Budapesten, a BKV adatai szerint, 2011 végén a megállóhelyek száma 4938 volt, 61-gyel több, mint 2006-ban. Az utasok a megállók több mint háromnegyedében autóbuszokra, egytizedét meghaladóan villamosra, további egytizedében pedig sorrendben trolibuszra, helyiérdekű vasútra, valamint metróra és földalattira szállhattak fel.
148 km-rel bővült a hálózat
A fővárosban a helyi közlekedési hálózat hossza 1305 km volt, 148 km-rel több, mint a vizsgált időszak elején. A hálózatbővülés teljes egészében a szabadpályás tömegközlekedési útvonalak növekedéséből adódott, a villamos, a trolibusz, a metró esetén azonban minimális volt a hálózat változása.
A KSH adatai szerint 2011-ben 2874 járművet vehettek igénybe a Budapesten utazók. A közlekedési hálózathossz emelkedésével ellentétben, az üzemeltetett járművek száma csökkent, 124-gyel volt kevesebb a 2006. évinél. A csökkenés leginkább a villamosokat érintette (főként minőségi cseréből adódóan), az autóbuszok és a trolibuszok száma is elmaradt az öt évvel korábbitól, míg a HÉV és a metró állománya lényegében nem változott.
2006 óta a járműállomány egy része kicserélődött, modernebb, több utas szállítására alkalmas Combino villamosok, majd alacsonypadlós trolibuszok, autóbuszok kerültek forgalomba. Az új járművek jobban szolgálták az utasok kényelmét, több esetben már légkondicionáló berendezéssel is felszereltek, de a mozgásukban korlátozottak közlekedési feltételeit is javították.
Több utast tudnak szállítani a villamosok
A járművek befogadóképessége tovább javult: 2011-ben átlagosan egy járműre 122 férőhely jutott, az öt évvel korábbi 120-szal szemben. Ez a változás a villamosok növekvő befogadóképességének köszönhető, a többi járműfajta esetében stagnálás, vagy kismértékű csökkenés volt tapasztalható.
A szállított utasok száma 2006 és 2011 között, ingadozásokkal ugyan, de összességében csökkent. 2011-ben 1373 millióan utaztak a tömegközlekedési járműveken, a vizsgált időszak első évéhez képest 6,0 százalékkal kevesebben. Az arányaiban a legtöbb utast szállító autóbuszok utasszáma 7,1 százalékkal, a villamost és a trolibuszt használóké 4–4 százalékkal, a metrón utazóké pedig 2,9 százalékkal csökkent.
2011-ben a legtöbbet, az utasok négytizedét autóbuszok, közel háromtizedét villamosok, több mint kéttizedét metrók szállították. A járműfajták utasforgalomban betöltött szerepe nem változott a korábban vizsgált évekhez képest. A metró és földalatti szerelvényei a járműállomány 14 százalékát adták, ezzel együtt az összes utas több mint kéttizedét szállították, így a leghatékonyabb járműfajtának mondhatók. Ezt követik a villamosok, melyek az összes jármű kéttizedével az utasok mintegy háromtizedét szállították.
Egyre kevesebben utaznak BKV-val
Az autóbusz és a helyiérdekű vasút esetében fordított a helyzet: a járműállomány mintegy felét képviselő autóbuszokon az utasok négytizede utazott, a HÉV pedig a járművek egytizedét képviselte, ezzel szemben az utasok mindössze 4,4 százalékát szállította. A legkisebb (5,0%-os) arányt képviselő trolibuszok hasonló arányban részesültek a forgalomból, mint a járműállományon belüli súlyuk.
A lakosság egyre kevesebbszer veszi igénybe a tömegközlekedés nyújtotta lehetőségeket: míg 2011-ben egy fővárosi lakosra átlagosan 791 utazás jutott, addig a vizsgált időszak elején ez a szám 861 volt. Mindegyik járműfajtát csökkenés jellemezte, de változatlanul az autóbusz és a villamos a legelterjedtebb utazási eszköz, autóbusszal közel kétszer olyan gyakran utaztak, mint metrón, az egy lakosra jutó villamoson szállított utasok száma pedig 1,3-szorosa a metrón utazókénak.
Együttműködési megállapodást írtak alá. 
