazgatóság igazgatója az Alvás Világnapja (World Sleep Day) alkalmából megrendezett eseményen március 17-én, Budapesten.
Sok karambolt lehetne megelőzni, ha a sofőrök gyorshajtás helyett olykor lassítanának, azonban ez nem igaz az alvás és a vezetés összefüggésében, hiszen az elalvás miatt bekövetkező balesetekben általában éppen az a baj, hogy még féknyom sincsen - állapította meg a szakember - hozzátéve: nem árt tudnunk, hogy a fáradtság és az elalvás önmagában is a közlekedési szabályok megszegésének minősül.
A baleseteknél ugyanis rendkívül gyakori indok a figyelemzavar. Városon belül ez például az elsőbbség meg nem adásaként, tilos jelzésen való áthaladásként jelenik meg, míg a településeken kívül a pályaelhagyás a leggyakoribb következmény. Érdemes tudnunk, hogy ez az elalvás előszobája – hívja fel a figyelmet Urbán Freind Ildikó. Ilyenkor jelentősen csökken a reakcióidő, valamint a koncentráció, amely könnyen áldozattá tehet minket és az ártatlan felet egyaránt.
A statisztikák szerint pedig a legtöbb közúti baleset legalább érintőlegesen összefügg az alvásmegvonással, alvászavarokkal.
A szakember ezzel kapcsolatban kiemelte: 18 óra ébrenlét 0,8 százalékos véralkoholszinttel egyenlő, ha pedig már egy napja vagyunk megszakítás nélkül fenn, az olyan mintha véralkoholszintünk 1 százalékos lenne, ami kimeríti a részegség fogalmát.
Ebből a szempontból rizikócsoportnak számítanak a 26 év alatti fiatal férfiak, vagy például a hivatásos sofőrök, kamionosok, üzleti utazók, főleg a kelet-nyugati, illetve fordított irányban haladók, akinek a zónák között haladva eleve felborul az életritmusuk.
De vajon mit tegyünk, hogy megelőzzük az ilyen baleseteket?
Nemcsak gépjárművünket, időnként magunkat is ellenőrizni kell – tanácsolja Urbán Freind Ildikó. Sok esetben gondot jelent képességeink túlértékelése, tehát a megfelelő önismeret sokat számít. Döntsük el – ha kell segítséggel -, hogy alkalmasak vagyunk-e a vezetésre!
Érdekesség az is, hogy mivel a dohányfogyasztásnak agyi érszűkítő hatása van, ezért az autóban, városokban, illetve forgalmas utakon növekvő szén-dioxiddal együtt kiválthatja az elalvást.
Ha azt érezzük, hogy fókuszálási nehézségeinnk vannak, egyre többet pislogunk, ásítunk, illetve kisebb kisodródások, kihagyások fordulnak elő, amikor vezetünk, vagy éppen túlzott nyugtalanság lesz úrrá rajtunk, azonnal álljunk meg, és ha tehetjük, pihenjünk, relaxáljunk egy kicsit.
A szakember hangsúlyozta, összefogásra van szükség a kamarák, a szakszervezetek, és a munkaadók részéről is, hiszen a hivatásosok esetében bizonyos intézkedésekkel lényegesen csökkenteni lehetne a rizikófaktorokat.
Közös rentábilis megoldások kellenek – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy például az alvásdiagnosztika, a munkaerő-felvételkori vizsgálat kimutathatja az alvászavarokat.
Vezetés közben fontos a fenntartott figyelem: „unalmas, ingerszegény munkához erős motiváltság kell” - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a munkáltatók ehhez egy jó megbecsülési rendszerrel járulhatnak hozzá. A régóta tartó balesetmentes vezetést kiemelten kellene jutalmazni, elismerni.
Sok segítséget nyújthat a különböző relaxációs technikák elsajátítása - 10 perc komoly relaxáció ugyanis egy óra alvásnak felel meg!
Az NKH is igyekszik a megeleőzéshez a maga módján hozzájárulni alapos alkalmassági vizsgákkal, célirányos alvástesztekkel. Azt is érdemes lenne megfontolni, hogy még több figyelmeztető rezgősáv (vonal) legyen az utakon, amelyek figyelmeztetik a vezetőket a sávelhagyásra, áttételesen pedig koncentrációjuk gyengülésére – tette hozzá a szakember.
Urbán Freind Ildikó végül felhívta a figyelmet arra, hogy az elalvás elleni óvintézkedések mellett rendkívül fontos lenne, hogy egy együttműködő és egymásért is felelős közlekedési kultúrára alakuljon ki szerte a világban.
Privátbankár - Szilágyi Balázs