A nagykövet szerint az, hogy magában Japánban milyen irányba mozdul el az atomenergiához való viszony, végső soron attól függ, hogy a fukusimai erőműben sikerül-e ellenőrzés alatt tartani a helyzetet. Hozzátette: nagy problémát okozott eddig az infrastruktúra – például az utak – súlyos sérülése, megrongálódása, mivel ezek híján a segélyek rászorulókhoz való eljuttatása is akadozott. A helyzet azonban az infrastruktúra helyreállításával drasztikusan javul – hangzott a nyilatkozatban.
Teljesen megértem, hogy világszerte mindenki számára aggasztó kérdés a sugárzás mértéke, és nem csak az érintett térségben élők számára – nyilatkozta Japán magyarországi nagykövete a Duna Tv stúdiójában. A japán hatóságok egyébként minden nap és folyamatosan mérik a létrehozott mérőállomásokon a sugárzás szintjét – ezidáig nem tapasztaltunk kiugróan magas, veszélyes sugárzást, Tokióban például gyakorlatilag nem változott a sugárzás szintje – mondta a nagykövet. Hozzátette: nem csak a japán kormány, hanem nemzetközi szervezetek – beleértve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget – is mérik a radioaktív sugárzás szintjét; így tehát biztosított a transzparencia, az áttekinthetőség.
Változik-e Japán viszonya az atomenergiához?
Megértem, hogy a Japánban történt incidens elősegítette az európai országok körében is az arról folyó vitát, hogy tovább kellene-e fejleszteni az atomenergia-felhasználást, vagy esetleg fel kellene függeszteni az energiatermelésnek ezt a módját – mondta Ito Tecuo, aki szerint Japánban most a fukusimai erőművel kapcsolatos problémák megoldására koncentrálnak; ezért tehát még korai lenne a jövőről beszélni – azonban sok minden függ attól, hogy a balesetnek milyen következményei lesznek – tette hozzá. “Ha sikerül ellenőrzés alatt tartani a helyzetet, és nem lesz súlyos sugárzásveszély, akkor, azt hiszem, az ezzel kapcsolatos vita iránya is megváltozik. Az atomenergia a jövő szempontjából is elengedhetetlen, nagyon fontos kérdés tehát minden ország számára, hogy miként lehet megerősíteni a nukleáris biztonságot” - szögezte leg Ito Tecuo.
Hol tart a mentés?
Nagyon nagy nehézségeik vannak, hiszen egyfelől az atomerőmű-balesettel is foglalkozniuk kell, másfelől a földrengés és a szökőár áldozataival is – reagált Japán magyarországi nagykövete. Jelenleg több mint négyszázezer a hajléktalanná vált emberek száma, ők menedékállomásokon élnek. Nekik segítséget nyújtani - ez a japán kormányzat legfontosabb feladata: csakhogy minden létező infrastruktúra lerombolódott a földrengésben és a szökőár miatt, utak hiányában pedig nehéz eljuttatni a segélyszállítmányokat is a rászorulókhoz – hangzott az interjúban. Az infrastruktúra helyreállítása azonban folyamatban van, és a segélyszállítmányok is lassan megérkeznek az emberekhez. A helyzet tehát drasztikusan javul – jelentette ki Ito Tecuo.
A kérdésre, hogy miképpen képesek a japánok ilyen fegyelemmel viselni a megpróbáltatásokat, a nagykövet úgy reagált: az 1995-ös kobei földrengés nagy tanulságokkal szolgált számukra, sokat tanultak az akkor történtekből. “A japánok természetében benne van, hogy ilyen szélsőséges helyzetben összefogjanak egymással, segítsenek a másikon, és együtt leküzdjék a nehézségeket. Biztos vagyok benne, hogy a japánok most is képesek összefogni és cselekedni annak érdekében, hogy leküzdjék ezt a tragédiát” - nyilatkozta a nagykövet a Duna Televízióban.
Privátbankár