Az ülésen elnöklő Svédország közlése szerint jelezték: olyan intézkedésekre gondolnak, mint a rövid idejű foglalkoztatás vagy a szélesebb körű foglalkoztathatóságot biztosító átképzés. Kiemelték: különös tekintettel kell lenni a válság miatt leginkább sújtott rétegek bevonására, mint az idősebbek és a nagyon fiatalok, a kötött szerződés nélküliek, a fogyatékosok.
Hosszú távra tekintve a miniszterek a szerkezeti reformok folytatásának fontosságát emelték ki. Ezek közé sorolták a társadalombiztosítási rendszerek átalakítását is, különös tekintettel az egyes országok demográfiai helyzetének alakulására (az uniós tagállamok többségében elsősorban az elöregedésre). E ponton megállapították azt is, hogy az államháztartás fenntarthatóságát a munkavállalás ösztönzésével kell biztosítani, ugyanakkor javítani kell a gyermekek és az idősek gondozását.
Kiemelték azt is, hogy el kell kerülni a korábbi válságok idején elkövetett hibák megismétlését, például a korai nyugdíjazás rendszerének kiterjesztését.
Leszögezték, hogy az EU 2010 utáni versenyképesség-növelő stratégiájának középpontjában is a munkahelyteremtés kell, hogy álljon.
A miniszterek szociális kérdéseket is megvitattak. Politikai megállapodásra jutottak például a szülői szabadság rendszerének javításáról, elsősorban az apák gyermeknevelésbe való bevonásának céljából. Kompromisszumot kötöttek arról is, hogy a jövőben minden tagországban a független dolgozók házastársai is jogosultak lesznek legalább 14 hét szülési szabadságra, illetve az azzal járó anyagi támogatásra.
További intézkedéseket helyeztek kilátásba a miniszterek a nemek közti esélyegyenlőség javítására is a foglalkoztatásban.
Túl kicsik vagyunk, hogy ország legyünk az EU-ban
Brutális munkanélküliség: még mindig van feljebb
Eltűnt négymillió munkahely bő egy év alatt
MTI