A korábban az élelmiszeriparban megismert lánctartozások kialakulásától tart a hazai élelmiszeriparban az Atradius Hitelbiztosító. A társaság értékelése szerint a jelentős mértékű feketegazdaság és a kevés vevő miatt amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévő magyar élelmiszeripari cégeknek újabb nehézséget jelent majd az uniós élelmiszerekre bevezetett orosz embargó.
Napi 70 millió forint a mínusz
Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója szerint a húsiparban megtapasztalt komoly feketegazdaság, az uniós elvárásoknál szigorúbb, ám csak az itthoni termelőkre érvényes hazai élelmiszerbiztonsági előírások, a termelőknek a vevőkkel (üzletláncokkal) szembeni piaci erőhátránya, s az a tény, hogy a mezőgazdaságon belül az élelmiszerfeldolgozás még mindig a legkevésbé hitelezhető területnek számít, amúgy is komoly gondokat okoz az iparági vállalkozásoknak. Ehhez jön az orosz embargó, amely egyrészt azonnali – az Atradius szerint napi 70 millió forintos - bevételkiesést okoz, másfelől hosszabb távon piacvesztést okoz a magyar cégeknek.
Az Atradius becslése szerint a 2013-as adatokat figyelembe véve akár 78-80 millió euró (24,5-25,2 milliárd forint) exportbevétel-kiesést is elszenvedhetnek a magyar cégek az orosz intézkedések miatt az idén, rosszabb esetben a teljes Oroszországba irányuló mintegy 60-62 milliárd forintos magyar élelmiszer-, ital-, dohánytermékek exportértékének 50 százalékát is elérheti a veszteség. Mindezt annak fényében kell látni, hogy bár a magyar-orosz áruforgalomban az agrár- és élelmiszeripari termékek részesedése kisebb az iparcikkekénél, az elmúlt években mégis ez a szegmens produkálta az egyik legdinamikusabb mértékű növekedést: 2011 és 2012 között az Oroszországba élelmiszert exportáló magyar cégek száma megháromszorozódott, az export értéke pedig 20 százalékkal növekedett tavaly.
A kompenzáció mit sem ér - ráadásul felfüggesztették
Az embargós kárral szemben a tervezett, teljes közösségre vetített uniós kártalanítási alap 400 millió eurós kerete édeskevés. Ráadásul szeptember 10-én Dacian Ciolos mezőgazdasági biztos azt jelentette be, hogy a kompenzációs eljárás végrehajtását felfüggesztették, mivel a tagállamok által leadott előzetes igények összessége többszörösen meghaladta az EU átlagos éves orosz exportját. Bár a kompenzációs folyamat átdolgozás után ismét megnyílik majd, az Atradius szakértői szerint jól látható, hogy a magyar élelmiszeripari vállalkozók nem bízhatnak teljes kompenzációban.
Kisebb bevétel - romló fizetési morál
A helyzetet tovább ronthatja, hogy a megmaradó felesleges készletek még lejjebb nyomják a hazai árakat, így a cégek forgalmának visszaesése még nagyobb méretű lehet. Miután az Atradius Fizetési Szokások Barométerének adatai szerint a vállalatközi fizetési késedelmek elsődleges oka a rendelkezésre álló források szűkössége (Magyarországon 2014-ben 60,7%-ban a belföldi ügyfelek és 33,3%-ban a külföldi ügyfelek esetében), így a bevételek csökkenésével komolyan romolhat a fizetési fegyelem, s ez építőiparban tapasztalt lánctartozásokhoz vezethet.
Piacvesztés
A helyzet javulását az sem segíti elő, hogy a korábbi orosz vevők új – elsősorban dél-amerikai – beszállítók után néznek, így a magyar cégek akár teljes piacvesztéssel is szembesülhetnek. A hitelbiztosító információi szerint a latin-amerikai cégek igen aktívvá váltak az orosz piacon: augusztusban az orosz egészségügyi hatóságok 87(!) brazil húsüzem termékeire adták meg a szükséges engedélyeket, illetve ezentúl 2 brazil tejüzem is szállíthat az oroszoknak.
Vanek Balázs szerint a kialakult helyzetben a magyar cégek új piacokat és vevőket kell, hogy keressenek, ez viszont azzal jár, hogy rákényszerülnek az ismeretlen, vagy épp kockázatosabbnak megítélt vevőkkel való üzletelésre is.
Az odesszai vámőrség szerint Putyin hadserege a román határnál lévő orlivkai határátkelőre csapott le. 
