.jpg)
A KSH adatai szerint, bár a munkanélküliség növekedése megállt, komoly problémát jelent az aktivitási ráta alacsony szintje A KSH adatai szerint, bár a munkanélküliség növekedése megállt, komoly problémát jelent az aktivitási ráta alacsony szintje
A ma megjelent KSH-statisztika fókuszában bár a munkanélküliség növekedése megállt, a valós probléma a háttérben az aktivitási ráta alacsony szintje, amely a magyar gazdaságpolitika számára az elkövetkező évek egyik legfőbb kihívását jelentheti - vélik az Equilor szakértői. A munkaképes korú lakosságnak (15-74 év közöttiek) ugyanis mindösszesen 55%-a (4,225 millió fő) jelenik meg a munkaerőpiacon, míg közel 3,5 millió ember (3,459 millió fő) inaktív. Legnagyobb csoportjukat természetszerűleg a 74 évesnél fiatalabb nyugdíjasok adják, azonban ide sorolandóak az ún. passzív munkanélküliek is, akik nem hajlandók legalizáltan munkát vállalni. Többségük a szürke- vagy a feketegazdaságban tesz szert jövedelemre. A magyarországi aktivitási ráta évek óta az európai uniós átlag alatt van, ami a mindenkori kormány helyzetét is nehezíti, tekintve, hogy minél kevesebben adóznak a bérük és jövedelmük után, annál kisebb a kormányzat mozgástere az adóbevétel elköltése terén.
A politika szereplői által hangoztatott munkahelyteremtési célok megvalósulása a modern munkaerőpiaci trendek fényében igencsak kérdéses. Egyre kisebb ugyanis az igény a határozatlan idejű munkaszerződéses, napi 8 órás foglalkoztatottakra, főként a válság nyomán. A vállalati szektor, ezen belül is különösen a multinacionális cégek országtól függetlenül egyre inkább arra rendezkednek be, hogy vagy részmunkaidős foglalkoztatottakat vagy ún. kölcsönzött munkaerőt alkalmazzanak. Ebbe az irányba történő elmozdulás Magyarországon rövid távon talán csak a közszektorban lehetne megoldható, ahol - egyes tanulmányok szerint - az ügyfélszolgálati és az egészségügyi munkaköröket lehetne több műszakosra átalakítani, és az erre allokált bértömeget ennek értelmében több embernek, bár csökkentve, kifizetni.
A munkaerőpiaci helyzet javításának másik megoldása a külföldi munkavállalás lehetne. Egy 2009. közepi statisztika szerint a külföldön dolgozók hazautalt jövedelme teszi ki a bolgár GDP 20, a román GDP 8 illetve a szlovák GDP 6%-át. Magyarországon ugyanez az arány kb. fél százalék lehet. Figyelembe véve a magyar lakosság kevésbé mobilis mivoltát, illetve az egyelőre csak alig éledező európai gazdasági teljesítményt, rövid távon itt sem látható komoly javulási potenciál.
Az áttörést az Equilor véleménye szerint hosszabb távon egy ismét felpörgő hazai és nemzetközi gazdaság, egy több évre előretekintő kormányzati foglalkoztatáspolitikai koncepció kidolgozása (amely azonban túlmutat a számokon és megpróbál a lakosság legalsó szintjéig eljutni), az adórendszer átalakítása, illetve a nem szokványos foglalkoztatási trendek felé történő elmozdulás hozhatja meg együttesen.
Végre éledezik Magyarország is
Két országnyi ember lett munkanélküli
Cégek tízezrei dőltek be a múlt évben
Véget ért minden idők legmélyebb brit recessziója
Álláskeresés: okosak legyünk vagy inkább szépek?
A ma megjelent KSH-statisztika fókuszában bár a munkanélküliség növekedése megállt, a valós probléma a háttérben az aktivitási ráta alacsony szintje, amely a magyar gazdaságpolitika számára az elkövetkező évek egyik legfőbb kihívását jelentheti - vélik az Equilor szakértői. A munkaképes korú lakosságnak (15-74 év közöttiek) ugyanis mindösszesen 55%-a (4,225 millió fő) jelenik meg a munkaerőpiacon, míg közel 3,5 millió ember (3,459 millió fő) inaktív. Legnagyobb csoportjukat természetszerűleg a 74 évesnél fiatalabb nyugdíjasok adják, azonban ide sorolandóak az ún. passzív munkanélküliek is, akik nem hajlandók legalizáltan munkát vállalni. Többségük a szürke- vagy a feketegazdaságban tesz szert jövedelemre. A magyarországi aktivitási ráta évek óta az európai uniós átlag alatt van, ami a mindenkori kormány helyzetét is nehezíti, tekintve, hogy minél kevesebben adóznak a bérük és jövedelmük után, annál kisebb a kormányzat mozgástere az adóbevétel elköltése terén.
| Önt mi zavarta a legjobban januárban? Szavazzon! |
A munkaerőpiaci helyzet javításának másik megoldása a külföldi munkavállalás lehetne. Egy 2009. közepi statisztika szerint a külföldön dolgozók hazautalt jövedelme teszi ki a bolgár GDP 20, a román GDP 8 illetve a szlovák GDP 6%-át. Magyarországon ugyanez az arány kb. fél százalék lehet. Figyelembe véve a magyar lakosság kevésbé mobilis mivoltát, illetve az egyelőre csak alig éledező európai gazdasági teljesítményt, rövid távon itt sem látható komoly javulási potenciál.
Az áttörést az Equilor véleménye szerint hosszabb távon egy ismét felpörgő hazai és nemzetközi gazdaság, egy több évre előretekintő kormányzati foglalkoztatáspolitikai koncepció kidolgozása (amely azonban túlmutat a számokon és megpróbál a lakosság legalsó szintjéig eljutni), az adórendszer átalakítása, illetve a nem szokványos foglalkoztatási trendek felé történő elmozdulás hozhatja meg együttesen.
3 millió 783 ezren dolgoznak az országban
Újabb leépítést jelentett be a gyógyszeróriásVégre éledezik Magyarország is
Két országnyi ember lett munkanélküli
Cégek tízezrei dőltek be a múlt évben
Véget ért minden idők legmélyebb brit recessziója
Álláskeresés: okosak legyünk vagy inkább szépek?
Privátbankár
A zimbabwei hatóságok kétszáz elefánt leölését engedélyezték, hogy élelmiszert biztosítsanak az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb aszályától szenvedő lakosoknak. 
