Az Új Széchenyi Terv célja, hogy talpra állítsa a magyar gazdaságot, beindítsa a növekedést, és tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtsen - összegzett Orbán Viktor a terv pénteki budapesti bemutatóján. Egy ország átszervezésére egy emberöltőben csak egyszer van lehetőség - hangoztatta a miniszterelnök, hozzátéve: mindig meg kell küzdeni "a múlt erőivel", amelyek azon dolgoznak, hogy Magyarországot visszavigyék a nemzetközi gyámság alá, a megszorításokba, az eladósodásba, "amin aztán ők jót kereshetnek", de a mostani kormány ezt nem támogatja.
ÚSZT - a siker és a boldogság kulcsa?
Ha a hazai kis és közepes vállalkozások egyre többen lesznek, és sikeresebbé válnak, belátható időn belül az egész ország erősebb, sikeresebb és boldogabb lesz - fogalmazott a bemutatón Orbán Viktor.
A kormányfő szerint a tétlenség megöl bennünket, és a legrosszabb vonásokat hozza ki a magyarokból. Minél kevesebben dolgoznak, annál rosszabb lesz élni ebben az országban, egyre rosszabb lesz a hangulat, és ez még a dolgozó emberek életét is megmérgezi - fogalmazott a miniszterelnök. A tétlenség megöl bennünket, ezt kell a politikának mindig szem előtt tartania - nyomatékosította. A kormányfő leszögezte: ezért kell a munkának a gazdaságpolitika középpontjában állnia.
Fókuszban a munka
Elmondta: Magyarország azért van ma ilyen állapotban, mert a munkára képes emberek mindössze 55 százaléka dolgozik, ezzel szemben az uniós átlag 65 százalék, USA-ban az átlag 75 százalék, Kínában pedig 85 százalék. Az 55 százalékot először fel kell vinni az uniós átlagra, később ezt meg kell haladni, törekedni kell arra, hogy Európában nálunk legyen a legmagasabb a foglalkoztatottság, és ha sikerül, akkor versenyre kelhetünk azokkal is, akiket ma utolérhetetlennek tekint a nyugati civilizáció.
A menekvés nem alternatíva
"A pénzügyi fegyelem fontos. Amikor helyre akarjuk állítani a pénzügyi fegyelmet, fontos csökkenteni a költségvetési bevételek újraelosztásának szintjét. És idén, amint majd bebizonyosodik, csökkenteni is fogjuk. Ezért úgy vélem, a költségvetés szerkezetileg jó irányba tart" - nyilatkozta tegnap Orbán Viktor. A piacok és az elemzők is jól fogadták, hogy a magyar miniszterelnök elkötelezte magát a költségvetés kiadási oldalának racionalizálása mellett. Részletek >>> |
Nem lehet elmenekülni a munka elől, és nem lehet kimenekülni a munkaerőpiacról a tétlenségbe. Amennyiben ezt nem fogadjuk el, nincs esélyünk arra, hogy a gazdaságpolitikánk sikeres legyen. Az előttünk álló egy év átszervezésének, a strukturális reformprogramoknak éppen az az értelmük, hogy mindenkit meghívjanak és bent tartsanak a munkaerőpiacon - húzta alá.
Meggyőződésem, hogy minden nemzet polgárainak természetes igénye az, hogy legyen egy hely a világon, ahol a terveit, álmait és céljait meg tudja valósítani, és ehhez ne kelljen idegen országba költöznie - hangsúlyozta a kormányfő.
Orbán Viktor szerint a kormányoldal kétharmados parlamenti többsége és az ebből fakadó politikai stabilitás a "legkomolyabb versenyelőnye" ma Magyarországnak.
Az összefogást nem veszélynek, hanem értéknek, lehetőségnek kell tekinteni és mindenek fölött büszkének kell rá lenni - fogalmazott Orbán Viktor, a kormánypártok kétharmados többségét a magyar emberek összefogása megtestesülésének nevezve.
Kitért arra, hogy a kormányzás során kell vállalni konfliktusokat is, de az Új Széchenyi Terv a kormányzás "barátságos arcát" mutatja, a reményről, az együttműködésről és a közös lehetőségekről szól.
Matolcsy: akár a 6%-os növekedés is elérhető
1000 milliárd csak fejlesztésre A rendelkezésre álló 7.000 milliárd forintból 4.000 milliárd forintot már lekötöttek, 2.000 milliárd forint új forrás lesz, és mintegy 1.000 milliárd forintot jelentenek azok a források, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank nyújt majd a gazdaságfejlesztésre. |
Kiemelte: ezzel a magyar beruházási ráta 2014-re mintegy 25 százalékos szintre nő majd, a magyar GDP pedig a 4-6 százalékos sávba emelkedik. A miniszter kiemelte: így 2014-ig mintegy 300 ezer új munkahely jöhet létre.
Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) a magyar gazdaságpolitika kiemelt céljait segíti, így a gazdasági növekedés ütemének növelését, az államadósság GDP-hez mért szintjének csökkentését, a foglalkoztatás jelentős bővítését - mondta az ÚSZT-t bemutató tájékoztatón a nemzetgazdasági miniszter.
A tárcavezető kiemelte: Magyarországnak egyszerre kell csökkentenie az államadósság GDP-hez mért szintjét és az ország külső adósságát. Növelni kell a beruházásokat, főleg a termelő beruházásokat, és a foglalkoztatást tekintve a 2010-2020 között 1 millió új munkahelyet akar létrehozni a kormány az országban.
Matolcsy György szerint Magyarország 2010 második felében gazdaságtörténeti "bravúrt" hajtott végre. A kormány konszolidálta az államháztartást, miközben nem léptetett életbe megszorításokat, és ennek révén lehetővé válik, hogy az államháztartás hiánya tartósan 3 százalék alatt maradjon a GDP-hez mérten.
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a konszolidációval elérhetővé vált, hogy az Európai Unióban Svédország mellett Magyarország lesz az egyetlen állam, amely képes lesz az államadósság szintjét csökkenteni a GDP-hez viszonyítva.
Hangsúlyozta: a kormány elkötelezett abban, hogy 2011-14-ben az államháztartási deficit 3 százalék alatt maradjon. Erre az EU tagországai közül mindössze 3-4 állam lesz képes - tette hozzá.
Az ÁKK becslése szerint amennyiben a magán-nyugdíjpénztári tagok harmada visszalép, akkor a jelenlegi, a GDP közel 80 százalékára rúgó államadósság két százalékponttal, ha a tagok kétharmada lép vissza, akkor az adósság 5 százalékponttal csökken. Teljes visszalépés esetén az államadósság 9 százalékponttal mérséklődhet, ami a közel 3.000 milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári vagyon visszaáramlását jelenti.
Az ÁKK szerint 2011 végére a GDP 64,5%-ra csökkenhet az államadósság szintje, vagyis az euróbevezetéshez szükséges 60%-os szint látótávolságba kerül. Csakhogy a maastrichti elszámolás szerint az önkormányzati szektor hiányát is figyelembe kell venni, az MNB adatai alapján a hiány így viszont még idén év végén is 70% felett lehet. Ezzel együtt is igaz, hogy az önkormányzatok nélkül és szigorú költségvetési politikával az államadósság szintje 2005 óta nem látott mélységbe kerül.
Az államadósság helyzetét elemezve aláhúzta: ezt úgy is el lehet érni, hogy az államadósságot egyszeri intézkedésekkel csökkentjük a bruttó hazai termékhez viszonyítva, a másik út az, hogy a növekedés nagyobb mértékű beindításával, a beruházások növelésével a GDP folyamatosan emelkedik és ehhez mérten mérséklődik az államadósság szintje.
Három kitörési pont
Elmondta, hogy az Új Széchenyi Terv az első Széchenyi Tervhez képest három új kitörési pontot is tartalmaz, így az egészségipar fejlesztésére helyezi részben a hangsúlyt, köztük a gyógyászati beruházásokra, a gyógyturizmusra, emellett a zöldgazdaság is új kitörési pontnak számít, és a foglalkoztatás erőteljes növelése is a prioritások között szerepel.
A miniszter hozzátette: a kormány nagy hangsúlyt helyez az ÚSZT-ben az innováció fejlesztésére is, szakértők szerint Magyarország a következő évtizedben a világ innovációs nagyhatalmai között lehet.
A kormány nemcsak az uniós forrásokban bízik, gyorsabb lesz a forráskihelyezés
Megújul a fejlesztéspolitika, amely mögött nemcsak uniós, hanem hazai és nemzetközi fejlesztési források is lesznek - hangsúlyozta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az Új Széchenyi Terv bemutatóján. Hozzátette: gyorsabb és egyszerűbb lesz a forráskihelyezés.
Idén 1100 milliárdot költhetünk el, 93 új konstrukció lesz
Fellegi Tamás elmondta: a szabadon felhasználható uniós fejlesztési forrás 2013-ig 2.000 milliárd forint, és megújul a pályázati rendszer is. Az ÚSZT keretében 93 új konstrukciót hirdetnek meg 1.100 milliárd forint tőkekihelyezéssel. Az idén a szabadon felhasználható 2.000 milliárd forint uniós forrás 55-60 százalékát a gazdaságba juttatják az ÚSZT-ben szereplő hét prioritás mentén.
Fellegi Tamás kiemelte az infrastruktúra, a közlekedés, a vállalkozásfejlesztés, a zöldgazdaság fejlesztésének fontosságát. Jelezte, hogy a pályázatok a kis- és középvállalkozásokra is koncentrálnak, és ehhez egyszerűbben elérhető hatékony pénzügyi eszközöket is társítanak, köztük mikro hiteleket, a Magyar Fejlesztési Bank megújult hitelkonstrukcióit, és a Széchenyi Kártya kibővített programjában lévő forgóeszköz, beruházási és önerő hiteleket.
Nemzeti program lett a Moszkva tér is
Elmondta, hogy nemzeti programok is indulnak az ÚSZT-ben a közös nemzeti célok megvalósítására. Példaként említette a közlekedési programokat, köztük a komáromi híd építését, a közösségi közlekedés átalakításához szükséges városokon belüli autóbusz és vasúti közös pályaudvarokat, a GSM-R technológiára épülő rendszer vasúti telepítését.
A nemzeti program keretében a térségek turisztikai lehetőségeit is fejlesztik a Balaton, a Tisza-tó térségében, illetve elindul az Ős-Dráva program, valamint a Budai Vár rekonstrukciója. A tudásgazdaság növelése érdekében felgyorsítják a Talentis programot, megvalósul a szegedi szuperlézer projekt - emelte ki a fejlesztési miniszter.
Fellegi Tamás a nemzeti programok közé sorolta továbbá a sportfejlesztéseket, az egészségügy korszerűsítését, a közigazgatási ügyfélhálózat kiépítését, a Moszkva tér felújítását, a pécsi konferencia központ állami kezelésbe vételét, és hasonló konferencia központ kialakítását Budapesten.
Közölte: jövő héten országszerte ismertetik az új pályázatokat, hogy minél szélesebb körben ismertek legyenek a lehetőségek.
MTI, Privátbankár