.jpg)
Az Alpok-Adria Munkaközösség konferenciáján az EU versenyképességének megőrzése és Európa munkaerő-piaci kihívásai kerültek a középpontba Az Alpok-Adria Munkaközösség Európa Fórum „Világválság – Új világ” című konferenciáján az Európai Unió versenyképességének megőrzése és Európa munkaerő-piaci kihívásai kerültek a középpontba.
A rendezvényen részt vett dr. Vadász Péter, az MGYOSZ társelnöke, aki beszédében hangsúlyozta: a következő években a képzési rendszerek átalakítása, a K+F, illetve az innovációs politika fejlesztése jelentheti a gazdasági növekedés alapját.
Az Alpok-Adria Munkaközösséget 1978-ban alapították, a szervezet célja az egymással határos régiók baráti, nem hivatalos kapcsolataik egy szervezetben történő intézményesítése világosan meghatározott feladatokkal és célokkal. Az idén Vas megyében megrendezett konferencia fő témája az Európai Unió előtt álló munkaerő-piaci kihívásokra adható válaszok, a K+F beruházások fejlesztése és a régiók közötti együttműködésekből fakadó előnyök kihasználásának lehetséges formái voltak.
Dr. Vadász Péter, az MGYOSZ társelnöke beszédében elmondta, Magyarországon jelenleg a munkaerőpiac komoly diszfunkciókat mutat összehasonlítva más európai gazdaságokkal. Míg az egész Unió tekintetében a 18-64 éves kor közötti lakosságot vizsgálva nálunk a legalacsonyabb a dolgozók aránya, a munkaórák tekintetében a 3. helyen vagyunk, vagyis lényegében kevesen dolgoznak nagyon sokat.
A rossz mutatók mögött komoly strukturális problémák vannak. Dr. Vadász Péter szerint a versenyképesség egyik legfontosabb tényezője a rugalmas munkaerőpiac és a szakképzett, jó minőségű munkaerő, ami napjainkban sajnos Magyarországon nem minden esetben áll a cégek rendelkezésére. Mindez az MGYOSZ társelnöke szerint egyenesen következik az oktatási rendszer hibáiból.
„Jelenleg a szakképzés Magyarországon nem jelent vonzó alternatívát a fiatalok számára. Ugyanakkor a felsőoktatás túlsúlya a diplomák elértéktelenedéséhez vezet, ezért egyre idősebben lépnek be az emberek a munkaerő-piacra, ráadásul sokszor valódi, piacképes tudás nélkül. Az oktatási rendszer átalakítása és a szakképzési rendszer újjáépítése elengedhetetlen az ország versenyképessége szempontjából, ezért a kormány ilyen irányú törekvéseit az MGYOSZ is támogatja.” – fejtette ki véleményét dr. Vadász Péter.
A munkaerő-piaci folyamatok mellett a K+F és az innovatív beruházások ösztönzése volt az a téma, amely több alkalommal felmerült a konferencián. Ezzel kapcsolatban dr. Vadász Péter elmondta, a kormány nemzeti intézkedési tervében 2020-ig a jelenlegi 1%-ról 1,8%-ra kívánják emelni a GDP-arányos K+F ráfordításokat, amivel az MGYOSZ is egyetért, ugyanakkor emellett szükség van a kutatási intézményrendszer hazai tökéletesítésére, fejlesztésére is. Az innováció egy fontos területe az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, amiről szintén szó esett a konferencián.
Dr Vadász Péter szerint a fosszilis energiában szegény Magyarország számára az energia előállításának és szállításának modernizációja és a megújuló energiaforrások arányának növelése mellett kiemelten fontos az energiafelhasználásban levő megtakarítási lehetőség: jelenleg fajlagosan, egy négyzetméter lakóterületre, a magyar háztartások kétszer annyi energiát fogyasztanak, mint az EU átlaga. Az MGYOSZ társelnöke szerint az importfüggőség enyhítésén túl a hatékonyabb energiafelhasználás enyhítheti az építőipar gondjait, elősegítheti a berendezések, építőanyagok magyarországi innovációját egyaránt.
Az Alpok-Adria Munkaközösséget 1978-ban alapították, a szervezet célja az egymással határos régiók baráti, nem hivatalos kapcsolataik egy szervezetben történő intézményesítése világosan meghatározott feladatokkal és célokkal. Az idén Vas megyében megrendezett konferencia fő témája az Európai Unió előtt álló munkaerő-piaci kihívásokra adható válaszok, a K+F beruházások fejlesztése és a régiók közötti együttműködésekből fakadó előnyök kihasználásának lehetséges formái voltak.
Dr. Vadász Péter, az MGYOSZ társelnöke beszédében elmondta, Magyarországon jelenleg a munkaerőpiac komoly diszfunkciókat mutat összehasonlítva más európai gazdaságokkal. Míg az egész Unió tekintetében a 18-64 éves kor közötti lakosságot vizsgálva nálunk a legalacsonyabb a dolgozók aránya, a munkaórák tekintetében a 3. helyen vagyunk, vagyis lényegében kevesen dolgoznak nagyon sokat.
A rossz mutatók mögött komoly strukturális problémák vannak. Dr. Vadász Péter szerint a versenyképesség egyik legfontosabb tényezője a rugalmas munkaerőpiac és a szakképzett, jó minőségű munkaerő, ami napjainkban sajnos Magyarországon nem minden esetben áll a cégek rendelkezésére. Mindez az MGYOSZ társelnöke szerint egyenesen következik az oktatási rendszer hibáiból.
„Jelenleg a szakképzés Magyarországon nem jelent vonzó alternatívát a fiatalok számára. Ugyanakkor a felsőoktatás túlsúlya a diplomák elértéktelenedéséhez vezet, ezért egyre idősebben lépnek be az emberek a munkaerő-piacra, ráadásul sokszor valódi, piacképes tudás nélkül. Az oktatási rendszer átalakítása és a szakképzési rendszer újjáépítése elengedhetetlen az ország versenyképessége szempontjából, ezért a kormány ilyen irányú törekvéseit az MGYOSZ is támogatja.” – fejtette ki véleményét dr. Vadász Péter.
A munkaerő-piaci folyamatok mellett a K+F és az innovatív beruházások ösztönzése volt az a téma, amely több alkalommal felmerült a konferencián. Ezzel kapcsolatban dr. Vadász Péter elmondta, a kormány nemzeti intézkedési tervében 2020-ig a jelenlegi 1%-ról 1,8%-ra kívánják emelni a GDP-arányos K+F ráfordításokat, amivel az MGYOSZ is egyetért, ugyanakkor emellett szükség van a kutatási intézményrendszer hazai tökéletesítésére, fejlesztésére is. Az innováció egy fontos területe az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, amiről szintén szó esett a konferencián.
Dr Vadász Péter szerint a fosszilis energiában szegény Magyarország számára az energia előállításának és szállításának modernizációja és a megújuló energiaforrások arányának növelése mellett kiemelten fontos az energiafelhasználásban levő megtakarítási lehetőség: jelenleg fajlagosan, egy négyzetméter lakóterületre, a magyar háztartások kétszer annyi energiát fogyasztanak, mint az EU átlaga. Az MGYOSZ társelnöke szerint az importfüggőség enyhítésén túl a hatékonyabb energiafelhasználás enyhítheti az építőipar gondjait, elősegítheti a berendezések, építőanyagok magyarországi innovációját egyaránt.
Privátbankár
A Mol-csoport azerbajdzsáni földgázkészletek kitermelésére vonatkozó kereskedelmi megállapodásokat kötött vegyesvállalati partnereivel. 
