Időben készüljünk fel - jön az IFRS

Lényeges előnyök

Molnár Gábor, a Deloitte Kft. Számviteli tanácsadás üzletágának szenior menedzsere elmondta: egyre több vállalat ismeri fel a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak megfelelően készített beszámoló jelentőségét, bizonyos cégeknek, mint például a tőzsdére készülő vállalatoknak pedig kötelező a nemzetközi szabványok alkalmazása. A környező országokban (például Szlovákia, Románia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bulgária) már csak IFRS szerint készít a cégek kisebb-nagyobb köre beszámolókat, Magyarországon erre csak a konszolidált beszámolónál van lehetőség. A nemzetközi standardok szerinti beszámolót készítő vállalatok a külföldi befektetők számára vonzóbbak lehetnek, hiszen a nemzetközi mezőnyben is összehasonlítható, transzparens beszámolók révén időben felismerhetőek és kiküszöbölhetőek a befektetésben rejlő különféle számviteli kockázatok.

Mindehhez persze a vállalatoknak a beszámolót professzionálisan, a nemzetközi előírásokat betartva kell elkészíteniük, azaz önmagában nem elég, ha a magyar beszámolót ültetik át IFRS-re. A hazai és a nemzetközi standardok jelentősen eltérnek, lényeges különbségek mutatkozhatnak a különféle szabályrendszerek szerint készült beszámolókban, ami megnehezíti például azt, hogy egy befektető a hazai számviteli szabályok ismerete nélkül valós képet alkosson magának a társaságról. 

Fontos buktatók

Molnár Gábor kiemelte: az IFRS szerinti beszámoló elkészítéséhez a vállalatnak először az IFRS-sel kapcsolatos bázistudást kell megszereznie, azaz a terület felelőseinek érdemes a rendelkezésre álló, ma már magyar nyelven is szabadon elérhető anyagokat áttanulmányozniuk, illetve a különféle szolgáltatók által szervezett tréningek valamelyikén részt venniük.

Ezt követően végezhető el a „gap elemzés”, amelynek során fel kell tárni, hogy mely részterületekkel kell a vállalatnak alaposabban is foglalkoznia. Az IFRS szerinti beszámoló esetében például fontos szem előtt tartani, hogy a kiegészítő melléklet jóval részletesebb, mint a magyar számviteli szabályoknak megfelelően készített változat, ezáltal is biztosítva a befektetői követelményeknek való jobb megfelelést. További lényeges különbség, hogy a mellékletben számszerűsítetten is be kell mutatni a például a deviza-, vagy kamatláb kockázatokat, ami a magyar beszámoló esetén csak az üzleti jelentésben szerepel. Be kell mutatni továbbá azt is, hogy a vállalat adósai milyen késedelemben vannak, illetve például a fel nem mondható bérleti ügyletek milyen hatást gyakorolnak a jövőbeli cash-flowkra.

Érdemes időben felkészülni

A lényegi eltérések miatt az új beszámolási standardra történő átállás során számos olyan komplex feladatot kell elvégezni, amelyhez érdemes szakértő segítségét is igénybe venni - például amikor egy cég sok operatív lízing ügylettel rendelkezik, és ezeket gyakran át kell számolni pénzügyi lízingre. Szintén bonyolult, szakértői becslést igénylő feladat lehet az, ha a cégnek jövőbeni környezetvédelmi kötelezettsége van, mivel az IFRS szerint ezeket bizonyos esetekben be kell építeni a tárgyi eszközök értékébe, ugyanis az esetlegesen okozott környezeti károknak a helyreállítását is az eszköz használatából kell a jövőben kitermelnie a vállalatnak. Néhány további feladatot tekintve: a hosszú távú juttatások (például jubileumi jutalmak) értékének becsléséhez szükség lehet aktuáriusra, cégvásárlások esetében pedig cégértékelőre.

A Deloitte Kft. szakértője hangsúlyozta: a tapasztalatok szerint a vállalatok gyakran nem kezdik meg időben az átállásra való felkészülést, pedig a folyamat igen időigényes, hiszen a teljes átállásra ideális esetben három évet kell fordítani. A költségeket is jó előre érdemes megtervezni, hiszen nagyobb cégeknél az átállás akár az IT rendszer fejlesztését is szükségessé teheti.

Privátbankár