A munkaerő-felmérés adatai szerint 2009 III. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 783 500 fő volt, 141 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, azaz a gazdasági válság kezdetekor. A foglalkoztatottak létszámcsökkenése és a munkanélküliek számának emelkedése 2008 őszétől folyamatos, csak a szezonális hatás törte meg némileg e tendenciát A munkaerő-felmérés adatai szerint 2009 III. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma 3783,5 ezer fő volt, 141 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, azaz a gazdasági válság kezdetekor. A foglalkoztatottak létszámcsökkenése és a munkanélküliek számának emelkedése 2008 őszétől folyamatos, csak a szezonális hatás törte meg némileg e tendenciát. 2009 III. negyedévében a 15–64 éves foglalkoztatottak száma 3 753 000 volt, 138 ezer fővel elmaradt az egy évvel korábbitól - tudtuk meg a KSH ma kiadott Statisztikai Tükör c. kiadványából.
A férfi foglalkoztatottak száma nagyobb mértékben (91 ezer fővel) csökkent, mint a nőké (47 ezer fővel). A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 55,5%-ra csökkent, ami jóval elmarad az uniós átlagtól. (A férfiak foglalkoztatási rátája 9,4, míg a nőké 8,9 százalékponttal volt alacsonyabb az EU-27-re jellemzőnél.)
Az előző év azonos időszakához képest nőtt a foglalkoztatottság az 55–59 évesek korcsoportjában (46,9%-ról 48,8%-ra), a többi korcsoportban viszont 0,2–4,1 százalékponttal csökkent. A legnagyobb változás a 20–24, valamint a 25–29 éves férfiaknál következett be, ahol a mutató 44,0%-ról 36,5%-ra, illetve 81,1%-ról 74,7%-ra mérséklődött. Az előző év azonos időszakához viszonyítva 53 ezer fővel (10,8%-kal) csökkent a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, 64 ezer fővel (5,3%-kal) a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek, 38 ezer fővel (3,9%-kal) az egyéb (szakközépiskolai) érettségivel rendelkező foglalkoztatottak száma. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők, a főiskolát és egyetemet végzettek száma stagnált, de a foglalkoztatási ráta esetükben is mérséklődött. Mind a nemek, mind az iskolai végzettség szerinti változás azzal függ össze, hogy a válság eddig leginkább az ipart, ezen belül is a gépipari termelést érintette, míg a szolgáltatási ágakra történő tovagyűrűzési folyamat (ahol nagyobb arányban nők dolgoznak) valószínűleg még tart.
Az ipar vergődése érzékenyen érintette a munkaerőpiacot
A KSH adatai szerint 2009 III. negyedévében az egy évvel korábbinál az iparban közel 95 ezer fővel, ezen belül a feldolgozóiparban 78 ezer fővel, 9,1%-kal dolgoztak kevesebben. A szolgáltatási szektorban a foglalkoztatottak létszáma az előző negyedévinél 10 ezer, az egy évvel korábbinál 57 ezer fővel volt alacsonyabb. Nemzetgazdasági szinten a foglalkoztatottság visszaesését némileg tompította, hogy az „Út a munkához” program keretében nőtt a közfoglalkoztatottak száma.
Míg korábban a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya stabil és alacsony volt, addig az elmúlt évben a teljes munkaidőben dolgozók 4,8%-os (179 ezer fő) létszámcsökkenése mellett a részmunkaidősök száma 20,4%-kal (38 ezer fővel) nőtt. (Foglalkoztatottakon belüli 5,9%-os arányuk nemzetközi összehasonlításban így is alacsony.) Szintén a gazdasági válság okozta bizonytalan gazdasági kilátásokkal függ össze, hogy a munkáltatók növekvő arányban kötnek határozott idejű szerződést a munkavállalókkal.
A múlt év azonos időszakához képest a határozatlan időre szóló munkaszerződéssel dolgozók száma 151 ezer fővel, 4,8%-kal csökkent, a határozott időre szóló munkaszerződéssel rendelkezőké ugyanakkor 20 ezer fővel, 6,9%-kal emelkedett. 2009 III. negyedévében a 15–74 éves munkanélküliek száma 436 ezer volt, az előző negyedévinél 35 ezer, az egy évvel korábbinál 109 ezer fővel több. A munkanélküliségi ráta 10,3%-os értéke az előző év azonos időszakinál 2,6 százalékponttal, az előző negyedévinél 0,7 százalékponttal magasabb. A válság hatása különösen a feldolgozóipar férfi többségű területein, illetve az építőiparban volt erőteljes, ennek következtében a férfiak munkanélküliségi rátája jobban, egy év alatt 3,1 százalékponttal 10,5%-ra nőtt, a nőké 2,1 százalékponttal 10,1%-ra emelkedett.
Életkor, tapasztalat, tudás... esélytelenek?
A statisztikai hivatal szerint a 15–24 éves munkanélküliek létszáma 2009. III. negyedévben átlagosan 86 ezer fő volt, az erre a korcsoportra számított munkanélküliségi ráta pedig 27,7%, az előző év azonos időszakához képest az ilyen korú munkanélküliek száma mintegy 19,3 ezer fővel emelkedett. Az ún. pályakezdő munkanélküli fiatalok, vagyis akiknek még soha nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, az előző évivel azonos (mintegy 46 ezer fős) nagyságrendet képviseltek, miközben azoknak a száma növekedett jelentősen, akiknek volt korábbi munkatapasztalatuk.
A munkanélküliek 42,3%-a egy éve, vagy annál régebben keresett állást - írja a KSH Statisztikai Tükör című kiadványa. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap, 2,4 hónappal rövidebb az egy évvel korábbinál. 2009 III. negyedévében a 15–64 évesek közül 2579 ezren voltak gazdaságilag inaktívak, ami 38,1%-os népességen belüli arányt jelent. Az előző évhez képest az inaktívak aránya lényegében nem változott, mivel nem a munkaerőpiacon jelenlévők, illetve jelen nem lévők között történt drasztikus átrendeződés, hanem a munkaerőpiac szereplői (foglalkoztatottak és munkanélküliek) között.
Az elmúlt egy év során az ország valamennyi régiójában nőtt a munkanélküliség, és – a dél-dunántúli régió kivételével – csökkent a foglalkoztatottság.
A munkaerő-piaci helyzetben a legnagyobb változás a közép -és a nyugat-dunántúli régióban következett be, mivel az ipar relatív foglalkoztatási súlya itt volt a legjelentősebb, emiatt itt csökkent leginkább a foglalkoztatási arány, és nőtt a munkanélküliségi ráta. Továbbra is Közép-Magyarországon a legmagasabb a foglalkoztatási arány (54,4%), Észak-Magyarországon a legalacsonyabb (43,2%), továbbá a munkanélküliség szélső értékei is ezt a két régiót jellemzik (7,1, illetve 15,2%). Az elmúlt év során a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb munkanélküliségi rátájú régiók közötti különbség némileg csökkent, azonban ez nem a kedvezőtlenebb helyzetű régiók felzárkózásának, hanem a kedvezőbb helyzetben lévő régiók mutatóinak átlagon felüli romlásának a következménye.
Munka nélkül: szigorúbban, de van még biztosítás
FT: nem elég csak megteremteni a hitelességet
Termelni kell, mert abból élünk
Mennyiért kapunk üdülési csekket jövőre?
Az Unió kilábalt a válságból
Strauss-Kahn: akármit is mond a Fidesz, egy út van
Források nélkül: durva leépítés az MTV-nél
A titok: így fog kitörni Magyarország?
Nem lesz munkánk, ha nem értünk a számítógéphez
A férfi foglalkoztatottak száma nagyobb mértékben (91 ezer fővel) csökkent, mint a nőké (47 ezer fővel). A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 55,5%-ra csökkent, ami jóval elmarad az uniós átlagtól. (A férfiak foglalkoztatási rátája 9,4, míg a nőké 8,9 százalékponttal volt alacsonyabb az EU-27-re jellemzőnél.)
Az előző év azonos időszakához képest nőtt a foglalkoztatottság az 55–59 évesek korcsoportjában (46,9%-ról 48,8%-ra), a többi korcsoportban viszont 0,2–4,1 százalékponttal csökkent. A legnagyobb változás a 20–24, valamint a 25–29 éves férfiaknál következett be, ahol a mutató 44,0%-ról 36,5%-ra, illetve 81,1%-ról 74,7%-ra mérséklődött. Az előző év azonos időszakához viszonyítva 53 ezer fővel (10,8%-kal) csökkent a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, 64 ezer fővel (5,3%-kal) a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek, 38 ezer fővel (3,9%-kal) az egyéb (szakközépiskolai) érettségivel rendelkező foglalkoztatottak száma. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők, a főiskolát és egyetemet végzettek száma stagnált, de a foglalkoztatási ráta esetükben is mérséklődött. Mind a nemek, mind az iskolai végzettség szerinti változás azzal függ össze, hogy a válság eddig leginkább az ipart, ezen belül is a gépipari termelést érintette, míg a szolgáltatási ágakra történő tovagyűrűzési folyamat (ahol nagyobb arányban nők dolgoznak) valószínűleg még tart.
Az ipar vergődése érzékenyen érintette a munkaerőpiacot
| Döntően az ipari termelés visszaesése magyarázza, hogy a fizikai foglalkozásúak száma jóval nagyobb mértékben csökkent (4,7%-kal), mint a szellemieké (1,8%-kal). |
Míg korábban a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya stabil és alacsony volt, addig az elmúlt évben a teljes munkaidőben dolgozók 4,8%-os (179 ezer fő) létszámcsökkenése mellett a részmunkaidősök száma 20,4%-kal (38 ezer fővel) nőtt. (Foglalkoztatottakon belüli 5,9%-os arányuk nemzetközi összehasonlításban így is alacsony.) Szintén a gazdasági válság okozta bizonytalan gazdasági kilátásokkal függ össze, hogy a munkáltatók növekvő arányban kötnek határozott idejű szerződést a munkavállalókkal.
| Globális tendencia Válság: két magyarországnyi ember vesztette el az állását |
Életkor, tapasztalat, tudás... esélytelenek?
A statisztikai hivatal szerint a 15–24 éves munkanélküliek létszáma 2009. III. negyedévben átlagosan 86 ezer fő volt, az erre a korcsoportra számított munkanélküliségi ráta pedig 27,7%, az előző év azonos időszakához képest az ilyen korú munkanélküliek száma mintegy 19,3 ezer fővel emelkedett. Az ún. pályakezdő munkanélküli fiatalok, vagyis akiknek még soha nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, az előző évivel azonos (mintegy 46 ezer fős) nagyságrendet képviseltek, miközben azoknak a száma növekedett jelentősen, akiknek volt korábbi munkatapasztalatuk.
| Az inaktívak közül az ún. passzív munkanélküliek vagy elbátortalanodottak, azaz azok, akik azért nem kerestek munkát, mert úgy gondolták, hogy végzettségük, koruk, szakmájuk, vagy a munkaerőpiac állapota miatt úgysem találnának, 102 ezren voltak, 19 ezerrel többen, mint 2008 III. negyedévében. |
Az elmúlt egy év során az ország valamennyi régiójában nőtt a munkanélküliség, és – a dél-dunántúli régió kivételével – csökkent a foglalkoztatottság.
A munkaerő-piaci helyzetben a legnagyobb változás a közép -és a nyugat-dunántúli régióban következett be, mivel az ipar relatív foglalkoztatási súlya itt volt a legjelentősebb, emiatt itt csökkent leginkább a foglalkoztatási arány, és nőtt a munkanélküliségi ráta. Továbbra is Közép-Magyarországon a legmagasabb a foglalkoztatási arány (54,4%), Észak-Magyarországon a legalacsonyabb (43,2%), továbbá a munkanélküliség szélső értékei is ezt a két régiót jellemzik (7,1, illetve 15,2%). Az elmúlt év során a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb munkanélküliségi rátájú régiók közötti különbség némileg csökkent, azonban ez nem a kedvezőtlenebb helyzetű régiók felzárkózásának, hanem a kedvezőbb helyzetben lévő régiók mutatóinak átlagon felüli romlásának a következménye.
Munka nélkül: szigorúbban, de van még biztosítás
FT: nem elég csak megteremteni a hitelességet
Termelni kell, mert abból élünk
Mennyiért kapunk üdülési csekket jövőre?
Az Unió kilábalt a válságból
Strauss-Kahn: akármit is mond a Fidesz, egy út van
Források nélkül: durva leépítés az MTV-nél
A titok: így fog kitörni Magyarország?
Nem lesz munkánk, ha nem értünk a számítógéphez
Privátbankár
Az európai tőzsdék nagy része kisebb mínuszban zárt, de a BUX emelkedni tudott szerdán. 
