Ma már bomba üzlet csinálni a fesztivált?

A hazai fesztiválszervezés mára iparággá fejlődött, a milliárdos büdzséből működő Sziget pedig modellt és mintát adott a konkurenseknek. Napjainkra már a befogadó önkormányzatok is rájöttek, jobb a békesség a szervezőkkel - derült ki a pécsi összegyetemi Media 2010 című konferencia fesztivál-marketinggel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén.

A Sziget Fesztivál tavaly 2,6 milliárdos bevétellel zárt, idén ennél is több lehet a bevétel, hiszen az előre tervezett látogatószám nagyjából teljesült. Magyarország legnagyobb zenei fesztiválja tehát üzletileg is sikeres, milliárdos költségvetéssel üzemel és egyetlen forintot sem használ fel közpénzekből. A hazai fesztiválpiac ugyanakkor igen túltelített - mondta el a Pécsett, a Media 2010 című konferencián a Szigetet alapító és azóta is gründoló Gerendai Károly.


A rendszerváltás után Magyarország a fesztiválok volumenében és számában is elmaradt a régió országaitól - de nem sokáig. Az 1993-ben útjára indított Diáksziget az első pár év gyermekbetegségei után hamar mintául szolgált a hazai vállalkozóknak, és azt is megmutatta mekkora üzleti potenciál rejtőzik a hasonló kezdeményezésekben. Gerendaiék ma már külön szervezeti egységekre osztják szét a fesztiválszervezés körüli munkákat, a vezetőség csak stratégiai kérdésekben dönt. Rengeteg hazai beszállítót és alvállalkozót foglalkoztatnak - és nem utolsó sorban állami támogatás nélkül a bevételeikből a költségvetést is csinos összeggel gazdagítják.

2010 a Fesztiválok Éve volt Magyarországon. Az eseményt meghirdető Magyar Turizmus Zrt. adatai szerint a nyári főszezon előtt a magyarok majd 70%-a tervezte, hogy részt vesz valamilyen fesztiválon. 2009-ben a magyar lakosság 54,7%-a járt fesztiválon.

Nem igaz ez persze minden fesztiválra, a 10 legismertebb és legnagyobb hazai fesztivál (a Szigetet nem számítva) igényel állami támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól, és kap is. Nem beszélve a kisebb helyi rendezvényekről és az erre a célra lekötött uniós forrásokról. Erre azért is van szükség, mert Magyarország mára "fesztiválországgá" nőtte ki magát, a piac telített és sok a hasonló kezdeményezés is. Nagy kitartásra és igen speciális ötlet kell ahhoz, hogy valaki ezen a piacon érvényesülni tudjon. Nem meglepő, hogy a legtöbb rendezvény üzemi szinten veszteséges. A közpénzekből származó támogatás azonban nem kidobott pénz, hiszen a fesztiválturisták a legtöbbet költő vendégek közé tartoznak, így a helyi gazdaságokra gyakorolt "élénkítő" hatásuk nem elhanyagolható. "A fesztiváloknak olyan tovagyűrűző gazdasági hatásai is vannak, amelyek önmagukban nem is számszerűsíthetők, értékük csupán a lehetséges behelyettesítők megbecsülésével körvonalazható" - hívja fel az azonnal nem forintosítható előnyökre a figyelmet egy tanulmányában Inkei Péter, a Budapesti Kulturális Obszervatórium igazgatója.


A Szigethez hasonló, sikeres kezdeményezésekben azonban így sincs hiány. A Szigethez tartozó Balaton Sound

Gerendai Károly a Media 2010 konferencián elmondta, eddig leginkább választási években gyűlt meg a baja a helyi önkormányzatokkal. Emlékezetesek az egykori III. kerületi polgármesterrel folytatott  csörtéi is, Tarlós István ma Budapest főpolgármestere. Gerendai elmondta, a nyáron kapott is egy hívást az akkor még csak jelölt Tarlóstól, de már koránt sem perlekedésről volt szó. Úgy tűnik a két fél kapcsolata rendeződött a választások előtt.

és Volt Fesztivál mellett az egyetemistákat megmozgató EFOTT és Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN), valamint a Campus és a tiszai ciánszennyezés után létrejött zöld Hegyalja sem szégyenkezhetnek. Mára megjelentek a professzionális szervező gárdák, akik ötleteikkel és megoldásaikkal nem egyszer Nyugat-Európa előtt jártak és járnak. Érdekes, hogy az igen koncentrált hazai fesztiválbizniszben a különböző cégek sokszor fognak össze, és dolgoznak a sajátjukon kívül a konkurens rendezvényén. Erre az erőforrások hatékonyabb elosztása miatt üzleti szempontból is szükség van, ilyenkor még a tulajdonosi háttér sem számít. A szervezők amúgy is inkább látják egymásban a "kollégát", mint a konkurenst.

A fesztiválokban rejlő lehetőségekre az azoknak helyet adó önkormányzatok is rájöttek, holott az elmúlt években nem egyszer lehetett hallani arról, hogy a vendéglátók és a fesztiválszervezők között probléma volt. A zajszennyezés és a szemetelés ügyét azonban a legtöbb helyen sikerült megoldani. Ráadásul a helyi önkormányzatok is rájöttek, hogy a nagyobb rendezvények nekik is bevételt jelentenek, az előkészületektől az utolsó sátor elbontásáig. Egy-egy többnapos rendezvény a foglalkoztatásban is jelentkezik, arról nem is beszélve, hogy javítja az adott város megítélését. A fesztiválok ma már képesek egy szűkebb közösség gazdasági, kulturális és turisztikai motorjaként működni.

Privátbankár - Zsiborás Gergő