A korábban az élelmiszeriparban megismert lánctartozások kialakulásától tart a hazai élelmiszeriparban az Atradius Hitelbiztosító. A társaság értékelése szerint a jelentős mértékű feketegazdaság és a kevés vevő miatt amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévő magyar élelmiszeripari cégeknek újabb nehézséget jelent majd az uniós élelmiszerekre bevezetett orosz embargó.

Napi 70 millió forint a mínusz

Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója szerint a húsiparban megtapasztalt komoly feketegazdaság, az uniós elvárásoknál szigorúbb, ám csak az itthoni termelőkre érvényes hazai élelmiszerbiztonsági előírások, a termelőknek a vevőkkel (üzletláncokkal) szembeni piaci erőhátránya, s az a tény, hogy a mezőgazdaságon belül az élelmiszerfeldolgozás még mindig a legkevésbé hitelezhető területnek számít, amúgy is komoly gondokat okoz az iparági vállalkozásoknak. Ehhez jön az orosz embargó, amely egyrészt azonnali – az Atradius szerint napi 70 millió forintos - bevételkiesést okoz, másfelől hosszabb távon piacvesztést okoz a magyar cégeknek.

Az Atradius becslése szerint a 2013-as adatokat figyelembe véve akár 78-80 millió euró (24,5-25,2 milliárd forint) exportbevétel-kiesést is elszenvedhetnek a magyar cégek az orosz intézkedések miatt az idén, rosszabb esetben a teljes Oroszországba irányuló mintegy 60-62 milliárd forintos magyar élelmiszer-, ital-, dohánytermékek exportértékének 50 százalékát is elérheti a veszteség. Mindezt annak fényében kell látni, hogy bár a magyar-orosz áruforgalomban az agrár- és élelmiszeripari termékek részesedése kisebb az iparcikkekénél, az elmúlt években mégis ez a szegmens produkálta az egyik legdinamikusabb mértékű növekedést: 2011 és 2012 között az Oroszországba élelmiszert exportáló magyar cégek száma megháromszorozódott, az export értéke pedig 20 százalékkal növekedett tavaly.

A kompenzáció mit sem ér - ráadásul felfüggesztették

Az embargós kárral szemben a tervezett, teljes közösségre vetített uniós kártalanítási alap 400 millió eurós kerete édeskevés. Ráadásul szeptember 10-én Dacian Ciolos mezőgazdasági biztos azt jelentette be, hogy a kompenzációs eljárás végrehajtását felfüggesztették, mivel a tagállamok által leadott előzetes igények összessége többszörösen meghaladta az EU átlagos éves orosz exportját. Bár a kompenzációs folyamat átdolgozás után ismét megnyílik majd, az Atradius szakértői szerint jól látható, hogy a magyar élelmiszeripari vállalkozók nem bízhatnak teljes kompenzációban.

Kisebb bevétel - romló fizetési morál

A helyzetet tovább ronthatja, hogy a megmaradó felesleges készletek még lejjebb nyomják a hazai árakat, így a cégek forgalmának visszaesése még nagyobb méretű lehet. Miután az Atradius Fizetési Szokások Barométerének adatai szerint a vállalatközi fizetési késedelmek elsődleges oka a rendelkezésre álló források szűkössége (Magyarországon 2014-ben 60,7%-ban a belföldi ügyfelek és 33,3%-ban a külföldi ügyfelek esetében), így a bevételek csökkenésével komolyan romolhat a fizetési fegyelem, s ez építőiparban tapasztalt lánctartozásokhoz vezethet.

Piacvesztés

A helyzet javulását az sem segíti elő, hogy a korábbi orosz vevők új – elsősorban dél-amerikai – beszállítók után néznek, így a magyar cégek akár teljes piacvesztéssel is szembesülhetnek. A hitelbiztosító információi szerint a latin-amerikai cégek igen aktívvá váltak az orosz piacon: augusztusban az orosz egészségügyi hatóságok 87(!) brazil húsüzem termékeire adták meg a szükséges engedélyeket, illetve ezentúl 2 brazil tejüzem is szállíthat az oroszoknak.

Vanek Balázs szerint a kialakult helyzetben a magyar cégek új piacokat és vevőket kell, hogy keressenek, ez viszont azzal jár, hogy rákényszerülnek az ismeretlen, vagy épp kockázatosabbnak megítélt vevőkkel való üzletelésre is.