Kína a 2008-ban kirobbant gazdasági válságot viszonylag jól átvészelte, sőt bizonyos ágazatok még tovább bővültek. A kormányzat jelentős mértékben próbálta a gazdaságot élénkíteni és a lakossági valamint a vállalati szektort hitellel ellátni. Ezen intézkedések azonban bizonyos szempontból túl jól sikerültek és a hitelfelvételi kedv nem lankad. Az Equilor elemzői szerint ez már 2010-ben komoly problémákat okozhat és akár a kínai lufi leeresztéséhez, rossz esetben kipukkanásához is vezethet. A 2010-es év a tavalyi viszonylagos nyugalom után új gócpontok kialakulásával telhet a világgazdaságban. A két évvel ezelőtt kirobbant gazdasági válság első hulláma levonult, de mint azt a görög példa is mutatja, sok gazdaság igen komoly problémákkal küzd még mindig.
Miközben a görög helyzet elsősorban az Unió tagállamait aggasztja, a kínai gazdaság helyzete már az egész világ számára kulcsfontosságú, így a kínai újév beköszöntével az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb elemzésében azt vizsgálta meg, hogy a sokak által lufinak tartott kínai gazdaság milyen állapotban van és milyen jövő előtt áll, beleértve a befektetési lehetőségeket is.
Miközben a világgazdasági válság a legtöbb fejlett és fejlődő állam gazdasága esetében is recessziót okozott, Kína esetében mindössze azt eredményezte, hogy 6% közelébe lassult a korábban 10% körüli növekedést produkáló gazdaság növekedési üteme. Kína annak érdekében, hogy elkerülje a még komolyabb visszaesést, példátlan mértékű fiskális és monetáris lazításba kezdett 2008 őszén, a pénzpiaci válság kezdetén, ami már-már követhetetlen mértékben növelte meg a pénzkínálatot. A válság kirobbanásakor bejelentett állami gazdaságösztönző csomag 4,000 milliárd jüant, vagyis kb. 586 milliárd dollárt különített el a gazdaság élénkítésére. A példátlanul laza kínai monetáris politika keretében a kínai bankszektor 9590 milliárd jüannyi új hitelt nyújtott kisebb részt a lakosságnak, nagyobb részt a vállalati szektornak.
A robosztus kínai gazdasági növekedés egyik legkomolyabb támogatója a mesterségesen gyengén tartott kínai fizetőeszköz. Az ázsiai exportvezérelt gazdaságokra jellemző módon Kína jelentős kereskedelmi előnyre tud szert tenni a gyengén tartott jüanon keresztül. Mivel a jüan árfolyama az amerikai dollárhoz van kötve, és folyamatosan növekszik a Kínában termelő vállalatok kivitele az amerikai piacra, úgy relatíve alulértékelődik a rögzített árfolyamú jüan a dollárhoz képest.
A kínai gazdaság növekedésével párhuzamosan a beáramló tőke jelentős része rövidtávú, spekulatív befektetés formájában érkezik és érkezhet is a jövőben, mivel a kínai növekedés magasabb kamatkörnyezettel társul, ami jellemzően a melegágya a forró pénzek beáramlásának. A kialakult helyzetben Kína központi bankja az ország hitelintézeteit a visszafogottabb hitelkihelyezésre próbálja ösztökélni, ugyanis a tavalyi rekordmértékű banki hitelkihelyezések inflációs nyomást gerjesztenek, és túlhevítik a gazdaságot.
A hitelrobbanást akkor a kormány kérésére hajtották végre a bankok, amelyek a recesszió megfékezése céljából növelték kihelyezéseiket. Nyilvánvaló, hogy a politikai motivációkat is szolgáló ösztönzött hitelboom a banki portfóliók minőségének romlását idézheti elő, főleg azért, mert rengeteg pénz áramlott a gazdaság azon szektoraiba, ahol már korábban is a túlkapacitáltság volt jellemző. Mivel az infláció és az ingatlanárak tovább emelkednek, így a központi bank a vártnál hamarabb kényszerült a monetáris szigorításra. Ennek keretében ezekben a hetekben több, a hitelkihelyezés visszafogását és a betétgyűjtés fokozását célzó intézkedést jelentettek be.
Mindezek ellenére az Equilor arra számít, hogy februárban jó eséllyel fennmarad a hitelexpanzió jelenlegi üteme, ugyanis a Kínai Holdújév hagyományosan az ajándékozás időszaka az országban. Így ez az időszak a kiskereskedelmi szektor, illetve a banki kölcsönök szempontjából is az amerikai karácsonyt megelőző vásárlási lázra hasonlít.
A kínai problémák súlyosságára és központi szerepére utal, hogy a Görögország államadósságának finanszírozása körüli bizonytalanságok felröppenését megelőzően a napi kereskedést több héten keresztül az esetleges, formálódó kínai ingatlanpiaci buborék tematizálta. Vagyis a befektetők gyakran az alapján hozták meg befektetési döntéseiket, hogy éppen milyen adatok, hírek érkeztek a kínai ingatlanpiacról. A kínai gazdaság visszaesésének hatásai nem állnának meg az ország határain belül, az súlyos következményekkel járna a világ számos pontján is.
Amennyiben a kínai ingatlanpiac megrendülne, hasonló folyamatok játszódnának le, mint az amerikai piacon, azaz a beszakadó ingatlanárak révén elkezdene romlani a bankok hitelportfoliója is. A hitelleírásokon elszenvedett veszteségek ellensúlyozására és a likviditás megőrzése érdekében a bankok visszafognák, sőt rosszabb esetben befagyasztanák a hitelezést, ami pedig egyet jelentene a működésüket gyakran hitelből finanszírozó vállalatok meggyengülésével, adott esetben fizetésképtelenségével, illetve a lakossági fogyasztás visszaesésével. Ennek következtében a vállalatok visszafognák a termelést, egyben kapacitásokat építenének le, dolgozókat bocsátanának el, ami csak tovább fokozná a fogyasztás zsugorodását. Ebből kifolyólag leépítenék a készleteiket, vagyis csökkenne az import, ami kihatna már a külföldi beszállítókra is. A leginkább érintett országok közé a kínai termékek előállításához beszállító országok, így Japán, Dél-Korea, Tajvan valamint a nyersanyag importot adó Brazília és Ausztrália tartozna - írja az Equilor elemzése.
Internet és autók: hogyan kaszálhatunk a kínai befektetéseken? Lapozzon >>
Az aranyember: figyeld Soros Györgyöt!
Kevesebbet exportáltak az eurózónából
Fej-fej mellett Kína és Japán
Kína Obama idegein táncol
Nem készültünk fel a kínai világuralomra
A világ csak pislog a kínai számokat látván
Obama nekimegy Kínának
Kína: befagyasztott kapcsolatok az USA-val
Kína úgy szereti a cenzúrát, ahogy van
Még több kínait csalogatnának Magyarországra
Privátbankár