Az MGYOSZ felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján az egyébként üdvözölendő bürokráciacsökkentő tervekkel éppen ellentétes hatást vált ki a termékdíj jelenlegi formája, mindez pedig plusz nehézséget jelent a hazai vállalati szektornak.
|
Egyetért? Vitatkozna? |
A kormány által még 2011-ben meghirdetett Egyszerű Állam Program célja összességében éves szinten mintegy 500 milliárd forinttal csökkenteni a vállalkozások adminisztrációs költségeit. A legnagyobb hazai munkaadói szervezet üdvözölte a bejelentést, hiszen összhangban áll álláspontjával: a magyar vállalkozói szektor versenyképességének egyik legkomolyabb gátját a felesleges adminisztratív terhek jelentik. Az MGYOSZ éppen ezért sajnálattal tapasztalja, hogy a bürokráciacsökkentés terén Magyarországon a vállalatoknak újabb nehézséggel kell megküzdeniük. A versenyszféra 60%-át képviselő szövetség tagvállalataitól egyre több jelzést kap arra vonatkozóan, hogy a környezetvédelmi termékdíj hatályos formájában túlzott adminisztratív terhet jelent a hazai vállalkozásoknak, a szabályozás átgondolása ezért mindenképpen szükséges.
2011-ben egy a környezetvédelmi termékdíjjal összefüggő módosító indítvány a törvény hatályát az Európában megszokott „csomagolás” helyett a „csomagolószerek” körére helyezte, az alanyi hatályt pedig ennek megfelelően a csomagolószereket előállító társaságokra terjesztették ki. Az eredetileg bürokráciacsökkentő célú módosítás következtében ma olyan áruk is a termékdíjas szabályozás hatálya alá tartoznak, melyek korábban nem voltak érintettek, és nem származik belőlük csomagolási hulladék az ország területén. Jó példa erre a fóliasátrak mezőgazdasági célú létrehozása, mely kapcsán a felhasználóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy nem csomagolási célra használják a fóliát. Mindez lényegében azt jeleni, hogy minden olyan anyag esetében, mely alkalmas lehet csomagolásra is, mind a felhasználót, mind a gyártót jelentős többlet adminisztráció terheli. Ugyanakkor a hazai vállalkozások döntő részének üzleti folyamatai nem korlátozódnak belföldre, hanem kiterjednek a közvetlen importra és exportra. Ezekben az esetekben továbbra is kötelezettek maradnak a csomagolószert és csomagolást importáló és exportáló vállalatok is, azaz a módosítás nem eredményezte a kötelezetti kör jelentős csökkenését.
További problémája a jelenlegi szabályozásnak, hogy a belföldi csomagolószer-gyártók hátrányba kerültek a külföldi versenytársaikkal szemben, mivel előbbieknek a jelentős adminisztrációs és finanszírozási többletköltségek mellett a termékdíjat már az értékesítés alkalmával fel kell számolniuk, szemben az importtal. Ez utóbbi esetében csak a csomagolt termék értékesítése után keletkezik termékdíj kötelezettség. Ezt az anomáliát a törvényhozó bonyolult visszaigénylési, illetve átvállalási eljárás lehetőségének megteremtésével kívánta orvosolni, amely azonban csak korlátozottan alkalmazható és érvényesítéséhez számtalan adminisztratív lépésre van szükség a vállalati oldalról. Ezzel összefüggésben, az adminisztráció pontos elvégzése miatt sok cégnél napi szintű nyilvántartás vezetése vált szükségessé, ami jelentős és felesleges terheket ró számos hazai vállalkozásra.
A probléma nem új keletű, a területért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium tavalyi felmérése szerint Magyarországon közel háromszor annyi pénz folyik el az adminisztrációra, mint ami az európai átlag. Nemrég egy publicisztikájában Matolcsy György is jelezte, az adminisztráció olyan teher, amin keresztül "ömlik ki a pénz".
Az MGYOSZ a hazai gazdasági növekedés beindítása érdekében elengedhetetlennek tartja a magyar vállalkozások adminisztratív terheinek további csökkentését. A termékdíjjal összefüggő konkrét ügyben pedig gyors és konstruktív párbeszéd folytatását javasolja az érintett kormányzati és érdekképviseleti szervek között.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
