<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p
KKV
Egyre több a vállalatok működését fenyegető tényező - derült ki a Allianz Kockázati Barométeréből. 2015-ben a vállalatoknak az üzletmenet és a beszállítói lánc megszakadása, a természeti katasztrófák, valamint a tűz- és robbanásveszély jelentik a legnagyobb kockázatot. Rossz hír, hogy a politikai és a kiberkockázatok még tovább emelkedtek a rangsorban.

Az üzleti élet számos új kihívással szembesül az egyre inkább összekapcsolódó vállalati környezetben a negyedik alkalommal kiadott, 2015-ös Allianz Kockázati Barométer szerint. Emellett a hagyományos, listavezető ipari kockázatok, mint az üzletmenet-folytonosság és a beszállítói lánc megszakadása (a válaszadók 46 százalékánál), a természeti katasztrófák (30 százalék), valamint a tűz és a robbanás kockázata (27 százalék) aggasztják továbbra is leginkább a kockázati szakértőket. A kiber- (17 százalék) és a politikai kockázat (11 százalék) léptek előre a legnagyobbat a rangsorban. A felmérés 47 ország 500 kockázati és vállalati biztosítási szakértőjének bevonásával készült.

Dől a dominó

Az egyre erősödő kölcsönös függőség az iparágakon belül és azok között azt eredményezi, hogy a vállalatok jobban ki vannak szolgáltatva a zavarkeltő fennakadásoknak. A negatív hatások gyorsabban megsokszorozódhatnak; egyetlen kockázat is egy sor másikat eredményezhet.

A kockázati jelentés szerint Magyarországon a tűz és a robbanás, az üzemszünet, és az ellátási lánc zavarai, valamint a természeti katasztrófák jelentik a legnagyobb kockázatot. A top 10 félelem közé a tavalyi évhez képest négy új elem került be, a kiberbűnözéssel, informatikai hibákkal, kémkedéssel, adatlopással összefüggésbe hozható kockázatok, a környezetszennyezés, a politikai eseményekkel kapcsolatos forrongások, valamint a hitelfelvételi nehézségek.

A legfontosabb üzleti kockázatok Magyarországon 2015-ben. Forrás: Allinaz

Idén kikerültek a top 10-es listából a piaci stagnálással, hanyatlással valamint a törvényi és szabályozási változással kapcsolatos félelmek, a válaszok alapján a cégek kevésbé tartanak a piaci ingadozástól, valamint az egészségügyi problémákkal, járványokkal kapcsolatos kockázatoktól. Három helyet léptek előre a terrorizmussal, valamint a hírnév és márkaérték romlásával kapcsolatos félelmek, viszont tavalyhoz képest a lopást, csalást és korrupciót illető aggodalmak egy hellyel hátrébb kerültek.

A költségvetési megszorítások is nagy kárt okoznak

A kiberbűnözés és az informatikai meghibásodás is nagyot ugrottak a rangsorban, első alkalommal kerültek az első 5 globális vállalati kockázati tényező közé (2014-ben a kibertámadások a 6., 2013-ban csupán a 15. helyen szerepeltek). Németországban, az Egyesült Királyságban és az USA-ban a kiberkockázat már a top 3 vállalati kockázat közé tartozik. Egy incidenst követően pedig a jó hírnév elvesztését (61 százalék) és az üzletmenet folytonosságának megszakadását (49%) tekintik a kialakuló gazdasági veszteség legfőbb okának.

A kiberkockázatokat egyre nagyobb figyelem övezi, ugyanakkor a válaszadók 73 százaléka szerint sok vállalat még mindig alábecsüli a lehetséges következményeket.

A másik ok a költségvetési megszorítás, ami miatt nem kellőképpen felkészültek a vállalatok a kiberkockázatok leküzdésére.  Jens Krickhahn, az AGCS Németország és Közép-Európa pénzügyi szolgáltatásainak kiber- és hűségprogramjának vezetője elmondta: „Ezek a kockázatok igen komplexek. A vállalatok különböző funkcionális egységeinek kellene megosztani tudásukat a fenyegetések azonosítása és a lehetséges forgatókönyvek felvázolása érdekében. A leghatékonyabb az lenne, ha a korábban megszerzett, szétforgácsolt ismereteket összesítve, holisztikusan tekinthetnénk át a kockázatokat. Nem szabad ugyanakkor alábecsülni az emberi tényezőt sem, hiszen a munkavállalók is okozhatnak informatikai incidenseket, véletlenül vagy akár szándékosan is.”

Növekvő politikai kockázatok

A politikai, társadalmi elégedetlenség a 2015-ös Allianz Kockázati Barométer szerint jóval nagyobb kockázatot jelent a vállalatoknak, mint a korábbi években, a globális ranglistán 9 helyet előrelépve a 9. helyet foglalja el. Az EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióban ma már az első 10-ben – 8. helyen – tartják számon. Brazíliában először került az első 10-be, Oroszországban és Svájcban már a top 3 kockázat közé tartozik, Ukrajnában pedig az első helyre került. Továbbá a természeti katasztrófák után ez a kockázat a második legfőbb oka a beszállítói lánc fennakadásainak. Christof Bentele, az AGCS válságkezelési részlegének vezetője szerint a geopolitikai helyzet romlik, és ez sérülékenyebbé teszi a vállalatokat.

2015-ben politikai feszültséget okozhat az alacsony olajár is, ami komoly költségvetési problémát jelenthet a kőolaj-bevételektől függő országokban. A következő öt év legjelentősebb kockázatkezelési kihívásai között a szakértők a politikai kockázatok és a terrorizmus leküzdését nevezték meg.

Az üzemszünet következményei még súlyosabbak

Immár harmadik éve szerepel az első 3 kockázat között az üzemszünet és a beszállítói lánc megszakadása: a megkérdezettek 46 százaléka jelölte meg ezt a kockázatot az első három között, ami évi 3 százalékos növekedést jelent. A tűz és robbanás a válaszadók 43, a természeti katasztrófák a 41 százaléka szerint jelentik a legnagyobb fenyegetést az üzletmenetre. Ezeknek a vállalatot, a beszállítókat és az ügyfeleket is érintő zavaroknak a hatásai általában felülmúlják a fizikai károk nagyságát.

A jelentés szerint az átlagos, 1,36 millió dolláros üzemszünet biztosítási kárösszeg 32 százalékkal magasabb, mint a közvetlen vagyoni kár, aminek átlagos összege 1,03 millió dollár. „A vállalatok sok időt töltenek azzal, hogy felmérjék, mekkora közvetlen káruk keletkezik az üzemszünetből, azonban a beszállítókkal és a fogyasztókkal kapcsolatos kockázatokat is mérlegelni kell” – magyarázza Paul Carter, az AGCS globális kockázati konzultációs vezetője.

A beszállítói láncok kockázatmenedzsmentje ma még sok multinacionális vállalatnál is hiányzik, sokan nem rendelkeznek alternatív beszállítókkal. „A beszállítói lánc gyenge pontjainak beazonosításához komplex folyamatokat kell kialakítani a vállalat különböző területeinek együttműködése révén” – magyarázza Volker Muench, az AGCS vagyonbiztosítási globális ügyviteli csoportvezetője.

Egyre nagyobb aggodalom a szakképzett munkaerő hiánya

Noha a globális lista első három helyét elfoglaló kockázatok az EMEA régiótól kezdve az amerikai, ázsiai, és csendes-óceáni régiókig mindenütt azonosak, így is jelentős eltérések figyelhetőek meg a rangsorban. A kiberkockázatokat például sokkal előrébb sorolták idén az EMEA régióban és Amerikában, míg az ázsiai-csendes-óceáni régióban ez nem szerepel az első 10-ben, ami csak annyit jelent, hogy a vállalatok még nem mérték fel ezen kockázatok lehetséges hatásait. A szakképzett munkaerő hiánya, valamint az idősödő munkaerő-állomány az USA-ban jelent egyre nagyobb kockázatot, ami idén először szerepel az első 10-ben. Ázsiában a vállalatok a kereskedelmi környezetben rejlő kockázatoktól és a piac stagnálásától félnek jobban, így ezek bekerültek az első 10-be.

Iparági trendek

A földrengéshez hasonló természeti katasztrófák (42 százalék) jelentik továbbra is a legnagyobb kockázatot az építőiparban. A gyártók esetében pedig az üzemszünet (68 százalék) jelenti a legnagyobb fenyegetettséget, még inkább, mint egy évvel ezelőtt (60 százalék), ami nem csoda, ha azt nézzük, hogy például a félvezető- vagy az autógyártás esetén a hatalmas kárigények lehetősége nő.

A pénzügyi szolgáltatók esetében a jogszabályi változások (33 százalék) kockázata jelenti a legfőbb veszélyt, nem véletlenül, hiszen mindenütt komoly felügyeleti beavatkozás folyik a világban. A hajózási ágazat a verseny fokozódásától (29 százalék) fél leginkább, míg a közlekedés és áruszállítás terén a lopás (47 százalék) kockázata a legfenyegetőbb a vállalatok számára.

Kettős kockázat

Hosszú távon két kockázat dominálja az elemzéseket: a klímaváltozás nyomán kialakuló természeti katasztrófák, és az olyan forradalmi technológiai újítások, mint például a 3D-s nyomtatás és a nanotechnológia. „A vállalatok számíthatnak arra, hogy újabb forradalmi újításokkal kell versenyezniük, és ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak, amelyek olyan kockázatot jelentenek számukra, amit nem tudnak kezelni – fejti ki Axel Theis, az Allianz SE igazgatósági tagja. – Az egyéni legjobb gyakorlatok, valamint a vállalati, iparági és regionális együttműködés hozzájárulhat a környezeti károk enyhítéséhez, a biztonságos jövő megteremtéséhez, a növekedéshez és az innovációhoz egy fenntarthatóbb világban.”

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

KKV 45 ezer vállalkozás hitelét biztosították a válságban
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 30. 10:39
Töretlen az igény a hazai kkv-szektor részéről az állami hátterű, kedvező feltételekkel igénybe vehető intézményi kezességvállalásra, derült ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. sajtóbeszélgetésén. Ma már minden harmadik kkv hitele mögött ott állnak.
KKV A kormány készen áll további adócsökkentésekre
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 29. 12:34
Ezt Bodó Sándor mondta egy sajtótájékoztatón.
KKV IPOSZ-vezető: segítség a hitelmoratórium a kkv-knak
MTI | 2021. szeptember 16. 18:18
Nagy segítség a rászoruló családi, mikro- és kisvállalkozásoknak, hogy a kormány meghosszabbította a hitelmoratóriumot a vállalatok számára is - mondta Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) elnöke az MTI-nek.
KKV Nehéz helyzetben az éttermek: itt a válasz, miért drágultak meg a vártnál jobban a vacsorák
Kollár Dóra | 2021. szeptember 8. 05:12
Több mint egy hónapja megszűnt az ételkiszállítás és –elvitel kedvezményes áfakulcsa, amely a vártnak megfelelően drágulást hozott az éttermekben, azonban a hízó számlák mögött a vendéglátóipar szereplői más tényezőket is látnak.
KKV K&H: megjött a kisebb és közepes cégek beruházási kedve
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 2. 11:23
Majdnem két éve nem állt ilyen magasan a beruházási hajlandóság a kis- és középvállalkozások körében, derül ki a K&H bizalmi index kutatás legutóbbi eredményeiből.  
KKV Vállalkozói hitelek: milyen lehetőségei vannak most egy kisvállalkozásnak?
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 31. 15:51
A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság enyhítésére több kamattámogatott kölcsön is elérhetővé vált. Ezek közül az NHP Hajrá hitelkerete július elején kimerült, más konstrukciók azonban továbbra is elérhetők a kisvállalati ügyfelek számára. Cikkünkben a támogatott kölcsönök feltételeit hasonlították össze a Bank360 szakértői. 
KKV Milyen veszélyeket rejtenek a közösségi oldalak a kkv-knak – hová fordulhatnak a cégek?
Natív tartalom | 2021. augusztus 26. 13:59
A közösségi média oldalak elsőre a legegyszerűbb megoldásnak tűnhetnek a hirdetni tervező kis- és középvállalkozások számára, ám a szakértők több kockázatra is figyelmeztetnek.
KKV Hogyan dolgozzunk együtt a folyamatosan kötekedő kollégákkal?
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 21. 17:06
A munkahelyi konfliktusok senki számára sem ismeretlenek, azonban míg egyes viták előre visznek és fejlődéshez vezetnek, mások csak kárt okoznak, és mérgezővé teszik a munkahelyi légkört. Mit tehetünk azért, hogy a kötekedő kollégákkal együtt tudjunk dolgozni? A Harvard Business Review kutatói ezt járták körbe.
KKV Örülhetnek a lottóárusok ennek a hírnek
Privátbankár.hu / MTI | 2021. augusztus 2. 15:32
A Szerencsejáték Zrt. fél évvel meghosszabbítja a februárban indított, kis- és közepes vállalkozásokat célzó ösztönző programját, ezzel a lépéssel további 1,5-2 milliárd forint jutalékot juttathat partnerértékesítőinek.
KKV Varga Mihály: ezekkel a javaslatokkal erősítenék a digitalizációt
Privátbankár.hu / MTI | 2021. július 29. 17:28
A digitalizáció erősítéséről tárgyalt a Nemzeti Versenyképességi Tanács, a testület négy területen javasol intézkedéseket a kormánynak - közölte a pénzügyminiszter.
hírlevél
depositphotos