Az Atradius Collections 29 országot érintő, legfrissebb kutatása szerint a magyar cégvezetők döntését továbbra sem a behajtás sikeressége, hanem kizárólag a kapcsolódó költségek motiválják, ezért a jogi irodák vagy követeléskezelő cégek használatának aránya még a szomszédos országok adataitól is jelentősen elmarad.
Ázsiában bízzák a leggyakrabban profikra
A kutatás szerint 2012-ben leginkább az ázsiai földrészen (41%) alkalmaztak külső követeléskezelő cégeket. Az Egyesült Államokban megkérdezett vállalkozások 33%-a, a mexikóiak 31%-a, míg a kanadaiak 30%-a fordult az elmúlt egy évben professzionális behajtókhoz. Európában átlagosan 25%-os az arány, a holland vállalatok 50%-a fordult hozzájuk, míg a svédek 42, az osztrákoknál pedig 35%-os ez az arány.
A magyarországi adatok ugyanakkor – nemzetközi összevetésben – jelentősen eltérő képet mutatnak. Annak ellenére, hogy a magyar vállalatközi kifizetések 80%-ára jellemző halasztott fizetési aránnyal a 29 országból álló lista tetején áll Magyarország, a magyar vállalkozások még mindig vonakodnak a szakértői segítség igénybevételétől a kinnlevőségek érvényesítésében.
A magyar cégek házon belül próbálkoznak
A felmérésben résztvevő magyar gazdasági társaságok 94%-a elsődlegesen házon belül próbálja megoldani követeléskezelési ügyeit.
Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója szerin a magyar cégek még a legegyszerűbb módszerekkel sem védekeznek a késedelmes és nemfizetési kockázatok ellen, holott Nyugat-Európában már régóta bevett gyakorlat, hogy az ismeretlen vagy új vevők nem kapnak halasztott fizetési lehetőséget.
Bár közép-kelet-európai régió országaiban ugyancsak kivétel nélkül növekedett a házon belüli behajtás népszerűsége, a lengyelek átlag 66%-os, a szlovákok 72%-os, és a csehek 40%-os arányához képest a magyar 94%-os adat kiugróan magas.
Sajnálják a pénzt
Az Atradius Collections adatai szerint a magyar cégek követeléskezelővel való együttműködése ellen a költségek szólnak, amit alátámaszt az is, hogy ha egy magyar vállalkozás mégis követeléskezelőtől kér ajánlatot, akkor általában az ár az elsődleges döntési tényező. A sikerességi ráta csak a második helyen áll, és kevésbé fontos a kiválasztás folyamatában, mint más európai országokban. A rangsorban ezután következik az „adóssal való jó viszony fenntartása” és a „nemzetközi tapasztalat”.
Nem elég a szombati közel 10 forintos áremelkedés, a jövő héten további drágulásra számíthatunk. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
