Korrupció: kapcsolataikban bíznak a magyarok

Az üzleti életen belüli korrupció elterjedtsége feltehetően legalább olyan erős, mint a kormányzat és a vállalkozások közötti ügyletekkel összefüggő - derül ki az Ernst & Young és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban című legfrissebb kutatásából.

Egy gazdaság versenyképességét, fejlődési perspektíváit alapvetően meghatározza intézményi és szabályozási környezete. A korrupció miatti bizonytalanság aláássa ezt a versenyképességet és a vállalatok közötti szerződéses kapcsolatokat egyaránt - kezdte a pénteki sajtótájékoztató bevezetőjében Bíró Ferenc, az Ernst&Young szakértője.

A szakember hozzátette: a magyar vállalkozások és közintézmények jelentős része törekszik a tisztességes üzlet- és ügymenet fenntartására, de a kutatásból nagyon sok probléma is kiderül, például az , hogy az emberek inkább bíznak a kapcsolataikban, hogy azon keresztül el tudnak intézni valamit, vagy el tudnak kerülni valamilyen büntetést, mint a nyomozati vagy állami szervekben. Általánosnak tekinthető az is - tette hozzá - hogy egy üzleti csoport, saját érdekeinek megjelenítése érdekében, eredményesen nyomást gyakorol a szabályozási környezet kialakítóira.

Pintér Zoltán, a cég munkatársa ismertette a felmérés érdekesebb részleteit. A 2010 novemberében 300 felsővezető megkérdezésével lezajlott kutatásból az derül ki, hogy a Magyarországon továbbra sem túlságosan elterjedt etikai kódexszel rendelkező vállalatokon belül is csak mintegy 33 százaléknál működik etikai forródrót, az összes megkérdezetten belül ez az arány 11 százalék. Ez rendkívül alacsony szám, ami sok esetben annak köszönhető, hogy a ,,régi negatív reflexekek, besúgás, feljelentés" érzete hatja át még mindig a vállalatokat - tette hozzá. Megfigyelhető egyébként jelentős különbség a tőzsdén jegyzett illetve nem jegyzett cégek között, nyilván az előbbi felé billentve a mérleget. 

Azoknál a cégeknél - nem Magyarországon -, ahol működik etikai forródrót, a vétségek bejelentésének 60-70 százaléka érkezik ezen a csatornán. A válaszadók mindössze 10,3 százaléka jelentené a korrupciót a rendőrségnek, ha észlelné. Hozzátartozik a dologhoz az is, hogy a legritkább esetben születik elmarasztaló ítélet ilyen ügyekben Magyarországon.

A vezetők 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem volt etikai vétség a cégnél, ami ugye lehet, hogy inkább azt jelent, ő nem tud róla - mondta Pintér. A feltárt vétségek estén is 33 százalékban semmiféle következménnyel nem járt az aktus. A korrupt közbeszerzési eljárásokat firtató kérdésre a szereplők harmada nem válaszolt, arra a kérdésre pedig, hogy a közbeszerzés során visszajutó összegek aránya mekkora, már 58 százalék tartotta meg magának a véleményét.

A cégek jelentős része a munkavállaló belépésekor ellenőrzi a személyt - bár a válaszadók 16 százaléka szerint simán be lehet kerülni úgy egy vállalati kulcspozícióba, hogy még az önéletrajzát sem ellenőrzik a jelöltnek -, de később, akár a következő 10 évben egyáltalán nem - derül ki a felmérésből.

Az Ernst&Young és a GVI szakemberei szerint kultúraváltásra van szükség ezen a területen és egyértelmű hogy változtatni kell az adatvédelmi, a pénzmosási és a közbeszerzési törvényen is. Hozzátették, olyan fokú bizonytalanság van jelenleg, ami nem engedi meg, hogy az adott ember kiengedje a kezéből a gyeplőt.

Privátbankár - Acsai N. Ferenc