Ahogy arról már korábban írtunk, a tervek szerint jövőre automatikusan futnának be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz azok az elektronikusan kiállított számlák, amiknek az áfatartalma eléri a 100 ezer forintot. Emellett 2017. július 1-től a vevő is köteles lesz a 100 ezer forint feletti beszerzési számláinak adatait tételesen megküldeni az adóhatóságnak, így a két adat alapján ki lehet majd szűrni, hogy a mind a két szereplő bevallásában benne van-e minden beszerzés és értékesítés. Van azonban egy bökkenő.

A jelenlegi jogszabályi keret ugyanis nem teszi elérhetővé a vállalkozások teljes körét, az EU-s áfa-irányelv ugyanis nem teszi lehetővé, hogy minden vállalkozás számára kötelezővé tegyék a számítógéppel történő számlázást, így az elektronikus számlázást sem, ezt közölte Zara László adótanácsadó a Privátbankár.hu-val. Vagyis a vállalatok kézi-, illetve tömbös számláit továbbra sem fogja látni az adóhatóság (ez nagyjából 1,5 millió adóalanyt jelent), ráadásul a szállítók mellett a „vevők” adatait is fel kellene tüntetni, hogy valóban ki lehessen szűrni a csalókat.

Nem elég, és még sokba is kerül

Az átállás és az elektronikus számlázás többletköltséggel és plusz munkával járna, ráadásul a folyamatos (vagy időszaki) online kapcsolat biztosítását is meg kell oldaniuk. Mindezek mellett a NAV oldalán is jelentős fejlesztést tesz szükségessé, melynek megtérülését csak akkor lehetne felmérni, ha tudnánk, hogy az intézkedéstől pontosan mennyi plusz bevételt várnak. A kézzel kiállított számlák és a 100 ezer forintra leszállított áfahatár miatt a könyvelők feladatai is növekszenek majd, miközben a nagy értékű, elektronikus számlákat illetően ők is és az áfabevallások is feleslegessé válnak.

„A rendszer jelenleg megkerülhető marad, miközben a becsületes adózókra plusz költségeket és plusz feladatokat róna”, fűzte hozzá Zara László. Így csak a vállalkozói érdekképviseletekkel, az adózási és könyvelői szakmai szervezetekkel és informatikai szakértőkkel történő egyeztetések után tartja megvalósíthatónak az ötletet.