A válság alatti folyamatokkal kapcsolatban elhangzott, hogy a társmárka- és szponzorkártyapiac addigi töretlen fejlődése 2007-ben megtorpant és csak 2009-től tapasztalható óvatos emelkedés. A betéti kártyák szinte töretlenül terjedtek a válság alatt, számuk 4 év alatt több mint félmillióval 7 millió 451 ezer 842-re emelkedett 2010 első felére. A hitelkártyák viszont a hitelezések visszaszorulásával egyre népszerűtlenebbé váltak az elmúlt években.
A kártyatársaságok nagyjából fej-fej melletti bővüléssel haladnak, a MasterCard őrzi vezető szerepét, és a cégnek a Visához képest továbbra is nagyságrendileg dupla annyi kártyája van forgalomban hazánkban.
Egyre több tranzakciót bonyolítunk le, a két kártyacég ezen a téren is együtt menetel. Míg 2007-ben 141 millió 125 ezer 509-szer használtuk kártyáinkat nagyjából 1213 milliárd forint értékben, addig 2010-ben már 193 milliónál is többször, megközelítőleg 1415 milliárd forintért. Az elfogadóhelyek száma is töretlenül, közel másfélszeresére emelkedett 4 év alatt: 2010-ben közel 65 ezer helyen fizethettünk kártyánkkal.
Homa Péter szerint a „trendi” modern megoldások (pl. PayPass) mellett remek újdonság lehet az olyan számkijelzős kártya, amely folyamatosan jelzi egyenlegünket. Visszatartó erő lehet azonban a kártya viszonylag magas költsége és gyártástechnológiai nehézségei.
Az ügyvezető kitért arra is, hogy az érintésmentes fizetést biztosító óra és kártya volt Magyarországon a tavalyi év újdonsága, amelyet két bank, az OTP és a Takarékbank vezetett be (előbbi csak a kártyát). Fő problémájuk azonban továbbra is a költségességük, és az, hogy még nem igazán vonultak be a köztudatba.
Privátbankár - Szilágyi Balázs
Privátbankár - Szilágyi Balázs