A hazai fesztiválszervezés mára iparággá fejlődött, a milliárdos büdzséből működő Sziget pedig modellt és mintát adott a konkurenseknek. Napjainkra már a befogadó önkormányzatok is rájöttek, jobb a békesség a szervezőkkel
A hazai fesztiválszervezés mára iparággá fejlődött, a milliárdos büdzséből működő Sziget pedig modellt és mintát adott a konkurenseknek. Napjainkra már a befogadó önkormányzatok is rájöttek, jobb a békesség a szervezőkkel - derült ki a pécsi összegyetemi Media 2010 című konferencia fesztivál-marketinggel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén.
A Sziget Fesztivál tavaly 2,6 milliárdos bevétellel zárt, idén ennél is több lehet a bevétel, hiszen az előre tervezett látogatószám nagyjából teljesült. Magyarország legnagyobb zenei fesztiválja tehát üzletileg is sikeres, milliárdos költségvetéssel üzemel és egyetlen forintot sem használ fel közpénzekből. A hazai fesztiválpiac ugyanakkor igen túltelített - mondta el a Pécsett, a Media 2010 című konferencián a Szigetet alapító és azóta is gründoló Gerendai Károly.
Gerendai: most már nyugat-európai fesztiválokkal konkurálunk (Fotó: Ránki Dániel)
A rendszerváltás után Magyarország a fesztiválok volumenében és számában is elmaradt a régió országaitól - de nem sokáig. Az 1993-ben útjára indított Diáksziget az első pár év gyermekbetegségei után hamar mintául szolgált a hazai vállalkozóknak, és azt is megmutatta mekkora üzleti potenciál rejtőzik a hasonló kezdeményezésekben. Gerendaiék ma már külön szervezeti egységekre osztják szét a fesztiválszervezés körüli munkákat, a vezetőség csak stratégiai kérdésekben dönt. Rengeteg hazai beszállítót és alvállalkozót foglalkoztatnak - és nem utolsó sorban állami támogatás nélkül a bevételeikből a költségvetést is csinos összeggel gazdagítják.
2010 a Fesztiválok Éve volt Magyarországon. Az eseményt meghirdető Magyar Turizmus Zrt. adatai szerint a nyári főszezon előtt a magyarok majd 70%-a tervezte, hogy részt vesz valamilyen fesztiválon. 2009-ben a magyar lakosság 54,7%-a járt fesztiválon.
Nem igaz ez persze minden fesztiválra, a 10 legismertebb és legnagyobb hazai fesztivál (a Szigetet nem számítva) igényel állami támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól, és kap is. Nem beszélve a kisebb helyi rendezvényekről és az erre a célra lekötött uniós forrásokról. Erre azért is van szükség, mert Magyarország mára "fesztiválországgá" nőtte ki magát, a piac telített és sok a hasonló kezdeményezés is. Nagy kitartásra és igen speciális ötlet kell ahhoz, hogy valaki ezen a piacon érvényesülni tudjon. Nem meglepő, hogy a legtöbb rendezvény üzemi szinten veszteséges. A közpénzekből származó támogatás azonban nem kidobott pénz, hiszen a fesztiválturisták a legtöbbet költő vendégek közé tartoznak, így a helyi gazdaságokra gyakorolt "élénkítő" hatásuk nem elhanyagolható. "A fesztiváloknak olyan tovagyűrűző gazdasági hatásai is vannak, amelyek önmagukban nem is számszerűsíthetők, értékük csupán a lehetséges behelyettesítők megbecsülésével körvonalazható" - hívja fel az azonnal nem forintosítható előnyökre a figyelmet egy tanulmányában Inkei Péter, a Budapesti Kulturális Obszervatórium igazgatója.
Forrás: Magyar Turizmus Zrt., 2010.
A Szigethez hasonló, sikeres kezdeményezésekben azonban így sincs hiány. A Szigethez tartozó Balaton Sound
Gerendai Károly a Media 2010 konferencián elmondta, eddig leginkább választási években gyűlt meg a baja a helyi önkormányzatokkal. Emlékezetesek az egykori III. kerületi polgármesterrel folytatott csörtéi is, Tarlós István ma Budapest főpolgármestere. Gerendai elmondta, a nyáron kapott is egy hívást az akkor még csak jelölt Tarlóstól, de már koránt sem perlekedésről volt szó. Úgy tűnik a két fél kapcsolata rendeződött a választások előtt.
és Volt Fesztivál mellett az egyetemistákat megmozgató EFOTT és Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN), valamint a Campus és a tiszai ciánszennyezés után létrejött zöld Hegyalja sem szégyenkezhetnek. Mára megjelentek a professzionális szervező gárdák, akik ötleteikkel és megoldásaikkal nem egyszer Nyugat-Európa előtt jártak és járnak. Érdekes, hogy az igen koncentrált hazai fesztiválbizniszben a különböző cégek sokszor fognak össze, és dolgoznak a sajátjukon kívül a konkurens rendezvényén. Erre az erőforrások hatékonyabb elosztása miatt üzleti szempontból is szükség van, ilyenkor még a tulajdonosi háttér sem számít. A szervezők amúgy is inkább látják egymásban a "kollégát", mint a konkurenst.
A fesztiválokban rejlő lehetőségekre az azoknak helyet adó önkormányzatok is rájöttek, holott az elmúlt években nem egyszer lehetett hallani arról, hogy a vendéglátók és a fesztiválszervezők között probléma volt. A zajszennyezés és a szemetelés ügyét azonban a legtöbb helyen sikerült megoldani. Ráadásul a helyi önkormányzatok is rájöttek, hogy a nagyobb rendezvények nekik is bevételt jelentenek, az előkészületektől az utolsó sátor elbontásáig. Egy-egy többnapos rendezvény a foglalkoztatásban is jelentkezik, arról nem is beszélve, hogy javítja az adott város megítélését. A fesztiválok ma már képesek egy szűkebb közösség gazdasági, kulturális és turisztikai motorjaként működni.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A pályázási folyamatot megkönnyítő, új digitális előszűrő szolgáltatás érhető el októbertől az MBH Csoport mikro-, kis- és középvállalatoknak szóló BUPA platformján. A cégek azonban nemcsak a pályázatokhoz, hanem teljes életútjuk során asszisztenciát kaphatnak a digitális felületen.
Piaci rést betöltő társasjáték jelent meg október 25-én: a Cégépítők társasjáték megszületéséről és játékmenetéről Egerszegi Krisztiánnal, a MiniCRM tulajdonosával, a Cégépítők alapítójával beszélgettünk.
Ha még most vagy csak a hosszabb lélegzetvételű nyaralás előtt, akkor minden bizonnyal minden munkával kapcsolatos témától a falnak mennél. Teljesen érthető módon érzed azt, hogy telítődtél, hiszen már javában az év második felében járunk, és a megfeszített munkatempóból még nem is igazán tudtál alább engedni.
A business mentor nem varázsló, ám mégis rendkívül fontos szerepet játszhat több, a hazai kkv-szektort rendkívüli mértékben érintő konfliktushelyzet kezelésében. Közreműködésével a vállalatok tulajdonosai és vezetői olyan külső támogatást kaphatnak, amely segíti őket a tudatosabb vállalatvezetésben és előmozdítja üzleti és személyes fejlődésüket. A Budapesti Gazdasági Egyetem rendhagyó szakirányú továbbképzéséről annak vezetőjével és egyik hallgatójával beszélgettünk.
Az uniós pályázatok körüli bizonytalanság csak kismértékben vetette vissza a cégek bizakodását, mintegy felük továbbra is reálisnak tartja, hogy ilyen forráshoz juthat - közölte a K&H magyarországi mikro, kis- és középvállalkozások (kkv) bizalmi indexe első negyedévi eredménye alapján.
Egerszegi Krisztián Jövőkép című könyvének megjelenése kapcsán készült interjúnk második részében beszélgetünk a vállalkozók 90 százalékáról, a magukat halálra hajszoló emberekről, és arról is, mit tanácsol a bölcs varázsló a gonosz sárkány legyőzéséhez.
A hazai fesztiválszervezés mára iparággá fejlődött, a milliárdos büdzséből működő Sziget pedig modellt és mintát adott a konkurenseknek. Napjainkra már a befogadó önkormányzatok is rájöttek, jobb a békesség a szervezőkkel 
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
