.jpg)
AZ OÉT helyett egy fizetés nélküli tagokból álló szuper grémiumot hozna létra Matolcsy György, "akinek nem célja az érdekegyeztető fórumok és szabályok megváltoztatása" Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot hoz létre az országgyűlés, az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslat előadója Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.
A javaslat az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT) és a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot (GEF) egyetlen konzultatív testületbe vonja össze.
A javaslat szerint a jelenlegi központi szintű egyeztetési fórumok megszűnnek, az új testület alakuló ülését a hatálybalépést követő harmadik hónap utolsó napjáig kell megtartani. Az átmeneti időszak nem veszélyezteti az érdekegyeztetés rendszerének fenntartásával kapcsolatos uniós előírásokat, hiszen az ágazati, szektorális párbeszédek továbbra is fennmaradnak, ez idő alatt is zökkenőmentesen működhetnek - tartalmazza a törvényjavaslat indoklása.
A javaslat rendelkezik az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről és az ezzel összefüggő jogszabály módosításokról is. Az OÉT mgeszűnésével hatályukat vesztik azok a korábbi jogszabályok, amelyek alapján a kormánynak konzultálnia kellet az OÉT-tel például a minimálbér nagyságáról, illetve bértárgyalásokat kellett kezdeményeznie a testülettel.
A törvényjavaslat egyebek mellett módosítja a Munka Törvénykönyvét, s a kormánynak felhatalmazást ad arra, hogy rendeletben határozza meg a kötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum mértékét, illetve a Munka Törvénykönyvétől eltérő szabályokat hozzon a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkaviszony gazdasági okból történő megszüntetésére.
Az indítvány indoklásában azonban az is olvasható, hogy a javaslatnak nem célja a közszféra érdekegyeztető fórumainak, valamint a szektorális, illetve ágazati középszintű egyeztetési fórumoknak az átalakítása.
Az általános indoklás szerint a törvényjavaslat célja viszont az, hogy a párhuzamosan működő és sok esetben egymás feladatköreit átfedő központi koordinációs egyeztetési fórumok helyett a társadalom egészét érintő, általános gazdaság- és társadalompolitikai kérdéseket megvitató, konzultatív jogkörű tanácsadó testület jöjjön létre, amely javaslataival, állásfoglalásaival, elemzéseivel, véleményével segítené a legfontosabb gazdasági és társadalompolitikai döntések meghozatalát.
A felállítandó tanács egyebek mellett nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését, javaslatokat dolgoz ki az országgyűlés és a kormány részére az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására, megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket.
A tanács részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, konzultációt folytat az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai kérdésekről, s megtárgyal minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet a tagjainak kétharmada javaslata alapján a tanács napirendjére tűz.
Az országgyűlés elnöke, illetve parlamenti bizottságok elnökei, a kormány vagy annak tagjai a tanácsot állásfoglalás vagy vélemény kialakítására kérhetik fel, amelynek a tanács köteles 30 napon belül eleget tenni.
A tanács tagjai lesznek például az országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei, az országos gazdasági kamarák elnökei, valamint a Magyarországon működő külföldi- és vegyes kamarák közös képviselője. Az országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei, civil szervezetek képviselői, illetve a tudomány képviselői, ezen belül a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A tagok a tanácsban végzett munkájukért díjazásban nem részesülnek.
A tanács plenáris ülésén állandó meghívottként a miniszterek vagy az általuk kijelölt állami vezetők tanácskozási joggal vesznek részt. Ezen kívül meghívottként tanácskozási joggal a GazdaságiVersenyhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke vagy elnökhelyettese is. A tanács az előző évi tevékenységéről minden év március 31-ig jelentést készít, amelyet a kormány honlapján nyilvánosságra hoz, a tanács véleményeit, állásfoglalásait és ajánlásait szintén itt kell közzétenni.
A javaslat az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT) és a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot (GEF) egyetlen konzultatív testületbe vonja össze.
A javaslat szerint a jelenlegi központi szintű egyeztetési fórumok megszűnnek, az új testület alakuló ülését a hatálybalépést követő harmadik hónap utolsó napjáig kell megtartani. Az átmeneti időszak nem veszélyezteti az érdekegyeztetés rendszerének fenntartásával kapcsolatos uniós előírásokat, hiszen az ágazati, szektorális párbeszédek továbbra is fennmaradnak, ez idő alatt is zökkenőmentesen működhetnek - tartalmazza a törvényjavaslat indoklása.
A javaslat rendelkezik az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről és az ezzel összefüggő jogszabály módosításokról is. Az OÉT mgeszűnésével hatályukat vesztik azok a korábbi jogszabályok, amelyek alapján a kormánynak konzultálnia kellet az OÉT-tel például a minimálbér nagyságáról, illetve bértárgyalásokat kellett kezdeményeznie a testülettel.
A törvényjavaslat egyebek mellett módosítja a Munka Törvénykönyvét, s a kormánynak felhatalmazást ad arra, hogy rendeletben határozza meg a kötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum mértékét, illetve a Munka Törvénykönyvétől eltérő szabályokat hozzon a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkaviszony gazdasági okból történő megszüntetésére.
Az indítvány indoklásában azonban az is olvasható, hogy a javaslatnak nem célja a közszféra érdekegyeztető fórumainak, valamint a szektorális, illetve ágazati középszintű egyeztetési fórumoknak az átalakítása.
Az általános indoklás szerint a törvényjavaslat célja viszont az, hogy a párhuzamosan működő és sok esetben egymás feladatköreit átfedő központi koordinációs egyeztetési fórumok helyett a társadalom egészét érintő, általános gazdaság- és társadalompolitikai kérdéseket megvitató, konzultatív jogkörű tanácsadó testület jöjjön létre, amely javaslataival, állásfoglalásaival, elemzéseivel, véleményével segítené a legfontosabb gazdasági és társadalompolitikai döntések meghozatalát.
A felállítandó tanács egyebek mellett nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését, javaslatokat dolgoz ki az országgyűlés és a kormány részére az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására, megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket.
A tanács részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, konzultációt folytat az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai kérdésekről, s megtárgyal minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet a tagjainak kétharmada javaslata alapján a tanács napirendjére tűz.
Az országgyűlés elnöke, illetve parlamenti bizottságok elnökei, a kormány vagy annak tagjai a tanácsot állásfoglalás vagy vélemény kialakítására kérhetik fel, amelynek a tanács köteles 30 napon belül eleget tenni.
A tanács tagjai lesznek például az országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei, az országos gazdasági kamarák elnökei, valamint a Magyarországon működő külföldi- és vegyes kamarák közös képviselője. Az országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei, civil szervezetek képviselői, illetve a tudomány képviselői, ezen belül a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A tagok a tanácsban végzett munkájukért díjazásban nem részesülnek.
A tanács plenáris ülésén állandó meghívottként a miniszterek vagy az általuk kijelölt állami vezetők tanácskozási joggal vesznek részt. Ezen kívül meghívottként tanácskozási joggal a GazdaságiVersenyhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke vagy elnökhelyettese is. A tanács az előző évi tevékenységéről minden év március 31-ig jelentést készít, amelyet a kormány honlapján nyilvánosságra hoz, a tanács véleményeit, állásfoglalásait és ajánlásait szintén itt kell közzétenni.
MTI, Privátbankár
Több embert őrizetbe vettek „közrend megzavarása miatt” Kubában a Rafael hurrikán pusztítását követő kétnapos áramszünet idején tartott tüntetések után – jelentette be helyi idő szerint szombaton a kubai főügyészség. 
