A magyar borágazat egyik legsúlyosabb problémája jelenleg a számlázatlan forgalom, amely becslések szerint jelenleg eléri a borforgalmazás 45 százalékát, nagy gondot okoznak a külföldről behozott és ellenőrizetlen termékek is. Az első osztályú szőlőültetvény telepítésre alkalmas terület alig felét használják ki a gazdák, pedig a borkészítésnek 200 éves hagyománya van Magyarországon. A szakma és a politika végre összefog? A bizottság várhatóan áttekinti majd az ágazat általános, helyzetét, továbbá a külföldi borimport anomáliáit, a számla nélküli forgalmazás felszámolásának lehetőségeit. Foglalkozni fog a 2008-2009-es évek bor forgalomba hozatali járulékának felhasználásával, valamint megvizsgálja az uniós országokba irányuló úgynevezett álborexport kérdéskörét is.
A bizottság alakuló ülésén az országgyűlési képviselőkön kívül jelen voltak a szakmai és érdek-képviseleti szervezetek, valamint a szaktárca képviselői és szakértői is.
Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára az ágazat helyzetéről szólva elmondta: Magyarországon több évszázados hagyományai vannak a bortermelésnek, az elmúlt két évtizedben azonban jelentős változáson ment keresztül a magyar szőlőtermelés és borelőállítás, a centralizmust felváltották a különféle piacgazdasági formák.
A szakember jelezte: Magyarországon 193 ezer hektár alkalmas első osztályú szőlőültetvény telepítésre. Országszerte azonban jelenleg csak 82 ezer hektár szőlőültetvényt tartanak nyilván.
Évente a megtermelt szőlőből 3,0-3,5 millió hektoliter bort állítanak elő. Ebből a mennyiségből évente átlagosan mintegy 600-700 ezer hektolitert visznek ki az országból. Magyarországon az átlagos borfogyasztás évi mintegy 30 liter bor fejenként.
Horváth Csaba is a legsúlyosabb problémák közé sorolta a számla nélküli kereskedelem visszaszorítását, valamint a külföldi borok ellenőrizetlen behozatalát, ezeket szerinte az ágazat védelmében mielőbb rendezni kell. A szakember sürgette az alkalmi munkavállalás, a környezetvédelmi termékdíj, a jövedéki szabályozás, valamint a borellenőrzés és a bormarketing problémáinak megoldását is.
Az ülésen részt vevő szakértők szorgalmazták, hogy az ágazat gondjait átgondoltan, egy egységes szerkezetű "menetrend" figyelembevételével oldják meg. Többen úgy vélekedtek, hogy ez segítené az ágazatban az ésszerű forrásfelhasználást is.
Kállay Miklós, a Corvinus Egyetem Borászati Tanszékének vezetője arról szólt, hogy a magyar borászati oktatás versenyképes mind közép-, mind felsőfokú szinten az Európai Unióban. A borászati kutatást a professzor ismét a szaktárca felügyelete alá helyezné.
MTI
Az újabb katonai segélycsomag részét képezik. 
