A főorvos elmondta: az említett adatok csak a szívpánikra vonatkoznak, mely a betegség leggyakoribb fajtája. Emellett ismert a neurológiai vagy más néven a feji pánik, a hasi pánik, az ál-idegzsábák jelensége, illetve az ágyéki idegek érintettsége. Ezeknél ritkán gondolnak az emberek pszichés eredetre, de ha jól diagnosztizálják, kiválóan és gyorsan kezelhető. A betegek jól gyógyulnak és nincs szükség a műtéti beavatkozásra.
Sajnos az egész világon gond, hogy a pánikbetegséget az orvosok sokszor nem ismerik fel, azért, mert ugyan pszichés eredetű, de kilencven százalékban testi tünetekben nyilvánul meg - tette hozzá a szakember.
A leggyakoribb pánikbetegségre utaló tünet például az éjszakai légszomj: a beteg úgy érzi, hogy nem kap levegőt, nagyon szapora a pulzusa, mellkasi nyomást érez, reszket, remeg, verejtékezik, esetleg halálfélelme is van.
A főorvos kitért arra is, hogy az emberek harminchét százaléka szenved el élete során egy-egy pánikrohamot, főleg a húszas éveiben. Ennek három-négy százalékából alakul ki azután pánikbetegség.
A főorvos azt követően nyilatkozott a távirati irodának, hogy az Elbánik a pánikkal - A pánikbetegség klinikai formái címmel tartott előadást a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara pszichiátriai klinikája továbbképző programjának keretében.
Kilátástalanság mindenhol - ez a magyar valóság
A szülők irigysége tönkreteszi a gyerekeket
Elmozdultunk a mélypontról