Foglalkoztatottság: keleten a helyzet változatlan

A júliusi hónap folyamán bejelentett új álláslehetőségek száma 41,6 ezer darab volt, ami az előző hónaphoz képest 12,8%-os (6,1 ezer darabos) csökkenést mutatott. Az előző év azonos időszakához képest 36,3%-os (11,1 ezer darabos) növekedést regisztrálhattunk.

A legtöbb új állásbejelentés továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén (5,2 ezer darab) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (4,4 ezer darab) megyéből érkezett. Az újonnan bejelentett állások 33,3%-a nem támogatott álláshely volt, 66,7%-át pedig valamilyen támogatott foglalkoztatási forma keretén belül kínálták a munkáltatók, tavaly júliusban ez az arány 50,6%, illetve 49,4% volt. A megyék többségében továbbra is a támogatott állások voltak túlsúlyban a tárgyhónapban.

Júliusban a bejelentett nem támogatott állások száma 13,8 ezer darab volt, ami számában az előző hónaphoz és előző év júliushoz viszonyítva is visszaesést mutatott (15,3%-ost és 10,4%-ost). A legtöbb új nem támogatott álláslehetőséget Budapesten (2,1 ezret), Győr-Moson-Sopron megyében (1,6 ezret) és Bács-Kiskun megyében (1,2 ezret) kínáltak a munkáltatók. Egy év távlatában a nem támogatott munkaerőigények számában a megyék nagy részében csökkenés mutatkozott. Azon megyék közül, amelyek esetében emelkedést regisztráltak, kiemelendő Komárom-Esztergom megye, ahol 89,4%-os volt a növekedés nagysága.


Az új támogatott állások száma júliusban 27,8 ezer darab volt, ami egy hónap alatt 11,4%-kal (3,6 ezer darabbal) csökkent, míg az előző év azonos időszakához képest 84,1%-kal (12,7 ezer darabbal) emelkedett. A legtöbb újonnan bejelentett támogatott állást a tárgyhónapban Borsod-Abaúj-Zemplén (4,5 ezret) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (3,8 ezret) kínálták a munkáltatók. Az előző hónaphoz képest néhány megyében növekedés figyelhető meg, közülük is a leglátványosabb Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében volt, ahol másfélszeresére emelkedett az újonnan bejelentett támogatott állások száma.

Az előző év azonos időszakához viszonyítva Fejér, Baranya, Somogy és Hajdú-Bihar megyében több mint háromszorosára nőtt a támogatott állások száma. Foglalkozások szerint a legtöbb nem támogatott munkaerőigény az egyéb segédmunkások, gyártósori összeszerelő, illetve eladó szakmákban kínálták a foglalkoztatók júliusban. Míg a támogatott állások esetében az egyéb segédmunkás, egyéb takarító szakmákban érkezett a legtöbb bejelentés (ez a két szakma a támogatott állások 59,2%-át adta ki). Összességében elmondható, hogy a bejelentett állások foglalkozásonkénti összetétele nem mutat jelentős változást. A hónap folyamán összesen 88,2 ezer állás állt rendelkezésre a közvetítéshez ebből a zárónapon 38,3 ezer állás maradt betöltetlen.

Tovább csökkent a tartós álláskeresők száma

A nyilvántartott álláskeresők zárónapi száma 554,2 ezer fı volt, ami az előző hónaphoz és az előző év azonos időszakához képest is stagnálást jelent. A legtöbb álláskeresőt továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találunk, előbbiben 66,4 ezer főt, utóbbiban 58,0 ezer főt. Egy hónap alatt 12 megyében csökkenés következett be az álláskeresők számában, de annak mértéke sehol nem haladta meg az 5%-ot. Éves távlatban viszont a megyék többségében még mindig emelkedés történt. A legnagyobb növekedés Jász-Nagykun-Szolnok megyében (10,9%-os), míg a legnagyobb visszaesés Vas megyében (22,2%-os) volt megfigyelhető.

A belépési forgalom tovább nőtt, egy hónap alatt 25,4%-kal (15,5 ezer fıvel) gyarapodott a számuk, így júliusban a nyilvántartásba belépők száma 76,4 ezer főt tett ki. Az új belépők száma jelentős mértékben 62,4%-kal, a visszalépők száma pedig 20,8%-kal nőtt a múlt hónaphoz képest. A belépők emelkedése továbbra is a pályakezdő fiatalok beáramlásával magyarázható. Az újonnan belépők 59,6%-a pályakezdő fiatal volt.

A kiáramlás mértéke (75,6 ezer fő) az előző hónaphoz képest 5,1%-kal volt kevesebb, az egy évvel korábbi létszámhoz viszonyítva pedig 10,6%-kal több volt. Egy hónap alatt a férfiak, valamint a szakképzettséggel nem rendelkező álláskeresők száma csökkent. Ez megegyezik a korábbi években tapasztaltakkal, hiszen a nyári szezonális munkákban nagyobb arányban vesznek részt a férfiak, a közfoglalkoztatási munkák pedig elsősorban a szakképzettséggel nem rendelkezők számára biztosítanak munkalehetőséget. A nők és a diplomás álláskeresők csoportjában az elmúlt hónapokban megfigyelt csökkenő tendencia júliusban növekedésbe fordult.

Egy hónap alatt az álláskeresők száma a férfiaknál -1,9%-kal, a nőknél 2,3%-kal, a szakképzetleneknél -0,9%-kal, a diplomásoknál pedig 9,7%-kal változott. A tartósan (egy éven túl) regisztrált álláskeresők száma tovább mérséklődött. A júliusi zárónapon létszámuk 148,9 ezer fő volt, egy hónap és egy év alatt is csökkent a számuk. Arányuk a teljes álláskeresők állományán belül 26,9%-ot tett ki, ez utóbbi egy év alatt 2,4 %- ponttal csökkent.


2011. júliusban a nyilvántartott álláskeresők létszámának szezonálisan kiigazított értéke 583,5 ezer fő volt, míg a szezonális kiigazítás előtti, eredeti regisztrációs létszámadat 554,2 ezer főt tett ki. Az adatok szezonális kiigazítása után megállapítható, hogy júliusban a szezonális hatások kiszűrése után 1,0 ezer fős csökkenés tapasztalható a nyilvántartott álláskeresők számában az előző hónaphoz képest. A szezonálisan kiigazított idősor azt jelzi, hogy júliusban szezonális jellegő többlet-munkaerıkereslet volt megfigyelhető. Külön választva pályakezdők és nem pályakezdők adatait megállapítható, hogy a pályakezdők esetében már többlet-munkaerőkínálat míg a nem pályakezdők körében továbbra is szezonális többletmunkaerőkereslet figyelhető meg a szezonális ágazatokban. A pályakezdők esetében a munkaerő-alulkereslet az iskolaév befejezésével magyarázható.

Az álláskeresők 57,5%-a (318,5 ezer fő) volt jogosult álláskeresési vagy szociális ellátásra és több mint négytizedük (235,7 ezer fő) ellátatlan maradt. Álláskeresési járadékra 99,9 ezren, álláskeresési segélyre 48,8 ezren voltak jogosultak és 169,8 ezren kaptak bérpótló juttatást. Az álláskeresési ellátásban részesülők száma 4,0%-kal nőtt, a szociális ellátásban részesülők száma 2,8%-kal csökkent, az ellátatlanok száma pedig stagnálást mutatott az előző hónaphoz képest. E három csoport létszámának változása egy év alatt a következő volt: álláskeresési ellátottak esetében –11,5%-os, a szociális ellátottak számában +8,7%-os és az ellátatlanok esetében +4,4%-os változás következett be.

Az előző év azonos hónapjához képest alig változott a pályakezdő álláskeresők száma

Az iskolaév befejezésével tovább emelkedett a nyilvántartásba beáramló pályakezdő álláskeresık száma. Zárónapi számuk júliusban 14,0%-os növekedés után 54,6 ezer főt tett ki. A pályakezdők körében a belépési forgalom 65,8%-kal, a nem pályakezdők esetében 18,8%-kal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az újonnan belépő pályakezdık 30,2%-a szakközépiskolai, 26,1%-a szakmunkás vagy szakiskolai, 18,9%-a gimnáziumi, 10,0%-a legfeljebb általános iskolai, 9,0%-a felsőfokú, 5,8%-a pedig technikumi végzettséggel rendelkezik. A belépı pályakezdık 75,8%-a 25 év alatti, középfokú végzettséggel rendelkezı fiatal.

A legtöbb pályakezdő álláskeresőt továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tartják nyilván. E két megye az összes pályakezdő állományának közel harmadát adta. Szintén ezekben a megyékben a legnagyobb a pályakezdők aránya az összes álláskereső között, a legkisebb aránnyal Budapest rendelkezett júliusban.

A területi különbségek továbbra is jelentősek

Júliusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 12,5%, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,3% volt. Az előző hónaphoz képest a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított mutató értéke és a munkavállalási korú népességhez viszonyított mutatóé is stagnált. A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke Szabolcs-Szatmár-Bereg (24,8%), Borsod-Abaúj-Zemplén (22,5%) és Nógrád megyében (21,9%) volt a legmagasabb.

Évekig Budapest rendelkezett a legalacsonyabb relatív mutatóval, áprilisban azonban Győr-Moson-Sopron megye átvette ezt a helyet, értéke a tárgyhónapban tovább csökkent 5,1%-ra. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti munkanélküliségi ráta KSH által publikált legfrissebb adata 10,8%, ami a munkaerő-felmérésbıl a 2011. április-júniusra a 15–74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja. Ez az érték az egy hónappal korábban publikált adathoz képest 0,2 %-ponttal és az előző év azonos időszakához képest 0,3 %-ponttal csökkent.

Csökkent a csoportos leépítésekben érintett munkavállalók száma

2011. júliusban 26 cég, 1315 főt érintő csoportos létszám-leépítési döntést jelentett be a munkaügyi kirendeltségekhez. Az érintett létszám tekintetében az előző hónaphoz képest 35,9%-os (738 fı) csökkenés, míg az előző év hasonló idıszakához képest 61,3%-os (500 fős) növekedés történt. A tárgyhónapban a legtöbb bejelentés Budapestről (679 fı) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (237 fő) érkezett, ami az összes bejelentés 69,7%-át tette ki. Az elbocsátásban érintettek létszámában bekövetkezett növekedés nagy része az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás és feldolgozóipar nemzetgazdasági ágaknak köszönhető. A feldolgozó iparon belül a leginkább érintett ágazat a nemesfém, ásványi termék gyártás valamint villamos gép, mőszergyártás volt.

Állománycsoportonként vizsgálva az érintett létszámot megállapítható, hogy a vizsgált hónapban többségében a szellemi foglalkozású munkavállalók kerülnek elbocsátásra, arányuk az összes érintett munkavállaló között 64,9%-ot tett ki.

Privátbankár