.jpg)
Egyre inkább az unión kívül fogják megvalósítani K+F+I beruházásaikat az európai nagyvállalatok, komoly versenyhátrányt okozva ezzel az EU-nak Egyre inkább az unión kívül fogják megvalósítani K+F+I beruházásaikat az európai nagyvállalatok, komoly versenyhátrányt okozva ezzel az EU-nak – derül ki az Európai Bizottság által közzétett jelentésből. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint mielőbbi beavatkozásra van szükség e káros folyamatok visszafordítása érdekében uniós és hazai szinten egyaránt.
Az Európai Bizottság által közzétett kutatási eredmények szerint bár a vezető európai vállalatok K+F+I befektetéseinek háromnegyede jelenleg még az Európai Unión belül valósul meg, a következő években ezek a beruházások egyre inkább eltolódnak Kína, Japán, India, az Egyesült Államok és az unión kívüli európai országok irányába. Mindez azt jelenti, hogy az EU továbbra sem tekinthető vonzó helyszínnek az innovációs befektetések számára, ami egyre komolyabb versenyhátrányt okoz a fő nemzetközi riválisokkal szemben. Összességében a K+F+I beruházások terén 5 százalékos növekedésre számíthatunk a felmérésben részt vevő európai nagyvállalatoktól kapott adatok alapján, ugyanakkor az Európai Unióban várhatóan mindössze csak 3 százalékkal nő majd az érintett vállalatok innovációs költése. A fennmaradó két százalék tehát már az unión kívüli területekre irányul.
Az MGYOSZ szerint az EU területén működő vállalatok fejlődését a tőkéhez való hozzáférés nehézsége és a szabályozási rendszer bonyolultsága hátráltatja leginkább. Ezek a problémák nem csupán az európai K+F+I befektetések volumenét csökkentik, de lényegében a teljes uniós vállalati szektor gazdasági tevékenységét is negatívan befolyásolják. Futó Péter, a BUSINESSEUROPE alelnöke, az MGYOSZ elnöke. szerint európai szinten összehangolt innovációs politikára van szükség a K+F+I beruházások visszaesésének megállítása érdekében. Sürgős intézkedéseket igényel továbbá a vállalkozások forráshoz jutásának megkönnyítése és a szabályozás egyszerűsítése az Európai Unió részéről, ha nem akar végleg lemaradni a globális gazdasági versenyben távol-keleti és tengerentúli versenytársai mögött.
A vállalkozások forráshoz jutását nehezíti az is, hogy jelenleg nem létezik egységes európai kockázatitőke-piac, mivel az eltérő nemzeti szabályozások ezt lehetetlenné teszik, komoly gátat jelentve a határokon átívelő befektetéseknek. Többek között ennek is köszönhető az innovációs beruházások terén megfigyelhető lemaradásunk fő versenytársainkhoz képest. A BUSINESSEUROPE egy új, egységes uniós szabályozási környezet megteremtésére tett javaslatot a közelmúltban annak érdekében, hogy a kockázati tőkealapok az Unió összes tagországában szabadon, egyforma feltételek mellett működhessenek. Az európai munkaadói szervezet levélben küldte el az Európai Bizottságnak a szabályozási kérdéssel kapcsolatos részletes javaslattervét.
Az Európai Unió innovációs felzárkóztatása érdekében az MGYOSZ az alábbi intézkedéseket tartja szükségesnek: a vállalkozások tőkéhez jutásának elősegítése, egységes uniós szabályozási rendszer kialakítása, különös tekintettel a kockázati- és magántőke-befektetésekre, összehangolt K+F+I programok elindítása, a vállalkozások és az egyetemek közötti K+F+I együttműködések támogatása, a közvetlen kormányzati K+F+I-támogatások jelenlegi szintjének emelése.
Az MGYOSZ szerint az EU területén működő vállalatok fejlődését a tőkéhez való hozzáférés nehézsége és a szabályozási rendszer bonyolultsága hátráltatja leginkább. Ezek a problémák nem csupán az európai K+F+I befektetések volumenét csökkentik, de lényegében a teljes uniós vállalati szektor gazdasági tevékenységét is negatívan befolyásolják. Futó Péter, a BUSINESSEUROPE alelnöke, az MGYOSZ elnöke. szerint európai szinten összehangolt innovációs politikára van szükség a K+F+I beruházások visszaesésének megállítása érdekében. Sürgős intézkedéseket igényel továbbá a vállalkozások forráshoz jutásának megkönnyítése és a szabályozás egyszerűsítése az Európai Unió részéről, ha nem akar végleg lemaradni a globális gazdasági versenyben távol-keleti és tengerentúli versenytársai mögött.
A vállalkozások forráshoz jutását nehezíti az is, hogy jelenleg nem létezik egységes európai kockázatitőke-piac, mivel az eltérő nemzeti szabályozások ezt lehetetlenné teszik, komoly gátat jelentve a határokon átívelő befektetéseknek. Többek között ennek is köszönhető az innovációs beruházások terén megfigyelhető lemaradásunk fő versenytársainkhoz képest. A BUSINESSEUROPE egy új, egységes uniós szabályozási környezet megteremtésére tett javaslatot a közelmúltban annak érdekében, hogy a kockázati tőkealapok az Unió összes tagországában szabadon, egyforma feltételek mellett működhessenek. Az európai munkaadói szervezet levélben küldte el az Európai Bizottságnak a szabályozási kérdéssel kapcsolatos részletes javaslattervét.
Az Európai Unió innovációs felzárkóztatása érdekében az MGYOSZ az alábbi intézkedéseket tartja szükségesnek: a vállalkozások tőkéhez jutásának elősegítése, egységes uniós szabályozási rendszer kialakítása, különös tekintettel a kockázati- és magántőke-befektetésekre, összehangolt K+F+I programok elindítása, a vállalkozások és az egyetemek közötti K+F+I együttműködések támogatása, a közvetlen kormányzati K+F+I-támogatások jelenlegi szintjének emelése.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
