A globális felmelegedés ellenére Európában gyakoribbá válhatnak a hideg telek a következő években - mutatták ki kutatók
A globális felmelegedés ellenére Európában gyakoribbá válhatnak a hideg telek a következő években - mutatták ki kutatók.
Az Environmental Research Letters című tudományos folyóirat legújabb számában megjelent cikk a Nap alacsony aktivitásával hozza összefüggésbe a - hangsúlyozottan Európára korlátozódó - jelenséget.
A Napból származó kisebb erejű ultraibolya sugárzás kevésbé melegíti fel a sztratoszférát, ez pedig kihatással van a Föld felszínéhez legközelebbi légköri réteg, a troposzféra időjárási jelenségeire. A kutatók felfedték, hogy ennek a hatásnak egyik eleme az Atlanti-óceán felől Európába érkező meleg szelek "blokkolása", elterelése: e szelek hiányában Európába a hideg északkeleti légáramlatok törnek be, és ezeknek köszönhető a kemény, száraz tél.
A legutóbbi hideg európai tél is ezzel a jelenséggel magyarázható - érvelnek a kutatók, akik azonban aláhúzzák, hogy regionális jelenségről van szó, amely nem érinti a globális felmelegedés általános irányzatát. Utaltak arra, hogy míg például Nagy-Britanniában ez a tél volt az elmúlt 160 év 14. leghidegebbje, globálisan az ötödik legmelegebbnek számít.
A szerzők egészen a 17. század második feléig visszamenőleg vizsgálták a Nap aktivitása és a kemény telek közötti összefüggést. Azért volt fontos ennyire visszamenni az időben, mert körülbelül 1650 és 1700 között a Nap aktivitása lokális mélypontra süllyedt. A tudományban ezt az időszakot nevezik Maunder-minimumnak, egyesek pedig kis jégkorszakként hivatkoznak rá (más források a kis jégkorszakot egészen a 14. századtól a 19. századig datálják).
"A Nap aktivitása közel 300 évnyi emelkedés után 1985-ben újra elkezdett csökkenni, jelenleg körülbelül félúton járunk a Maunder-minimum felé" - magyarázta Mike Lockwood, a Readingi Egyetem meteorológia-professzora a BBC Newsnak (www.bbc.co.uk). Ez - fejtette ki - beleillik a megfigyelt hosszú távú trendbe, amely szerint körülbelül 300 éves periódusokban lassú fokozódás, majd mintegy 100 éven át gyors esés jellemzi a Nap aktivitását.
A Nap aktivitásának 1985 óta megfigyelt esése tehát rokonítható a 17. század második felében tapasztalttal. És akárcsak most, akkor is kemény telek voltak, ráadásul az 1600-as évekből fennmaradt írásos feljegyzések is hideg keleti szelekről számolnak be, alátámasztva a kutatók magyarázatát.
Az irányzat alapján a következő évtizedekben a Napaktivitás további esése várható. Ez azonban nem jelenti azt - hangsúlyozzák a szerzők -, hogy ezentúl minden tél nagyon hideg lesz Európában. Ez számtalan meteorológiai tényezőtől függ, a gyenge napsugárzás és a hideg telek között megfigyelt kapcsolat pedig tisztán valószínűségi alapú.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A makrogazdasági mutatókhoz képest meglepően optimista a hazai kkv-k hangulata – olvasható ki a VOSZ Barométer felmérés friss, harmadik negyedévre vonatkozó számaiból. Beruházásokra viszont nem sokan készülnek, a cégek 85 százaléka még fizetésemelést sem tervez.
.jpg)
A globális felmelegedés ellenére Európában gyakoribbá válhatnak a hideg telek a következő években - mutatták ki kutatók .jpg)
.jpg)
Az amerikai elnök és Aljakszandr Lukasenka közötti megállapodás alapján 31 olyan ukrán vált szabaddá, akik bűncselekményeket követtek el Fehéroroszországban. 
