A vírus "teljesen új vírusforma" - mondta Didier Raoult, az Aix-Marseille 2 Egyetem fertőző és trópusi betegségeket kutató részlegének vezetője.
Az úgynevezett Marseille-vírus genomja más vírusok DNS-étől teljesen eltérő gének egész sorát tartalmazza. Ez arra utal, hogy genetikai csere történik olyan más mikroorganizmusokkal, mint az óriásvírusok és az amőbában talált baktériumok - fejtette ki Raoult.
Az egysejtű amőbák új vírusok és baktériumok bölcsői lehetnek - magyarázta a tudós, akinek kutatási eredményeiről az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) is olvashatnak az érdeklődők.
Eddig mindössze kisszámú óriásvírust fedeztek fel, az elsőt egy véletlennek köszönhetően 1993-ban. A "klasszikus" vírusoktól eltérően az óriásokat hagyományos mikroszkóppal is lehet vizsgálni. Mindezidáig meglehetősen keveset lehetett tudni róluk, 2008-ban azonban a Raoult által vezetett kutatók olyan vírusokat is felfedeztek, amelyek más vírusokat fertőznek meg szaporodásuk érdekében.
A 368 ezer bázispárt tartalmazó genomjával a Marseille-vírus az ötödik legnagyobb ismert óriásvírus, átmérője 250 nanométer, vagyis a milliméter 250 milliomod része - derült ki Raoult beszámolójából.
A vírus DNS-e növényi és állati tartalmat, valamint baktériumok és más óriásvírusok - például a mimivírus - anyagát is tartalmazza - áll a tanulmányban.
H1N1: a legkisebb hörgőkig roncsolja a tüdőt
Új influenza: még nem tetőzött a magyar megbetegedések száma
Kevesebbet élünk, mint ami elvárható lenne
Csúsztatjuk a borítékot: ugyanúgy adunk hálapénzt
MTI