"Sajnos Varsó, Prága és Pozsony is jelentős lépéseket tett azért, hogy a régiós első helyről letaszítson bennünket, nagyon keményen kell dolgoznunk, hogy visszaszerezzük ezt a pozíciót és az MGYOSZ minden segítséget meg fog ebben adni a város vezetésének" - fogalmazott, majd átadta a mikrofont Tarlós István főpolgármesternek, aki "Csőd vagy gazdasági fellendülés előtt a főváros" című előadásában elmondta: a kérdés az, hogy melyiket akarjuk. Mint bizonyára észrevették - mondta, nem párttagkönyek alapján osztogatom a pozíciókat és nem kívánok vért inni sem. Az origót kell megtalálnunk közösen azokkal, akik tenni akarnak a városért ahhoz, hogy fellendülés következzen be. Mindenkinek muszáj azonban tudnia, hogy Budapest egy eladósodott város.
A 4-es metróval kapcsolatban Tarlós megjegyezte, sorozatosan azt hallja, hogy ő és a miniszterelnök leállíttatták a metró 2. szakaszát. "Csak azt lehet leállítani amit elkezdtek, ezt viszont nem kezdték el soha, úgyhogy ezekre a véleményekre azt tudom mondani, hogy egyszerűen marhaság" - mondta.
Tarlós István leszögezte, az egyes szakaszt szeretnék befejezni, attól függetlenül, hogy egy elhibázott beruházásról van szó, akár jogi, akár pénzügyi, akár műszaki szempontból nézzük. "A teljes V. és VI. kerület épületfelújítása elvégezhető lett volna ebből a pénzből, kérdéses tehát, hogy ennek a projektnek kellet-e első helyre kerülnie a fontossági sorrendben. Teljesen vállalhatatlan szerződéseket kötöttek metró ügyben hat évvel ezelőtt, például az Alstommal olyat, hogy teljesítés nélkül ki kell fizetni a vételár 50 százalékát, ami 30 milliárd forint. És ez csak egy a sok közül" - hangsúlyozta.
Tarlós feltette a költői kérdést, hogy vajon miért nem épülhetett meg a 90-es évek közepén az orosz államadósság terhére ez a metró, egy bizonyos hetilapnak pedig azt tanácsolta, hogy inkább erre lehetne kíváncsi, mint arra, hogy ki volt Kaya Ibrahim. "Mert gondolom nem mi vagyunk egyedül kíváncsiak erre a dologra" - tette hozzá.
BKV: a mostohagyerek
A BKV-ról a főpolgármester elmondta: gyakorlatilag csődbe ment a vállalat. A cég banki adósságállománya 77 milliárd forint, a belső adósságállomány pedig 800 milliárd. 100 százalékos önkormányzati cégről van szó, ami azt jelenti, hogy ez az összeg mind Budapest adósságállománya. A járműállomány elhasználódott, több mint 1000 új buszra lenne szükség, pont ezért támogatnák a kiszervezést.
"A jelenlegi állapotoknak véget kell vetni, annál is inkább mert az Unió sokkal szívesebben támogatja a kötöttpályás fejlesztéseket. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) fékezni is tudja, de elő is segítheti ennek megvalósítását, mi nagyon számítunk rájuk a jövőben" - mondta, de megjegyezte azt is, hogy amit az NFÜ és a kerület csinál például a fonódó villamosok ügyében, az "a dilettantizmus csúcsteljesítménye".
A parciális érdekek egy darabig figyelembe vehetők, egy szint után viszont már nem, ugyanis egy főváros van és nem 23 - fogalmazott Tarlós, a cél pedig az, hogy egységes parkolási rendszer és városrendezés alakuljon ki, ennek érdekében kell dolgozni.
"Át kell hangolnunk a hozzáállásunkat néhány dologhoz, 11 kerületet érint a Dunapart, de 20 év alatt mégsem történt semmi, mert mindenki a saját érdekeit nézte, a város rendezése azonban nem helyi érdek. Ki kell alakítanunk egy új városfejlesztési stratégiát és ki kell találni egy ikont Budapestnek, amivel vonzóbbá tesszük a turisták számára"- mondta.
A városüzemeltetésről Tarlós István elmondta az előző vezetés alatt teljesen összemosódtak a szerepek, ami oda vezetett, hogy a BKV például magától rendelt meg és saját magát ellenőrizte, aminek a végeredménye mára mindenki előtt ismert.
"A helyzet most az, hogy egy zuhanó repülőt kell letenni a földre. Összefoglalva, a céljaink az általános rendrakás, kisebb forrásigényű, de hangulatjavító beruházások megvalósítása (parkolás, közlekedés, csatornázás, villamospályák meghosszabbítása) és az igazán látványos beruházások normális előkészítése, megtervezése, kivitelezése" - zárta előadását a főpolgármester az MGYOSZ által szervezett eseményen.
Privátbankár - Acsai N. Ferenc