_PH80(4).jpg)
Elmondta, hogy az eurózónából érkező negatív hatások tükröződnek majd az EBRD szombaton esedékes új idei növekedési előrejelzéseiben is. Az EBRD már korábban figyelmeztetett, hogy a dél-európai felzárkózó térség, így Szerbia, Bulgária és Románia a nagy görög banki kitettség miatt érezheti erőteljesebben az euróövezeti válságot.
Mint Berglöf elmondta, az alacsony euróövezeti kereslet elnyújthatja a globális válsággal szemben kevésbé ellenállónak bizonyuló országok, így Románia és Magyarország "szenvedését". Az EBRD januári előrejelzésében a közép- és kelet-európai régió idei növekedésére 3,3 százalék szerepelt.
A folytatódó válságkezelés és az ehhez szükséges jelentős tőkeemelés a két fő napirendi pontja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) péntek délután Zágrábban kezdődő éves közgyűlésének.
A részvényes országok és szervezetek képviselőiből álló kormányzótanács 19. közgyűlésén döntenek a közép-kelet-európai, valamint az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására londoni székhellyel életre hívott pénzintézet 50 százalékos tőkeemelési kérelméről. Jóváhagyó döntés esetén az EBRD tőkeállománya 30 milliárd euróra növekszik.
Éretlenek a közép- és kelet-európai országok
A gazdasági körülmények javulásával egy idő után ismét elindulhat az az "érési" folyamat, amelynek végén a fejlettebb közép- és kelet-európai országoknak már nem lesz szükségük az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatására, ám a növekedési bizonytalanságok miatt most még jelentős az igény ezekre a támogatásokra, és ahhoz, hogy ne csökkenjen idő előtt a pénzintézet támogatási képessége, 10 milliárd eurós tőkeemelésre van szükség - mondta az EBRD éves közgyűlését megnyitó pénteki beszédében Thomas Mirow bankelnök.
MTI