.jpg)
A munkaerőpiac legnagyobb részén nincs jövedelemhátránya a nőknek, csak akkor, ha olyan állásban dolgoznak, ahol magas a férfiak jövedelme Sok elemzés Magyarországon a nők férfiakhoz képesti jövedelemhátrányát 10–20 százalék közöttire teszi. A Bértarifa felvétel 2009-es adatai alapján a férfiak és a nők jövedelmét jövedelemötödönként összehasonlítva azt látható, hogy a közepes és alacsonyabb jövedelem alatt a férfiak és a nők jövedelme azonos, az átlagnál valamivel magasabb keresetűek ötödében kisebb, a legmagasabb jövedelműek körében jelentős a nők jövedelemhátránya. Tehát a munkaerőpiac egészében mért női jövedelemhátrányt a legnagyobb jövedelműeknél tapasztalható egyenlőtlenség „termeli ki”.
A nők jövedelemhátránya tehát inkább kivétel, mint szabály, amennyiben a munkaerőpiac legnagyobb részén nem tapasztalható jövedelemhátrány a nők esetében. Az érem másik oldala ugyanakkor, hogy a munkaerőpiacon ezek tipikusan az alacsony vagy közepes jövedelemmel kecsegtető foglalkozások és ágazatok, s azokat a munkaerőpiaci rétegeket (férfiakat és nőket egyaránt) érintik, amelyeknek nincsenek ennél magasabb pozíciókra esélyes karrierlehetőségeik. A nők valójában tehát akkor kerülnek jövedelemhátrányba, ha olyan állásban dolgoznak, ahol magas a férfiak jövedelme. Ez az úgy nevezett üvegplafon jelenség, amikor a nőket láthatatlan, de áttörhetetlen akadályok fosztják meg a karrier, ezen belül pedig a magasabb jövedelem megszerzésének lehetőségétől.
Privátbankár
Szócsata a lengyel X-en. 
