.jpg)
Nem akarunk több felelősséggel járó munkát végezni, de ez elsősorban az alulfizetettség és a képzések hiányának következménye Nem akarunk több felelősséggel járó munkát végezni, de ez elsősorban az alulfizetettség és a képzések hiányának következménye – derül ki a Randstad Workmonitor legfrissebb adataiból.
A felmérés szerint a magyar válaszadók 74 százaléka nem szeretne nagyobb felelősséggel járó munkát végezni, ha nem jár érte több fizetés. Ez viszonylag magas aránynak számít: a nemzetközi kutatás azt mutatja, a legtöbb európai országban a munkavállalók mintegy harmada vállalna ellentételezés nélkül is nagyobb felelősséget, sőt, például Lengyelországban 44 százalék szeretne nagyobb kihívásokat.
A kutatás rámutat: a gond nem feltétlenül a magyarok felelősségvállalási kedvével vagy tehetségével van. A válaszadók 92 százaléka állítja például, hogy a jelenlegi munkakövetelményei nem haladják meg a képességeit. Ugyanakkor a megkérdezettek 71 százaléka mondta, hogy az elmúlt évben kompenzáció nélkül növekedtek a munkával járó terhei.
„A magyar munkavállalók többsége tehát valószínűleg azért nem vállalna nagyobb fizetség nélkül több felelősséget, mert így is alulfizetettnek érzi magát – mondta Jankovich Ilona, a Randstad Hungary ügyvezetője. – A motivációnak azonban a befolyás növelése és a fizetésemelés mellett is vannak más módjai, amelyek hazánkban is eredményesek lehetnek.”
Képzésre vágyik a magyar?
A Randstad kutatása szerint a magyar munkavállalókat többek között képzésekkel, vállalati tréningekkel lehetne jól motiválni. A válaszadók többsége, 56 százaléka például egyetértett azzal az állítással, hogy a karrierje most jobban függ a képzésektől, mint valaha. Azonban amíg a munkavállalók a munkahelyük megtartása vagy az előrelépés érdekében szívesen vennének részt tréningeken, többségük úgy érzi, erre nem kap lehetőséget.
A felmérésben résztvevők 61 százaléka mondta, hogy a munkáltatója nem elégíti ki a tudásfejlesztéssel kapcsolatos igényeit, és csaknem ennyien mondják, hogy a vállalat általánosságban sem szentel elég figyelmet a tréningekre.
Bár a munkavállalók a képzésekben látják a lehetőséget a munkaerő-piaci pozíciójuk erősítésére, tudják, hogy még ez sem jelent feltétlen sikert a gazdasági válság óta. A válaszadók mintegy 60 százaléka mondta, hogy munkaadójának lenne lehetősége jól képzett munkaerő alkalmazására, mégis több mint 80 százalék szerint a válság óta nem növekedett a magasan kvalifikált munkatársak száma a munkahelyén. „Ez elsősorban a sok helyen bevezetett létszámstopnak köszönhető, ami jobban érintette a nagyobb fizetési igénnyel rendelkező, magasabban képzett szakembereket” – magyarázta Jankovich Ilona.
A felmérés szerint ugyanakkor a vállalatok ragaszkodnak a hozzáértő munkavállalókhoz. „Sok diplomás gondolja, hogy helyettük a cégek inkább alacsonyabb végzettséggel rendelkezőket alkalmaznak, mert nekik kevesebbet kell fizetni. A felmérés során azonban csak a válaszadók 31 százaléka mondta, hogy több az alul-, mint a túlképzett kolléga a munkahelyén. Nálunk inkább az a jellemző, hogy a vállalatok jól képzett munkatársakat választanak még az alacsonyabb követelményeket támasztó munkakörökbe is” – mondta a Randstad szakértője.
A kutatás rámutat: a gond nem feltétlenül a magyarok felelősségvállalási kedvével vagy tehetségével van. A válaszadók 92 százaléka állítja például, hogy a jelenlegi munkakövetelményei nem haladják meg a képességeit. Ugyanakkor a megkérdezettek 71 százaléka mondta, hogy az elmúlt évben kompenzáció nélkül növekedtek a munkával járó terhei.
„A magyar munkavállalók többsége tehát valószínűleg azért nem vállalna nagyobb fizetség nélkül több felelősséget, mert így is alulfizetettnek érzi magát – mondta Jankovich Ilona, a Randstad Hungary ügyvezetője. – A motivációnak azonban a befolyás növelése és a fizetésemelés mellett is vannak más módjai, amelyek hazánkban is eredményesek lehetnek.”
Képzésre vágyik a magyar?
A Randstad kutatása szerint a magyar munkavállalókat többek között képzésekkel, vállalati tréningekkel lehetne jól motiválni. A válaszadók többsége, 56 százaléka például egyetértett azzal az állítással, hogy a karrierje most jobban függ a képzésektől, mint valaha. Azonban amíg a munkavállalók a munkahelyük megtartása vagy az előrelépés érdekében szívesen vennének részt tréningeken, többségük úgy érzi, erre nem kap lehetőséget.
A felmérésben résztvevők 61 százaléka mondta, hogy a munkáltatója nem elégíti ki a tudásfejlesztéssel kapcsolatos igényeit, és csaknem ennyien mondják, hogy a vállalat általánosságban sem szentel elég figyelmet a tréningekre.
Bár a munkavállalók a képzésekben látják a lehetőséget a munkaerő-piaci pozíciójuk erősítésére, tudják, hogy még ez sem jelent feltétlen sikert a gazdasági válság óta. A válaszadók mintegy 60 százaléka mondta, hogy munkaadójának lenne lehetősége jól képzett munkaerő alkalmazására, mégis több mint 80 százalék szerint a válság óta nem növekedett a magasan kvalifikált munkatársak száma a munkahelyén. „Ez elsősorban a sok helyen bevezetett létszámstopnak köszönhető, ami jobban érintette a nagyobb fizetési igénnyel rendelkező, magasabban képzett szakembereket” – magyarázta Jankovich Ilona.
A felmérés szerint ugyanakkor a vállalatok ragaszkodnak a hozzáértő munkavállalókhoz. „Sok diplomás gondolja, hogy helyettük a cégek inkább alacsonyabb végzettséggel rendelkezőket alkalmaznak, mert nekik kevesebbet kell fizetni. A felmérés során azonban csak a válaszadók 31 százaléka mondta, hogy több az alul-, mint a túlképzett kolléga a munkahelyén. Nálunk inkább az a jellemző, hogy a vállalatok jól képzett munkatársakat választanak még az alacsonyabb követelményeket támasztó munkakörökbe is” – mondta a Randstad szakértője.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
