Ez a reklám sem volt korrekt - kiszúrta a hatóság

A GVH döntése szerint a Phytotec 2013 augusztusa és 2014 júliusa között jogsértően reklámozott és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert a vény nélkül kapható gyógyszert nem az alkalmazási előírás alapján mutatta be, és valótlan információt jelenített meg a tabletta összetevőiről.

Mit állítottak?

Egyrészt, a reklámokban megjelenő „vírusok okozta, akut légúti fertőzések kiegészítő terápiája” szlogen pontatlan volt, és túlmutatott az alkalmazási előírásban szereplő javaslatokon, hiszen az Esberitox tabletta nem valamennyi vírus okozta légúti fertőzés kiegészítő terápiájaként, hanem kizárólag megfázás kezelésére ajánlott. Másfelől a „kizárólag növényi összetevők” kifejezés valótlan információt közvetített a fogyasztóknak, a termék ugyanis tartalmaz nem növényi eredetű segédanyagokat és állati eredetű, de mesterségesen előállított vegyületeket is.

A GVH nem fogadta el a vállalkozás által becsatolt, a gyógyszer hirdetett hatásait alátámasztó bizonyítékokat, kizárólag azt vizsgálta, hogy a Phytotec reklámjainak tartalma összhangban volt-e az engedélyezett alkalmazási előírásban foglaltakkal. A Phytotec maga is elismerte, hogy a gyógyszer összetevői között nem növényi eredetű – a gyártáshoz és a tablettázáshoz szükséges – segédanyagok is találhatók.

Megbírságolták a céget

A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs eszközök költségeire alapozott, és a két magatartást külön-külön ítélte meg. A GVH mindkét jogsértő magatartás esetében súlyosító körülményként értékelte azt, hogy már korábban is követett el a cég jogsértést. Ráadásul a jogsértő kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók széles körét érte el, illetve időben elhúzódott. Enyhítő körülményként értékelte azonban a GVH, hogy a Phytotec elismerte a termék alkalmazhatóságára és összetételére vonatkozó kommunikációjában elkövetett jogsértést. A jogsértésért 2 millió 125 ezer forint bírságot szabott ki a GVH.

A GVH ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a gyógyszertárból vény nélkül is kiadható és társadalombiztosítási támogatásban nem részesülő gyógyszerek reklámozása akkor jogszerű, ha a reklám a gyógyszert az engedélyezett alkalmazási előírás alapján mutatja be.