Hatmillió éve kétlábon?
Egy combcsont bizonyítékot szolgáltathat arra, hogy a két lábon járás majdnem hatmillió éves múltra tekinthet vissza.
A Kenyában több mint hét éve fellelt csont mérési eredményei szerint olyan csípő- és lábszárcsont kapcsolódott hozzá, amely már a két lábon való járáshoz adaptálódott - számoltak be a George Washington Egyetem kutatói a Science című folyóiratban közzétett tanulmányukban.
A combcsont az Orrorin tugenensis néven ismert emberelődtől származik - tette hozzá Brian Richmond, a kutatás vezetője. Nagyon hasonlít az australopithecusok (például "Lucy") és a paranthropusok 2-3 millió éves maradványaira, amelyek viszont már kétségkívül két lábon jártak.
Felületét megvizsgálva a tudósok arra következtettek, hogy az izmok úgy tapadtak rá, hogy a csípő függőleges egyensúlyát megtartsák, és kompenzálják a mozgásból származó folyamatos rázkódást. Az ősi és mai majmok combcsontja sokkal kerekebb, ezért a két lábon járáskor többféle irányba ható erőket nem tudja kiegyenlíteni.
Az antropológusok egyetértenek abban, hogy az orrorin képes volt a felegyenesedett járásra, különbözőképpen gondolkodnak viszont a faj emberi evolúcióban betöltött szerepéről.
Darwin beájulna: miért sárga lábú csirkét eszünk?
Így még nem láttunk gorillát szexelni
Dinó-dilemma: színesek voltak-e az őshüllők?
A Kenyában több mint hét éve fellelt csont mérési eredményei szerint olyan csípő- és lábszárcsont kapcsolódott hozzá, amely már a két lábon való járáshoz adaptálódott - számoltak be a George Washington Egyetem kutatói a Science című folyóiratban közzétett tanulmányukban.
A combcsont az Orrorin tugenensis néven ismert emberelődtől származik - tette hozzá Brian Richmond, a kutatás vezetője. Nagyon hasonlít az australopithecusok (például "Lucy") és a paranthropusok 2-3 millió éves maradványaira, amelyek viszont már kétségkívül két lábon jártak.
Felületét megvizsgálva a tudósok arra következtettek, hogy az izmok úgy tapadtak rá, hogy a csípő függőleges egyensúlyát megtartsák, és kompenzálják a mozgásból származó folyamatos rázkódást. Az ősi és mai majmok combcsontja sokkal kerekebb, ezért a két lábon járáskor többféle irányba ható erőket nem tudja kiegyenlíteni.
Az antropológusok egyetértenek abban, hogy az orrorin képes volt a felegyenesedett járásra, különbözőképpen gondolkodnak viszont a faj emberi evolúcióban betöltött szerepéről.
Darwin beájulna: miért sárga lábú csirkét eszünk?
Így még nem láttunk gorillát szexelni
Dinó-dilemma: színesek voltak-e az őshüllők?
MTI
Indonéziában lehet a feltételezések szerint. 
