A nyugat-európai megszorító intézkedések keresletcsökkenéshez vezetnek, ez hat Közép- és Kelet-Európára is, amely nagy mértékben függ az euróövezeti exporttól - jelentette ki Erik Berglöf, a Reutersnek nyilatkozva, az EBRD zágrábi éves ülése kapcsán.
Elmondta, hogy az eurózónából érkező negatív hatások tükröződnek majd az EBRD szombaton esedékes új idei növekedési előrejelzéseiben is. Az EBRD már korábban figyelmeztetett, hogy a dél-európai felzárkózó térség, így Szerbia, Bulgária és Románia a nagy görög banki kitettség miatt érezheti erőteljesebben az euróövezeti válságot.
Mint Berglöf elmondta, az alacsony euróövezeti kereslet elnyújthatja a globális válsággal szemben kevésbé ellenállónak bizonyuló országok, így Románia és Magyarország "szenvedését". Az EBRD januári előrejelzésében a közép- és kelet-európai régió idei növekedésére 3,3 százalék szerepelt.
A folytatódó válságkezelés és az ehhez szükséges jelentős tőkeemelés a két fő napirendi pontja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) péntek délután Zágrábban kezdődő éves közgyűlésének.
A részvényes országok és szervezetek képviselőiből álló kormányzótanács 19. közgyűlésén döntenek a közép-kelet-európai, valamint az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására londoni székhellyel életre hívott pénzintézet 50 százalékos tőkeemelési kérelméről. Jóváhagyó döntés esetén az EBRD tőkeállománya 30 milliárd euróra növekszik.
Éretlenek a közép- és kelet-európai országok
A gazdasági körülmények javulásával egy idő után ismét elindulhat az az "érési" folyamat, amelynek végén a fejlettebb közép- és kelet-európai országoknak már nem lesz szükségük az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatására, ám a növekedési bizonytalanságok miatt most még jelentős az igény ezekre a támogatásokra, és ahhoz, hogy ne csökkenjen idő előtt a pénzintézet támogatási képessége, 10 milliárd eurós tőkeemelésre van szükség - mondta az EBRD éves közgyűlését megnyitó pénteki beszédében Thomas Mirow bankelnök.
MTI