Képzés nélkül is doktorálhatunk

Elfogadta hétfőn az Országgyűlés a felsőoktatási törvény és a szakképzési törvény módosítását

Elfogadta hétfőn az Országgyűlés a felsőoktatási törvény módosítását, a megváltozott jogszabály kitér többek között a felsőoktatási intézmények vállalkozói közintézetként való átsorolására, a felsőfokú tanulmányi időre, a szakkollégiumi központi és kutatóegyetemi cím adományozására. A képviselők a módosítást 203 igen és 147 nem szavazattal hagyták jóvá.

A törvénymódosítás rögzíti, hogy a költségvetési szervként működő közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény, vállalkozó közintézetté történő átsorolását egyebek mellett akkor kezdeményezheti a fenntartójánál, ha az intézmény és annak jogi személyiségű szervezeti egysége köztartozással nem rendelkezik, hatvan napon túli lejárt esedékességű adósságállománya sincs. Az átsorolással egyidejűleg vezető testületet kell létrehozni.

A felsőoktatási intézmények többsége költségvetési szervként működik, és minden valószínűség szerint ez lesz a jövőben is a meghatározó működési forma, de figyelemmel kell lenni arra, az intézményekre speciális gazdálkodási szabályok vonatkoznak.

Az egészségügyi felsőoktatási intézmény - a felsőoktatási intézmény részeként vagy attól elkülönített szervezeti keretben, képzési és kutatási feladatainak ellátása érdekében - egészségügyi szolgáltató működtetésére jogosult.

A jogszabály értelmében egy hallgató tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben, a fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető.

Új címként jelenik meg a "kutatóegyetem", amely jelentős hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, amelynek eredményét az oktatásba közvetíti, a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzi, kiemelkedő teljesítményt nyújt a doktori képzés területén, valamint mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéssel rendelkezik.   

A módosítás kitér arra is, hogy doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt a doktori képzésben, a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy mesterfokozatot szerzett, és teljesítette a doktori képzés vizsgakövetelményeit.

Elfogadta az Országgyűlés a szakképzési törvény módosítását is. A képviselők 188 igen és 162 nem szavazattal hagyták jóvá a változtatásokat.

A módosítással az európai uniós irányelveknek megfelelő irányban változtatták meg a szakképzési vizsgaszervezési tevékenységet, amely egyszerűsíti a jogosultság megszerzésének eljárását.

A szakképzési rendszer jelenlegi szabályai szerint a szakmai vizsgák szervezését azon felnőttképzést folytató intézmények végezhetik, amelyek erre a felelős minisztertől egy pályázat keretében 2-4 éves időtartamra engedélyt kaptak. Ez a pályázati rendszer nincs összhangban az irányelvvel, ezért a jövőben ezt a rendszert egy, a kormány által kijelölt hatóság által lefolytatott engedélyezési eljárás váltja fel.

A módosítás alapján az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét, a szakmai vizsgák ellenőrzésének általános szabályait, valamint a vizsgák - személyes adatok körét nem érintő - adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait, s a tanulókat megillető juttatások részletes szabályait.

A most elfogadott törvény alapján felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben határozza meg az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ), az OKJ-be történő felvétel és az abból való törlés eljárási rendjét, a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteit, valamint a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeit.

Ázsiai diákok nélkül összeomlik a magyar felsőoktatás
Vendéglátós lesz minden negyedik szakmunkás
Az orvosoké a legelismertebb szakma

MTI