Ugyancsak többségben vannak az optimisták a magyar gazdaság pályájával kapcsolatban: a vezérigazgatók 59 százaléka vár fellendülést a tavalyi 51 százalékhoz képest. Az idei válaszokból az is kirajzolódik, hogy a szakemberhiánytól való félelem felértékelte a munkavállalók jelentőségét az első számú döntéshozók szemében - derül ki a PwC és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének közös felméréséből.
A megkérdezett vezérigazgatók közel háromnegyede (72 százalék) arról számolt be, hogy cégének helyzete javult az elmúlt egy év során. A pozitív folytatásban is hisznek: 84 százalékuk úgy véli, képesek lesznek növekedni a következő 12 hónapban. A globális és a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatban is bizakodóak a vezetők, 54 százalék, illetve 59 százalékos arányban.
Mely piacok felé tekintenek a vezérigazgatók?
A felmérés azt mutatja, hogy a hagyományos célpiacok vonzereje továbbra sem csökken. Míg globálisan ismét az USA, Kína és Németország a legvonzóbb befektetési célpontok, addig Magyarországon a vállalatvezetők Németországot tartják a legjelentősebb célpiacnak (38 százalék). Dobogós helyet ért el Románia (21 százalék), valamint Oroszország (16 százalék); a régióban Szlovákia, Ausztria és Csehország kap még egyre nagyobb figyelmet az itthoni vezetőktől.
Jövőkép és aggályok
A kutatás kitér a várható politikai, gazdasági és kereskedelmi trendekre is, azt vizsgálva, hogy a globalizáció lesz-e továbbra is a meghatározó irány vagy inkább a „töredezettség” jellemzi a jövőt.
A válaszokból az látszik, hogy a globalizáció helyett a vállalatvezetők többsége egy többpólusú világ létrejöttét vizionálja: többféle érték-, valamint jogrenddel, gazdasági és kereskedelmi modellekkel. Egy dolog lesz szerintük csupán egységes: az internethez való szabad és nyílt hozzáférés.
A vállalatvezetők szerint a két legmeghatározóbb globális trend, amely befolyásolja majd működésüket a közeljövőben: a technológiai fejlődés, illetve a demográfiai változások.
Míg világszerte a vezérigazgatók többsége elsősorban a túlszabályozottságtól (79 százalék), illetve a geopolitikai bizonytalanságtól (74 százalék) tart, addig Magyarországon a vezetők – elsöprő többséggel – a szakemberhiányt vélik a legnagyobb fenyegetettségnek (85 százalék).
Sikertényezők
A szakemberhiány azért is aggasztja különösen a vezérigazgatókat, mert 54 százalékuk létszámbővítést tervez. Ez jelentős növekedés a tavalyi eredményhez képest; akkor a vezérigazgatók csupán 42 százaléka mondta, hogy növelné alkalmazottainak számát.
Az utánpótlás szükségességét és a munkaerő-megtartási gondokat felismerve az anyagi kompenzáción felül egyre több vállalati intézkedés irányul a tehetségek megtartására. Már ugyanakkora szerepe van például a munkahelyi kultúra formálásának a tehetségmenedzsmentben, mint a fizetésnek és az anyagi ösztönzőknek (42 százalék), illetve előtérbe került a vezetői utánpótlás biztosítása is (41 százalék).
A vezérigazgatók szerint vállalatuk stratégiájára az ügyfelek (98 százalék), a versenytársak (96 százalék), a munkavállalók (95 százalék), a kormány és szabályozói hatóságok (95 százalék), illetve a beszállítók (92 százalék) vannak a leginkább hatással. Vagyis a munkavállalók bekerültek a vállalatok legfontosabb érintettjei közé.
Az érintetti elvárásoknak való megfelelés, egyszóval a siker érdekében a szervezetek a következő kiemelt területeken változtatnak: új, fenntartható termékek és szolgáltatások kialakítása (88 százalék), brandépítési, marketing és kommunikációs tevékenység (82 százalék), valamint a munkavállalók jogaival és jóllétével kapcsolatos intézkedések (81 százalék).
Ezzel párhuzamosan a technológia szerepe is bővül: a hazai vezérigazgatók 77 százaléka használná a technológiát a szélesebb körű érintetti elvárások felmérése, illetve az azoknak való megfelelés érdekében.
A leginkább megtérülő megoldások között klasszikus elemeket említenek, mint például a CRM-rendszerek és a közösségi média használata. Globálisan már előremutatóbb a helyzet: a vezetők nagyobb arányban hisznek az adatelemzésben és az innovációban.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
