Energia: tiszta technológiák nélkül nem megy

A KPMG tanulmánya szerint a következő évtizedben 25 százalékkal növekszik majd meg a régióban a kereslet a villamosenergia iránt

A közép-kelet-európai régió villamosenergia-szektorába csaknem 144 milliárd euró értékű beruházás lenne indokolt a következő évtizedben a régi, alacsony hatásfokú és környezetterhelő erőművi kapacitások lecserélésére, és az életszínvonal növekedéséből származó többlet villamosenergia-igény kielégítésére - áll a KPMG adótanácsadó szerkesztőségünkhöz eljuttatott tanulmányában.  A megújuló és a nukleáris kapacitások várható növekedése mellett a régió kormányaira komoly feladatot és felelősséget ró a szükséges energetikai beruházások elősegítése – állapítja meg a KPMG villamosenergia-piaci tanulmánya.

A KPMG legújabb, „Prospects for the Central and Eastern European Electricity Market” címet viselő közép-kelet-európai regionális tanulmányából kiderül, hogy a térség országaiban a villamosenergia-szektorban jelentős beruházások szükségesek, hogy a következő évtizedben az életszínvonal várható javulásából származó 25 százalékos keresletnövekedést zökkenőmentesen ki lehessen elégíteni korszerű, jó hatásfokú, környezetbarát erőművi technológia létesítésével.

Az elemzés szerint ekkora keresletnövekedés kielégítéséhez a jelenlegi 120 GW beépített kapacitást 21-42 GW-tal lenne indokolt növelni. Emellett az évtized végéig 54 GW-nyi termelői kapacitás cseréje válik szükségessé a fokozatos avulás miatt. Ez azt jelenti, hogy – a választott termelési portfóliótól függően – 114-144 milliárd euró értékű beruházásra lesz szükség a termelői oldalon.

„Az emelkedő életszínvonal együtt jár a villamosenergia-felhasználás növekedésével. A régióban a jelenlegi, egy főre eső villamosenergia-fogyasztás csupán 57 százaléka a nyugat-európai értékeknek, tehát igen jelentős növekedési potenciál rejlik a térségben” – állítja Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási szektorának globális és közép-kelet európai vezetője.

Fosszilis vagy megújuló?
Több közép-kelet-európai országban a jelenleg rendelkezésre álló szén- és lignitbázis megfelelő alapot teremthet új fosszilis erőművekbe történő beruházásokba, viszont a szigorodó környezetvédelmi elvárások miatt főként a magas hatásfokú és tiszta technológiák jöhetnek szóba - áll a tanulmányban.

Ugyanakkor az uniós direktívák, a társadalmi és környezeti elvárások, valamint az energiafüggőség csökkentésének igénye révén, a megújuló energiaforrások, például a szél-, nap- és vízenergia felhasználása valószínűleg jelentős mértékben emelkedni fog a közép-kelet-európai régióban.

Nukleáris kapacitások bővítése?
A tanulmány szerint, mivel a régió számos országának korlátozott fajtájú és mennyiségű tüzelőanyag áll rendelkezésére, így az országok hosszú távú, nagy mennyiségű, versenyképes árú villamosenergia-ellátásának szükségessége miatt az atomerőművek vonzó megoldásként fognak szolgálni. A térségben ezért már Magyarország, Csehország, Livánia, Bulgária, Szlovákia és Románia is döntött meglévő nukleáris kapacitásainak bővítéséről

Összességében 14 új reaktor előkészítési munkálatai folynak a régióban, amelyek - ha mind elkészülnek - 21,5 GW új kapacitást jelentenek majd, mely a jelenlegi kapacitások megduplázását jelentené - derül ki a tanulmányból.

Átlátható szabályozás, megbízható és hosszú távú tervezhetőség szükséges
A tanulmány ezen kívül arra is rávilágít, hogy a kormányok és az iparági stratégák egyre komplexebb nehézségekkel szembesülnek, melyek közül kiemelkednek az ellátásbiztonság kérdései, a mind magasabb környezeti normáknak való megfelelés szükségessége, a villamos energia árát érintő kérdések, és végül, de nem utolsósorban a projektek hosszú távú finanszírozhatóságának megoldása.

„Ezeknek a komoly és összetett kérdéseknek a megválaszolása még időbe telik. A gazdasági válság ugyan enyhített a rendszerekre nehezedő nyomáson, de annak érdekében, hogy az emelkedő minőségi, hatékonysági és környezetvédelmi elvárásoknak megfeleljen, valamint a gazdaság növekedéséhez is hozzájáruljon a szektor, a kormányoknak és a gazdasági szereplőknek már most megfontolt és előremutató döntéseket kell hozniuk” – véli Ságodi Attila, a KPMG energetika és közüzemi tanácsadó csoportjának partnere.

Habár az üzleti élet szereplői megfelelő know-how-val és eszköztárral rendelkeznek ahhoz, hogy ezeket a kihívásokat technológiai szinten megoldják, azonban üzleti modelljeik működéséhez a kormányok részéről biztosított folyamatos támogatás szükséges az átláthatóság, megbízhatóság és hosszú távú tervezhetőség érdekében – mondja Ságodi Attila.

Privátbankár