Magyarország gazdaságának felemelkedésében jelentős szerepe lehet a magyar kis- és középvállalkozásoknak, melyeknek azonban komoly forrásigényre van szüksége a szükséges beruházások végrehajtásához – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben. A kkv-szektor már a gazdasági válság előtt is súlyos forráshiánnyal küzdött, a krízis során azonban a hitelfelvételi lehetőségek jelentősen beszűkültek, miközben a korlátos uniós pályázati támogatásokhoz sok esetben komoly önerőre van szükség – hívják fel rá a figyelmet. A 4 Tender Hungary elemzése szerint a szektor megerősödéséhez számos további lépést kell tennie a kormányzatnak, melynek egyik legfontosabb eleme a pályázati rendszer átalakítása és a forrásoknak a kkv-k irányába történő átcsoportosítása lehet.
A pályázatíró cég megítélése szerint a rendelkezésre álló keretet a non-profit és az önkormányzati szférától kellene átcsoportosítani. Dr. Körmendy Zsófia, a cég ügyvezetője úgy véli: a jövőben az uniós pályázatok során kiemelten kell kezelni a magyar gazdaságot leginkább támogató fejlesztési, beruházási irányokat, így a gépbeszerzést, az innovációt, az informatikát, a képzéseket, az energetikát és a komplex beruházásokat. Ahhoz, hogy a források valóban hozzájáruljanak a magyar gazdaság növekedéséhez, körültekintően kell kiválasztani a támogatandó cégek körét. A 4 Tender szerint elsősorban a minimum két teljes lezárt üzleti évvel rendelkező, stabil, már eredményt felmutató cégeknek a pályázati lehetőségeire kell fókuszálni. A tendereknél azonban továbbra is figyelembe kell venni a fejlettségbeli és regionális különbségeket, ami alapján eltérő támogatási intenzitással, belépési korlátokkal és kötelezettségekkel kellene befogadni a pályázatokat - javasolják.
A 4 Tender megítélése szerint bizonyos esetekben a jelenlegi támogatási intenzitás nem megfelelő. Dr. Körmendy Zsófia úgy látja: a rendszer hatékonyabb volna, ha a képzésekkel, egészségfejlesztéssel kapcsolatos pályázatok esetén a jelenlegi 100%-os támogatási arány a vállalkozói szféra esetében pl. 80%-ra csökkenne, míg az önkormányzati és a non-profit szféra esetében 100%-on maradna. Ennek megvalósulása (a vállalkozói önrész miatt) komolyabb, átgondoltabb projekteket eredményezhetne, kevesebb visszaéléssel. Egyéb pályázatoknál (pl. gép, informatika, innováció) a jelenlegi 25-50%-os támogatási arány magasabb, 40-50% körüli is lehetne.
A tapasztalatok szerint ugyanis a 30%-nál kisebb arányú támogatás jelentősen csökkenti a pályázási kedvet: nem éri meg a pályázati pénz felhasználásával járó többlet adminisztrációs teher, a számos ellenőrzés és a súlyos kötelezettségvállalás. Mivel azonban a gazdaság szereplőinek jelenleg az egyik legfontosabb problémája a forráshiány, ezért gyorsabbá kell tenni a kifizetéseket és csökkenteni az adminisztrációs terheket – hívják fel rá a figyelmet.
A pályázatíró cég azt javasolja, hogy vezessék be az objektív bírálati rendszert fix határidővel. Ahhoz, hogy a rendszer olajozottabban működjön, elengedhetetlen a pályázatok során közreműködő szervezetek foglalkoztatotti létszámának növelése, melynek folyamatos képzéséről és ellenőrzéséről is gondoskodni kell. A pályázatok során beadandó dokumentumok körét és a formanyomtatványokat egységesíteni kell, mivel azok most pályázatonként sokszor eltérőek - jelzik.
A közlemény szerint javítani kell a pályázatokkal kapcsolatos általános morálon is - ehhez a jelenleginél hatékonyabb, szigorúbb, előre nem bejelentett ellenőrzésekre van szükség. Az elnyert összegtől indok nélkül visszalépő cégeket a 4 Tender szerint bizonyos időre kizárással, vagy jelentős kötbérrel kellene büntetni, ez ugyanis csökkenti a többi pályázó nyerési esélyét, illetve késleleti a források szétosztását, továbbá többletterhet rón a pályázati intézményrendszerre.
Privátbankár