A bruttó hazai össztermék (GDP) egy-öt százalékában határozzák meg nemzetközi kutatások azt a kárt, amit a világ legfejlettebb országainak évről évre el kell könyvelniük a közutakon kialakuló torlódások miatt - emlékeztetett a cikk, hozzátéve: senki nem tudja megmondani, hogy Magyarország vesztesége mekkora, mert hazánk nem csatlakozott az OECD évtizedek óta folyó kutatásához.
A Népszabadság a külföldi modellt figyelembe véve számolta ki, hogy a hazai gazdaság kára legkevesebb 270 milliárd forint évente, de ez az összeg akár az 1300-1400 milliárd forintot is megközelítheti.
A napilap arról is írt, hogy a veszteség elemeit sem lehet pontosan meghatározni, de valószínű, a legnagyobb tétel a torlódások miatt veszteglő autók által feleslegesen elfüstölt benzin és gázolaj. Ez a Népszabadság becslése szerint 270-280 millió liter üzemanyag, ami mintegy százmilliárd forint pénzkidobás.
A felesleges füstölgés következménye a környezetszennyezés, ezt azonban nehéz forintosítani. Ehhez jön még a várakozás miatti stressz is - olvasható a cikkben.
A budaörsi dugó a parlamentig érhet A főpolgármester haladéktalanul kezdeményezi a KRESZ módosítását annak érdekében, hogy azok az autók, amelyekben három ember ül, használhassák a buszsávot. Tarlós István (Fidesz-KDNP) ezt a kezdeményezését a Budaörsi úti buszsáv megszüntetéséről tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján jelentette be. |
MTI, Népszabadság