Biztatóan növekszik a GDP régiónkban

A globális makrogazdasági háttér kedvező Közép- és Kelet-Európa számára: a régió legfőbb exportpiacai, mint Németország, Franciaország és Olaszország továbbra is jól teljesítenek, a jegybankok pedig ezután is igyekeznek ösztönözni a gazdaság fellendülését. A GMU (Európai Gazdasági és Monetáris Unió) perifériális országaiban a kockázatok jelentősnek tűnnek, de a helyzet kezelhetőnek látszik. Még a gyengébb gazdaságú országokban is végre kilátásban van a GDP növekedése, bár a válságból való kilábalásuk üteme továbbra is kérdéses.

Általánosságban elmondható, hogy az ipar továbbra is nagymértékben meghatározó a régió számára, bár 2010-től némileg kisebb mértékben járul hozzá a fejlődéshez. A régió legtöbb gazdasága már a harmadik negyedévben pozitív teljesítményt könyvelhetett el. Az új év beköszöntével a PMI (Purchasing Managers’ Indices) értéke 53 hónapos csúcsot ért el, és ez 2010 utolsó negyedévére még jobb eredményt vetít előre a gazdasági teljesítmény szempontjából.

„Különösen az új EU-tagállamok élvezik a német gazdaság intenzív erősödésének és a növekvő ázsiai kereslet pozitív hatásait. A stabil vagy éppen növekvő nyersanyagárak pedig a FÁK-országoknak kedveznek - mondta Gillian Edgeworth, az UniCredit EEMEA Economics vezetője, majd hozzátette: emellett 2011-ben még nagyobb léptékű fejlődésre számíthatunk a hazai kereslet terén, és nemcsak az erősebb gazdaságokban, hanem mindenütt.” A munkanélküliség vélhetően túl van a csúcson a legtöbb országban, a kiskereskedelmi értékesítés azonban - még ha lassan is - fellendülni látszik az ipari termelés növekedésével párhuzamosan.

Bár az UniCredit kutatói számolnak az esetleges negatív hírek lehetőségével is, mégsem tekintik ezeket olyan súlyúnak, ami megingathatná a régióban zajló stabilizációs folyamatot. „Három fő veszélyforrást határoztunk meg, ezek: a külső kereslet, a tőkepiaci folyamatok és az EU további bővítésének, valamint az egyes országok ERM II-be/GMU-ba való belépésének elhúzódása" - mondta Edgeworth, aki szerint a régió legtöbb gazdasága azonban védett a GMU perifériális országaiban zajló eseményekkel szemben. Így 2009-ben a közép- és kelet-európai exportnak csupán 3,3 százaléka irányult a perifériális államokba, míg 15,1 százaléka Németországba. A régió pénzügyi folyamatait a nagyobb gazdaságokból származó beruházások dominálják, mint Németország, Ausztria és Franciaország. Mivel komoly kockázatok is fennállnak, különösen Görögországot illetően, az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) határozott lépéseket tett ezek kezelése érdekében: október végén 300 millió eurós hitelkeretet jelentett be a régióban működő görög leánybankok számára.

Az államháztartási hiány tovább csökken a régió országaiban, de egészében véve még mindig meghaladja más feltörekvő régiók adatait, illetve a válság előtti mutatókat. Az államháztartási hiány GDP-hez viszonyított aránya a 2009-es átlagosan 7 százalékról a múlt évben 5,4 százalékra a csökkent, idén pedig várhatóan 4,7 százalékra esik vissza a régióban. Az államadósság összességében még növekszik 2011-ben, de más feltörekvő régiók mutatóival összhangban a GDP 40 százaléka alatt marad.

Míg a horvátországi, lengyelországi és magyarországi trendek korántsem egyértelműek, Törökország kiemelkedően jó költségvetési fegyelemről tett tanúbizonyságot. 2010 első tíz hónapjában az ország államháztartási hiánya csupán feleakkora volt, mint 2009 azonos időszakában. A költségvetési szabályt ideiglenesen felfüggesztették, valamint a választásokat megelőzően a költségvetési kiadások esetleges megugrása kockázatot jelenthet az idei év első felében. Bulgária, Észtország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia szintén dicséretes erőfeszítéseket tett a hiány csökkentésére: az utóbbi két államban ez az állami szféra bérköltségeinek csökkentését is magában foglalja.

„A válság megkérdőjelezte a közép- és kelet-európai „üzleti modellt”, és most az egyes országokat inkább saját teljesítményük szerint értékelik, mintsem egy csoport részeként" - összegezte Gillian Edgeworth, hozzátéve, hogy a régió nem számíthat arra, hogy a végtelenségig rendelkezésére állnak az alacsony kamatozású hitelek. Ugyanakkor a válságból eredő folyamatok elmozdítottak néhány biztosnak hitt pontot a régióra vonatkozó politikák terén; ilyen például az EU és az eurózóna bővítésének szándéka. Észtország GMU-ba való belépését és Horvátország EU-csatlakozását követően az UniCredit kutatói szerint 2015 lehet a legkorábbi időpont, amikor az eurózóna újabb országokkal bővülhet. Ha az EU soros elnökségét januárban, illetve júliusban átvevő Magyarország, illetve Lengyelország sikeresen kormányozza át az Uniót ezen a nehéz időszakon, a további bővítéssel szembeni ellenérzések enyhülhetnek a jövőben - derül ki az elemzésből.

Privátbankár