.jpg)
Bár a magyar euró bevezetése távolinak tűnik, a gyakorlati felkészülés minimum 4-5 évet vesz igénybe, így a viszonylag távoli időpont ellenére is aktuális a téma A jelenlegi piaci várakozások szerint hazánk 2014-ben vezetheti be az eurót, mint hivatalos fizetőeszközt. Bár ez a dátum meglehetősen távolinak tűnik, a közös európai valutát korábban bevezető tagországok tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyakorlati felkészülés minimum 4-5 évet vesz igénybe, így a viszonylag távoli időpont ellenére is aktuális a téma. A hazai vállalatok pedig gyakorlatilag sehol sem tartanak
„Az euróra való átállás nem egy egyszerű valutakonverzió, hanem az ország újkori történelmének egyik rendkívül jelentős, átfogó, összetett és a gazdasági, társadalmi élet valamennyi szegmensét egyöntetűen mozgósító programja, amelyben nincs helye a hibáknak vagy határidők csúszásának” – figyelmeztet Szűcs Tibor, az Ernst & Young Üzleti Tanácsadási Szolgáltatások menedzsere.
A Capgemini nemzetközi tanácsadó cég eddig tizenhárom európai ország – legutóbb Szlovákia – eredményes átállási előkészítő és végrehajtó munkálatait segítette elő. Magyarországon az Ernst & Young-gal közösen kezdi meg ez irányú tevékenységét. „Aktív szerepet kívánunk vállalni a gyakorlati felkészülés legfontosabb irányelveinek megismertetésében, az átállási programok elkészítésében és végrehajtásában, így sokrétű nemzetközi tapasztalatunkra támaszkodva reményeink szerint hozzájárulhatunk a közös valuta zökkenőmentes bevezetéséhez” – mondja Szikszai Sándor, a Capgemini Üzleti Konzultációs Szolgáltatások vezetője.
Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok számára az eurózónához való csatlakozás nem választható lehetőség, hanem jogi kötelezettség: az Uniós csatlakozási szerződés aláírásával egyidejűleg ezek az országok kötelezettséget vállaltak az euró bevezetésére is, melynek csak a pontos időpontja nem rögzített. Ennek fényében – függetlenül az euróbevezetés konkrét időpontjától – a nemzeti szintű gyakorlati felkészülés szigorú kötelezettségeket ró Magyarországra, amelyek technikai és szakmai feltételrendszereit az Európai Unió illetékes Bizottsága rendszeresen ellenőrzi.
Nemzetközi tapasztalatok
Az amerikai jelzálogpiacról indult és azóta globális krízissé terebélyesedett válság egyik nagyon fontos tanulsága: az Európába mélyen integrálódott közép-kelet-európai gazdaságok számára az euró bevezetése nem csak kötelezettség, hanem alapvető érdek is. A közös európai deviza ugyanis számottevően mérsékelheti az adott ország sérülékenységét, megvédheti a pénzügyi fertőzésektől, a nemzeti deviza elleni spekulatív támadásoktól.
A válság nyomán így az eurózónán kívüli uniós tagállamokban (többek között Dániában is) megerősödött a gazdaságpolitikai elkötelezettség a mielőbbi euróbevezetés iránt. Bár hazánk jelenleg nem teljesíti a csatlakozáshoz előírt nominális (ún. maastrichti) kritériumokat -, a konvergencia fokozatos előrehaladásával reális esély mutatkozik arra, hogy Magyarországon akár már 2014-ben felváltsa a forintot az euró.
Hazai helyzet
Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzeti Euro Koordinációs Bizottság által javasolt, majd a kormány által jóváhagyott „egy lépésbeni fizetőeszköz bevezetés” (Big Bang) módszer kerül alkalmazásra. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy maga az átállás Big Bang-ként valósulhat meg, mellőzve mindazon komplex felkészülési lépéseket, amelyeket a többi eurózónához csatlakozott ország az átmeneti időszak évei során elvégzett.
Bár a Magyar Nemzeti Bank elkészítette, majd a Nemzeti Átállási Tervben részletesen is kifejtésre kerültek a gyakorlati felkészülés irányelvei, a gazdasági élet szereplői mindezidáig nem foglalkoztak mélyebben az átállással kapcsolatos technikai, szabályozási, pénzforgalmi, informatikai, fogyasztóvédelmi és kommunikációs feladatokkal, amelyek elvégzése elengedhetetlen a pénznemváltás sikeréhez.
A folyamatosan tolódó magyar euróbevezetési dátum kissé "elaltatta" a hazai vállalatokat: régóta 5 évre vagyunk az euróbevezetéstől, így van ez 2009-ben is. A legvalószínűbb, hogy az euróbevezetés valós lehetősége akkor tudatosul majd a lakossági és vállalati szférában, amikor Magyarország belép az euró előszobájának tekintett ERM-II árfolyamrendszerbe. Az ettől a pillanattól az euró bevezetéséig hátralévő két év azonban a legtöbb vállalat esetében kevés az átállási folyamat levezényléséhez - figyelmeztetnek a szakértők.
Amellett, hogy az átállási folyamat rendkívül komplex és időigényes, komoly humán- és anyagi erőforrásokat is igényel. Ha a teljes átállási folyamattal kapcsolatos költségeket - amelyek akár 5 éven át is befolyásolhatják a jövőbeli beruházásokat - egy vállalat nem osztja el 3-4 évre, előfordulhat, hogy az utolsó időszakban akár a bevételének 100 százalékát is felemésztheti a váltás - hangzott el a sajtótájékoztatón. Márpedig az állam - más európai országokhoz hasonlóan - egyértelműen jelezte: az átállás költségei kapcsán nem ad költségvetési támogatást a vállalati szférának.
Szikszai Sándor kiemelte: az átállási folyamat kulcsszereplői a bankok, a pénzügyi szektor vállalatai; ezen cégek felkészültségén rendkívül sok minden múlik.
A felkészülés konkrét lépései
Az eurózónához való csatlakozás két, egymástól független, párhuzamos felkészülési vonulatot feltételez: egyrészt a konvergencia program meghatározását és végrehajtását, vagyis a nominális kritériumok fenntartható módon való teljesítését, másrészt a Nemzeti Átállási Tervben részletezett konkrét, országos kiterjedésű gyakorlati, technikai, szabályozási, pénzforgalmi, informatikai, fogyasztóvédelmi és kommunikációs feladatok végrehajtását.
Előzetes megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésével az illetékes vállalati vagy banki döntéshozóknak, a tervezést és végrehajtást végző szakembereknek tiszta képet kell alkotniuk a gyakorlati megvalósítás komplexitásáról, irányelveiről, elvárásairól, a megvalósítás tervezésének, végrehajtásának idő-felhasználási és erőforrásigényeiről, az átállás utáni üzleti előnyökről, hátrányokról.
E mellett azonban az euróbevezetésre való felkészülés időszaka erőteljesen befolyásolja a mindennapok üzletmenetét (különösen a pénzügyi szektor vonatkozásában), ráadásul az alapvető üzleti- és termékfejlesztési, számviteli, elszámolási, szerződéses folyamatok, valamint a mindezeket kiszolgáló IT alkalmazások változtatása is szükségessé válik.
„Az euróra való átállás sikeres megvalósítása valamennyi résztvevő közös felelőssége, hiszen az áttérési döntés meghozatala után már nincs lehetőség a végrehajtási időpontok meghosszabbítására; a sikertelen végrehajtás pedig amellett, hogy súlyos reputációs kockázattal jár, komoly jogi következményeket is maga után von, ráadásul számottevő gazdasági károkat okozhat az ország számára” – foglalja össze a Magyar Nemzeti Bank által kiadott euróbevezetési irányelv.
Mekkora falat az euróbevezetés? Példák a számokra és erőforrás-igényekre
- Hollandia annak idején egy évi nemzeti termékének 1 százalékát költötte az átállásra, Szlovákiának, amely 2009. elejétől használja az eurót, 2 milliárd eurójába került a váltás.
- Egy közepes szlovák pénzügyi intézet átállásának erőforrás-igényei a következőképpen alakultak:
Ha az euróbevezetés előkészítése nem kellőképpen alapos, furcsa helyzetek állhatnak elő. Szlovákiában például nem volt elegendő okmánybélyeg; a kettős készpénzforgalom időszakát pedig - amikor az euró és a szlovák korona is forgalomban volt - egyes cégek úgy vészelték át, hogy abban a két hétben egyszerűen nem nyitottak ki. Ebben a két hétben a rendőrök sem büntettek, csak figyelmeztettek a közlekedési kihágások kapcsán: a hivatalos álláspont ugyanis az volt, hogy a rendőrök nem pénzváltók, a kétféle pénznem használatát ezért így "hidalták át" - hangzott el a tájékoztatón.
2013 után lehet csak eurónk?
Terv vagy álom? Bulgária eurót akar 4 éven belül
Nyeremény: ezt kapjuk egyelőre az euró helyett
A Fideszen múlik a magyar euró
Nem lesz lengyel euró egyhamar
Új pénztárgépek: hátha lesz egyszer eurónk
A pénztárak már csak az eurót fogják érteni jövőre
Euróbevezetés: ej, ráérünk arra még!
„Az euróra való átállás nem egy egyszerű valutakonverzió, hanem az ország újkori történelmének egyik rendkívül jelentős, átfogó, összetett és a gazdasági, társadalmi élet valamennyi szegmensét egyöntetűen mozgósító programja, amelyben nincs helye a hibáknak vagy határidők csúszásának” – figyelmeztet Szűcs Tibor, az Ernst & Young Üzleti Tanácsadási Szolgáltatások menedzsere.
A Capgemini nemzetközi tanácsadó cég eddig tizenhárom európai ország – legutóbb Szlovákia – eredményes átállási előkészítő és végrehajtó munkálatait segítette elő. Magyarországon az Ernst & Young-gal közösen kezdi meg ez irányú tevékenységét. „Aktív szerepet kívánunk vállalni a gyakorlati felkészülés legfontosabb irányelveinek megismertetésében, az átállási programok elkészítésében és végrehajtásában, így sokrétű nemzetközi tapasztalatunkra támaszkodva reményeink szerint hozzájárulhatunk a közös valuta zökkenőmentes bevezetéséhez” – mondja Szikszai Sándor, a Capgemini Üzleti Konzultációs Szolgáltatások vezetője.
Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok számára az eurózónához való csatlakozás nem választható lehetőség, hanem jogi kötelezettség: az Uniós csatlakozási szerződés aláírásával egyidejűleg ezek az országok kötelezettséget vállaltak az euró bevezetésére is, melynek csak a pontos időpontja nem rögzített. Ennek fényében – függetlenül az euróbevezetés konkrét időpontjától – a nemzeti szintű gyakorlati felkészülés szigorú kötelezettségeket ró Magyarországra, amelyek technikai és szakmai feltételrendszereit az Európai Unió illetékes Bizottsága rendszeresen ellenőrzi.
Nemzetközi tapasztalatok
Az amerikai jelzálogpiacról indult és azóta globális krízissé terebélyesedett válság egyik nagyon fontos tanulsága: az Európába mélyen integrálódott közép-kelet-európai gazdaságok számára az euró bevezetése nem csak kötelezettség, hanem alapvető érdek is. A közös európai deviza ugyanis számottevően mérsékelheti az adott ország sérülékenységét, megvédheti a pénzügyi fertőzésektől, a nemzeti deviza elleni spekulatív támadásoktól.
A válság nyomán így az eurózónán kívüli uniós tagállamokban (többek között Dániában is) megerősödött a gazdaságpolitikai elkötelezettség a mielőbbi euróbevezetés iránt. Bár hazánk jelenleg nem teljesíti a csatlakozáshoz előírt nominális (ún. maastrichti) kritériumokat -, a konvergencia fokozatos előrehaladásával reális esély mutatkozik arra, hogy Magyarországon akár már 2014-ben felváltsa a forintot az euró.
Hazai helyzet
Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzeti Euro Koordinációs Bizottság által javasolt, majd a kormány által jóváhagyott „egy lépésbeni fizetőeszköz bevezetés” (Big Bang) módszer kerül alkalmazásra. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy maga az átállás Big Bang-ként valósulhat meg, mellőzve mindazon komplex felkészülési lépéseket, amelyeket a többi eurózónához csatlakozott ország az átmeneti időszak évei során elvégzett.
Forrás: Ernst & Young, Capgemini
Bár a Magyar Nemzeti Bank elkészítette, majd a Nemzeti Átállási Tervben részletesen is kifejtésre kerültek a gyakorlati felkészülés irányelvei, a gazdasági élet szereplői mindezidáig nem foglalkoztak mélyebben az átállással kapcsolatos technikai, szabályozási, pénzforgalmi, informatikai, fogyasztóvédelmi és kommunikációs feladatokkal, amelyek elvégzése elengedhetetlen a pénznemváltás sikeréhez.
| Nem érdemes találgatni Az ERM-II árfolyamrendszer magyarországi bevezetésének dátumát már eddig is sokszor próbálták megjósolni a hazai és nemzetközi szakértők. Az időpont azonban legfeljebb nagyvonalakban határolható be: miniszterelnökként Gyurcsány Ferenc is azt mondta, hogy a pénzügyi kormányzat vélhetőleg az utolsó pillanatig cáfolni fogja az árfolyamrendszer bevezetésének még a lehetőségét is, hogy meg tudják előzni a spekulációt. |
Amellett, hogy az átállási folyamat rendkívül komplex és időigényes, komoly humán- és anyagi erőforrásokat is igényel. Ha a teljes átállási folyamattal kapcsolatos költségeket - amelyek akár 5 éven át is befolyásolhatják a jövőbeli beruházásokat - egy vállalat nem osztja el 3-4 évre, előfordulhat, hogy az utolsó időszakban akár a bevételének 100 százalékát is felemésztheti a váltás - hangzott el a sajtótájékoztatón. Márpedig az állam - más európai országokhoz hasonlóan - egyértelműen jelezte: az átállás költségei kapcsán nem ad költségvetési támogatást a vállalati szférának.
Szikszai Sándor kiemelte: az átállási folyamat kulcsszereplői a bankok, a pénzügyi szektor vállalatai; ezen cégek felkészültségén rendkívül sok minden múlik.
A felkészülés konkrét lépései
Az eurózónához való csatlakozás két, egymástól független, párhuzamos felkészülési vonulatot feltételez: egyrészt a konvergencia program meghatározását és végrehajtását, vagyis a nominális kritériumok fenntartható módon való teljesítését, másrészt a Nemzeti Átállási Tervben részletezett konkrét, országos kiterjedésű gyakorlati, technikai, szabályozási, pénzforgalmi, informatikai, fogyasztóvédelmi és kommunikációs feladatok végrehajtását.
Előzetes megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésével az illetékes vállalati vagy banki döntéshozóknak, a tervezést és végrehajtást végző szakembereknek tiszta képet kell alkotniuk a gyakorlati megvalósítás komplexitásáról, irányelveiről, elvárásairól, a megvalósítás tervezésének, végrehajtásának idő-felhasználási és erőforrásigényeiről, az átállás utáni üzleti előnyökről, hátrányokról.
E mellett azonban az euróbevezetésre való felkészülés időszaka erőteljesen befolyásolja a mindennapok üzletmenetét (különösen a pénzügyi szektor vonatkozásában), ráadásul az alapvető üzleti- és termékfejlesztési, számviteli, elszámolási, szerződéses folyamatok, valamint a mindezeket kiszolgáló IT alkalmazások változtatása is szükségessé válik.
„Az euróra való átállás sikeres megvalósítása valamennyi résztvevő közös felelőssége, hiszen az áttérési döntés meghozatala után már nincs lehetőség a végrehajtási időpontok meghosszabbítására; a sikertelen végrehajtás pedig amellett, hogy súlyos reputációs kockázattal jár, komoly jogi következményeket is maga után von, ráadásul számottevő gazdasági károkat okozhat az ország számára” – foglalja össze a Magyar Nemzeti Bank által kiadott euróbevezetési irányelv.
Mekkora falat az euróbevezetés? Példák a számokra és erőforrás-igényekre
- Hollandia annak idején egy évi nemzeti termékének 1 százalékát költötte az átállásra, Szlovákiának, amely 2009. elejétől használja az eurót, 2 milliárd eurójába került a váltás.
- Egy közepes szlovák pénzügyi intézet átállásának erőforrás-igényei a következőképpen alakultak:
- Valamennyi üzleti folyamat, termék-szolgáltatás átvilágításra került
- A program 65 különálló üzleti és IT projektből állt
- A komplexitásra tekintettel a belső munkatársak 13 ezer embernapnyi munkát végeztek el a projektek kapcsán
- 90 különböző külső beszállító és üzleti partner biztosította az eredményes felkészülést
- Több mint 950 különböző dokumentum készült el a kettős pénzforgalom megjelenítésére és biztosítására
- Közel száz különféle IT alkalmazás és adatbázis került megváltoztatásra
- Több mint 170 belső munkatárs végezte a teszteléseket
- A konkrét átállás 130 (folyamatos) órát vett igénybe
- 129 dolgozó vett részt a végső munkafázisban
- 47 külső partner vett részt a konkrét átállásban
Ha az euróbevezetés előkészítése nem kellőképpen alapos, furcsa helyzetek állhatnak elő. Szlovákiában például nem volt elegendő okmánybélyeg; a kettős készpénzforgalom időszakát pedig - amikor az euró és a szlovák korona is forgalomban volt - egyes cégek úgy vészelték át, hogy abban a két hétben egyszerűen nem nyitottak ki. Ebben a két hétben a rendőrök sem büntettek, csak figyelmeztettek a közlekedési kihágások kapcsán: a hivatalos álláspont ugyanis az volt, hogy a rendőrök nem pénzváltók, a kétféle pénznem használatát ezért így "hidalták át" - hangzott el a tájékoztatón.
2013 után lehet csak eurónk?
Terv vagy álom? Bulgária eurót akar 4 éven belül
Nyeremény: ezt kapjuk egyelőre az euró helyett
A Fideszen múlik a magyar euró
Nem lesz lengyel euró egyhamar
Új pénztárgépek: hátha lesz egyszer eurónk
A pénztárak már csak az eurót fogják érteni jövőre
Euróbevezetés: ej, ráérünk arra még!
Privátbankár
Az európai tőzsdék nagy része kisebb mínuszban zárt, de a BUX emelkedni tudott szerdán. 
