Az árak nőttek, a beruházások mérséklődtek

A termelői árak tavaly decemberben sem változtak az előző havihoz képest, míg novemberben 1,5 százalékkal nőttek októberhez viszonyítva. Augusztusban, szeptemberben és októberben csökkentek, 0,2 és 0,9 százalék közötti arányban, míg azt megelőzően, márciust kivéve, emelkedtek 3,8 és 0,2 százalék között. Éves összevetésben tavaly március óta folyamatosan emelkednek az árak, 5,5, illetve 9 százalék közötti mértékben.

Januárban az ipar belföldi értékesítési árai az előző havinál 0,6, ezen belül a feldolgozóipari ágazatokban az árszínvonal 0,7 százalékkal volt magasabb. A vegyi anyag, termék gyártásában áremelkedés 2,7 százalék volt az alapanyagár-növekedés és az európai piacon bekövetkezett év eleji áremelkedések miatt.

További árnövekedést figyelhet meg a KSH az egyéb feldolgozóipar és javítás területén (1,5 százalék), valamint az élelmiszeriparban (1,1 százalék). Csökkentek az árak a járműgyártásban (0,7 százalék), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (0,5 százalék), és a textil- és bőriparban (0,2 százalék). A többi feldolgozóipari ágazatban az árszínvonal 0,1 és 0,8 százalék közötti mértékben változott. Az ipar belföldi értékesítésében jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai januárban 0,2 százalékkal lettek magasabbak a decemberinél.

Éves összehasonlításban a feldolgozóipari ágazatok belföldi értékesítését 9,3 százalékos áremelkedés jellemezte. Ezen belül a legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban (25,6 százalék), a vegyi anyag, termék gyártásában (17 százalék), valamint a kohászat, fémfeldolgozásban (13,5 százalék) nőttek az árak. Kisebb áremelkedés történt az élelmiszer-ipari (7,3 százalék), az egyéb feldolgozóipari termékek (4,9 százalék) és a villamos berendezés (4,5 százalék) gyártásában.

Tavaly januárhoz viszonyítva alacsonyabbak lettek az árak a textil- és bőriparban (2,2 százalék), a járműgyártásban (0,8 százalék), a gyógyszergyártásban (0,3 százalék), illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (0,2 százalék). A többi feldolgozóipari ágazatban az áremelkedés mértéke 1,7 és 2,6 százalék között alakult. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai 9,8 százalék haladták meg az egy évvel korábbiakat.

A belföldi értékesítésben az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül 2011 januárban az előző hónaphoz képest az energiatermelő ágazatokban 0,4, a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 1,2 százalékos növekedés mutatkozott. A beruházási javakat gyártó ágazatok árai 0,1, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatoké 0,5 százalékkal magasabbak voltak. 2010 azonos hónapjához mérten az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban összességében 12, a beruházási javakat előállító ágazatokban 2,1 százalékkal nőttek az árak. A fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok esetében 3,2 százalékkal magasabb árakat mért KSH.

Az ipar forintban mért exportértékesítési árai az előző hónaphoz képest 2011. januárban 0,4 százalékkal alacsonyabbak lettek, 2010. januárhoz viszonyítva 5,2 százalékkal emelkedtek. A magyar fizetőeszköz egy hónap alatt az euróhoz mérten 0,7, az amerikai dollárhoz képest 1,6 százalékkal erősödött. A 2010 januárban jegyzett árfolyamokkal összevetve az euróhoz mérten 2,3, a dollárhoz viszonyítva 9,4 százalékot vesztett értékéből.

Mérséklődő beruházások

A nemzetgazdasági beruházások az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint 2,3 százalékkal mérséklődtek. Az építési beruházások éves szinten 8,3, a gép- és berendezés-beruházások 1,4 százalékkal csökkentek. Az adatok szerint az egész évre jellemző volt, hogy a vállalkozások nagy része csak a legszükségesebb beruházásokat hajtotta végre.

Tavaly a 19 nemzetgazdasági ág közül 11 ágban volumencsökkenés figyelhető meg. A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül leginkább az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene maradt el az előző évtől 17,1 százalékkal, a lakásépítések erőteljes visszaesésének következtében.

A KSH adatai szerint az előző évi növekedés után, a szállítás, raktározás ág beruházásainak volumene 2010-ben 12,5 százalékkal volt alacsonyabb, aminek oka az út- és autópálya-, illetve a szárazföldi szállítás beruházásainak visszaesése. A tavalyi szinthez képest jelentősen elmaradtak a beruházások a bányászat (47,6 százalék), a mezőgazdaság (25,5 százalék) és a közigazgatás (14,1 százalék) ágakban is.

A nemzetgazdasági beruházások csökkenő tendenciájával szemben a feldolgozóipar beruházásai 9,4 százalékkal nőttek, amihez elsősorban a jármű-, és a gumitermék-gyártás nagyberuházásai járultak hozzá. Az oktatás nemzetgazdasági ág beruházásai 55,2 százalékkal emelkedtek, az oktatás minden területén uniós és hazai forrásból megvalósult projektek eredményeképpen.

A KSH szerint a művészet, szórakoztatás, szabadidő ág 22,1 százalékos növekedésében gyógy- és élményfürdő, illetve kulturális beruházások játszottak szerepet. A beruházások 2010 negyedik negyedévi, az előző év azonos negyedévéhez viszonyított 7,8 százalékos csökkenésén belül az építési beruházások 11,3, a gép- és berendezés-beruházások 1,9 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.

A nemzetgazdasági beruházások 2008 eleje óta tartó - a megelőző év azonos időszakához viszonyított - csökkenése 2010 negyedik negyedévében is folytatódott, amikor a nemzetgazdasági ágak többségében mérséklődést regisztrált a KSH. A lakásépítéseket is tartalmazó ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 22,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Nagyobb visszaesés figyelhető meg a szállítás, raktározás (15,1 százalék), a mezőgazdaság (33 százalék), továbbá a közigazgatás (33,3 százalék) ágakban is.

A feldolgozóipar beruházásai 23,6 százalékkal emelkedtek a jármű-, a gumi- és a vegyianyag-gyártásban megvalósult néhány jelentős beruházásnak köszönhetően. Az oktatás nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 39,6 százalékkal bővült a széles körű intézménybővítések, -felújítások következtében. A művészet, szórakoztatás, szabadidő ág 18,6 százalékos növekedését főként a pécsi kulturális fejlesztések és az európai soros elnökséggel kapcsolatos beruházások okozták - közölte a KSH.

Negatív meglepetés az elemzők szerint

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt mondta: jól látható, hogy a feldolgozóipari beruházások húzták felfelé az adatot, ehhez képest negatív meglepetést okoztak a KSH által közölt számok. Hozzátette: a feldolgozóipar teljesítménye a várakozásoknak megfelelően alakult. Az elemző megjegyezte, hogy a kedden közölt beszerzési menedzser index ugyanakkor emelkedett, a szezonálisan kiigazított februári érték 57,0 volt.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője szerint is a vártnál rosszabb adatokat közölt a KSH. Mint mondta, az export, a feldolgozóipar teljesített pozitívan, az összes többi szektornál nem látszik pozitív kilátás. Hozzátette: a nagy kapacitásfelesleg, a kilátások bizonytalansága, valamint a különadók miatt is nyomott beruházási aktivitásra számít az idén. Kondrát Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a belföldi értékesítésben alacsonyabb volt az áremelkedés, ez megerősíti, hogy nincs belföldön inflációs nyomás.

MTI