.jpg)
A Transparency International Magyarország szerint a korrupcióellenes törvénycsomag jó lépés, de sok hiba is van benne, például a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal felállítása A Transparency International Magyarország szerint a korrupcióellenes törvénycsomag jó lépés, de sok hiba is van benne, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal felállítása szakmailag elhibázott lépés.
Bár alapvetően előremutató a kormány által benyújtott és a parlament által elfogadott antikorrupciós törvénycsomag, számos szakmai hiba csökkenti az új törvények hatékonyságát, és ezáltal a korrupcióellenes célok megvalósulásának esélyét - többek között ezt tartalmazza az az állásfoglalás, melyet a 2009. március 1-jétől életbe lépő jogszabállyal kapcsolatban fogalmazott meg a Transparency International.
A Transparency International szerint a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal felállítása alapvetően elhibázott, mivel az nem oldja meg a jelenlegi szervezeti átfedéseket, nem növeli a korrupcióellenes intézmények hatékonyságát. "A korrupció ellen rendszerszerűen kell küzdeni, és nem újabb adminisztratív eszközökkel, ezért tartjuk szakmailag rossz döntésnek a hivatal létrejöttét" - mondta Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi irodájának vezetője. A civil szervezet javaslatára került ugyanakkor a jogszabályba az, hogy a hivatal elnökét ne lehessen újraválasztani.
Az ún. "átláthatósági megállapodás", azaz a közbeszerzésekben résztvevő kiírók és pályázók közös megállapodásának és a közbeszerzés monitorozásának módszere névleg szintén a törvénycsomag része lett, ám jelenlegi formájában a Transparency azt nem támogatja. A kapcsolódó kormányrendelet hiányában a részletek még nem ismertek, de félő, hogy az átláthatósági biztosok regisztrációjával olyan akkreditációs lista születik majd, amin a piacról ismert közbeszerzési ellenőrök, szakértők és tanácsadók szerepelnek. "Civil ellenőrzési eszköz helyett egy újabb állami kontrollintézmény sejlik a jogszabályból, ami további korrupciós kockázatot jelenthet" - véli Alexa Noémi.
Mint ismert, az "átláthatósági megállapodás" módszerét a Transparency International dolgozta ki, és a szervezet javaslatára alkalmazza világszerte számos közintézmény. Eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a módszer eredményeként nemcsak visszaszorult a korrupció, hanem jelentősen növekedett a közbizalom is az alkalmazó intézmény irányában.
A Transparency International állásfoglalásában kiemelte, hogy az antikorrupciós törvénycsomag legelőremutatóbb része a közérdekű bejelentők védelmét intézményesítő új szabályrendszer. A szervezet szerint fontos fejlemény, hogy a bejelentők védelmét kiterjesztették a közeli hozzátartozókra, közérdekvédelmi bejelentéssel összefüggésben a munkáltatón kívüli más szervezetek által okozott hátrányok körére, valamint az is, hogy a törvény tárgyi hatályát kiterjesztették az állami és önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntéshozatalokra.
Normakontrollt kérne a BKIK
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) kéri Sólyom László köztársasági elnököt, hogy az országgyűlés által elfogadott korrupcióellenes törvénycsomag esetében kérjen alkotmányossági vizsgálatot az Alkotmánybíróságtól.
A BKIK közleményében jelzi: a kamara tagsága, valamint számos társadalmi érdekvédelmi szervezet egyhangú véleménye, hogy a törvénycsomag több lényeges elemében sérti az alkotmány rendelkezéseit, a jogbiztonságot, és a kialakult törvényi rendelkezéseket. Az elfogadott rendelkezések nem illeszkednek a magyar jogrendbe, és számtalan kérdésben hatályos jogszabályok rendelkezéseivel ellentétesek.
A törvénycsomag nem állná ki a BKIK szakértői szerint a kötelezően közzéteendő adatok köre tekintetében az alkotmányosság próbáját, sem a szükségességi, sem az arányossági tesztnek nem felelne meg. Továbbá sérülne a piacgazdaság, a verseny szabadsága, a szerződési szabadság és a vállalkozás joga is.
A BKIK szerint a törvénycsomag elmarasztalható a jogállamisághoz és a jogbiztonsághoz fűződő jogok, valamint az ártatlanság vélelméhez, a jogorvoslathoz és a független, pártatlan bírósághoz való fordulás joga érvényesülésének szempontjából is - tartalmazza a BKIK közleménye.
Csúszópénzek és elavult vagonok a MÁV Cargo körül?
Új kormány kell a hazai korrupció felszámolásához?
Csúsztatjuk a borítékot: ugyanúgy adunk hálapénzt
Bár alapvetően előremutató a kormány által benyújtott és a parlament által elfogadott antikorrupciós törvénycsomag, számos szakmai hiba csökkenti az új törvények hatékonyságát, és ezáltal a korrupcióellenes célok megvalósulásának esélyét - többek között ezt tartalmazza az az állásfoglalás, melyet a 2009. március 1-jétől életbe lépő jogszabállyal kapcsolatban fogalmazott meg a Transparency International.
A Transparency International szerint a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal felállítása alapvetően elhibázott, mivel az nem oldja meg a jelenlegi szervezeti átfedéseket, nem növeli a korrupcióellenes intézmények hatékonyságát. "A korrupció ellen rendszerszerűen kell küzdeni, és nem újabb adminisztratív eszközökkel, ezért tartjuk szakmailag rossz döntésnek a hivatal létrejöttét" - mondta Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi irodájának vezetője. A civil szervezet javaslatára került ugyanakkor a jogszabályba az, hogy a hivatal elnökét ne lehessen újraválasztani.
Az ún. "átláthatósági megállapodás", azaz a közbeszerzésekben résztvevő kiírók és pályázók közös megállapodásának és a közbeszerzés monitorozásának módszere névleg szintén a törvénycsomag része lett, ám jelenlegi formájában a Transparency azt nem támogatja. A kapcsolódó kormányrendelet hiányában a részletek még nem ismertek, de félő, hogy az átláthatósági biztosok regisztrációjával olyan akkreditációs lista születik majd, amin a piacról ismert közbeszerzési ellenőrök, szakértők és tanácsadók szerepelnek. "Civil ellenőrzési eszköz helyett egy újabb állami kontrollintézmény sejlik a jogszabályból, ami további korrupciós kockázatot jelenthet" - véli Alexa Noémi.
Mint ismert, az "átláthatósági megállapodás" módszerét a Transparency International dolgozta ki, és a szervezet javaslatára alkalmazza világszerte számos közintézmény. Eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a módszer eredményeként nemcsak visszaszorult a korrupció, hanem jelentősen növekedett a közbizalom is az alkalmazó intézmény irányában.
A Transparency International állásfoglalásában kiemelte, hogy az antikorrupciós törvénycsomag legelőremutatóbb része a közérdekű bejelentők védelmét intézményesítő új szabályrendszer. A szervezet szerint fontos fejlemény, hogy a bejelentők védelmét kiterjesztették a közeli hozzátartozókra, közérdekvédelmi bejelentéssel összefüggésben a munkáltatón kívüli más szervezetek által okozott hátrányok körére, valamint az is, hogy a törvény tárgyi hatályát kiterjesztették az állami és önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntéshozatalokra.
Normakontrollt kérne a BKIK
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) kéri Sólyom László köztársasági elnököt, hogy az országgyűlés által elfogadott korrupcióellenes törvénycsomag esetében kérjen alkotmányossági vizsgálatot az Alkotmánybíróságtól.
A BKIK közleményében jelzi: a kamara tagsága, valamint számos társadalmi érdekvédelmi szervezet egyhangú véleménye, hogy a törvénycsomag több lényeges elemében sérti az alkotmány rendelkezéseit, a jogbiztonságot, és a kialakult törvényi rendelkezéseket. Az elfogadott rendelkezések nem illeszkednek a magyar jogrendbe, és számtalan kérdésben hatályos jogszabályok rendelkezéseivel ellentétesek.
A törvénycsomag nem állná ki a BKIK szakértői szerint a kötelezően közzéteendő adatok köre tekintetében az alkotmányosság próbáját, sem a szükségességi, sem az arányossági tesztnek nem felelne meg. Továbbá sérülne a piacgazdaság, a verseny szabadsága, a szerződési szabadság és a vállalkozás joga is.
A BKIK szerint a törvénycsomag elmarasztalható a jogállamisághoz és a jogbiztonsághoz fűződő jogok, valamint az ártatlanság vélelméhez, a jogorvoslathoz és a független, pártatlan bírósághoz való fordulás joga érvényesülésének szempontjából is - tartalmazza a BKIK közleménye.
Csúszópénzek és elavult vagonok a MÁV Cargo körül?
Új kormány kell a hazai korrupció felszámolásához?
Csúsztatjuk a borítékot: ugyanúgy adunk hálapénzt
MTI, Privátbankár
A zimbabwei hatóságok kétszáz elefánt leölését engedélyezték, hogy élelmiszert biztosítsanak az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb aszályától szenvedő lakosoknak. 
