Magyarország lesz a selyemút vége?

Demján Sándor rámutatott arra, hogy a kínai áruk az Európai Uniót Magyarországon keresztül gazdaságosan és gyorsan elérhetik, az ország földrajzi helyzete és logisztikai infrastruktúrája ehhez jó hátteret ad. Néhány termékek esetében az összeszerelést is célszerű lenne itt elvégezni - tette hozzá. A VOSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kormány minden eszközzel elősegíti a magyar-kínai együttműködést, és gratulált Kína gazdasági teljesítményéhez, utalva arra, hogy az IMF szerint 2016-ra Kína lesz a világ legerősebb gazdasága. Magyarország nemcsak tudományban, kultúrában, de üzleti szellemben is erős - hívta fel a figyelmet Demján Sándor.

Zhang Wei, a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT)alelnöke szerint jelentős fejlődés előtt áll a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolata. Rámutatott arra, hogy adataik alapján a bilaterális forgalom tavaly 8,72 milliárd dollárt tett ki, ami 28 százalékos növekedés volt az előző évhez képest, kínai cégek 2,5 milliárd dollárt fektettek be Magyarországon. Javasolta, hogy a kereskedelmi forgalomban az egyensúly megteremtésére törekedjenek a vállalatok,  vegyenek részt közös kutatás-fejlesztésben, kiállításokon, és fontosnak nevezte a kölcsönös beruházás elősegítését.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hangsúlyozta, hogy a kamara magyar-kínai tagozatot működtet a gazdasági kapcsolatok elősegítésére. Az MKIK elnöke elmondta, hogy Magyarország a gazdasági növekedés pályájára állt vissza, és a rendszerváltás óta itt befektetett külföldi tőke közelíti a 70 milliárd eurót. Ennek 70 százaléka az Európai Unió tagországaiból jött és segítette Magyarország integrációját az EU-hoz, ugyanakkor jelentős az Ázsiából - Japánból, Dél-Koreából, Kínából - érkező befektetés is.

Gao Jian, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete kiemelte a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés fontosságát. Kitért arra, hogy a kínai cégek mintegy tízezer főt foglalkoztatnak Magyarországon, a kínai-magyar viszonyokat ismerő jogi tanácsadó iroda működik Budapesten. A nagykövet kiemelte, hogy a kínai kormány társadalmi- és gazdaságfejlesztési tervet jelentetett meg, ebben hangsúlyt fektetnek az életszínvonal emelésére, a belső kereslet növelésére, az energiahatékonyságra, a környezetvédelemre, a külföld felé történő nyitásra. A kínai kereskedelemben nemcsak az export, hanem a külföldi beruházások vonzása is hangsúlyt kap - mondta a nagykövet.

Chikán Attila professzor, korábbi gazdasági miniszter, a VOSZ Gazdaságpolitikai Bizottsága elnökeként a magyar gazdaság helyzetéről beszélt, és hangsúlyozta, hogy a stagnálás és visszaesés után a fellendülés folyamata kezdődik. Rámutatott: a kormány adóreformot hajt végre, csökkenti a bürokráciát a kedvezőbb üzleti környezet kialakítására.

Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke szerint Magyarország vonzó lehet a kínai üzletemberek számára az autóipar, elektrotechnika, informatika, biotechnológia, gyógyszeripar területén az európai uniós piac közelsége, a szakképzett munkaerő, az infrastruktúra és áttekinthető adórendszer, a beszállítói háttér miatt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a két ország közötti tavalyi külkereskedelmi forgalom 25,1 százalékkal bővült és 7,709 milliárd dollárt tett ki. A magyar export Kínába 1,532 milliárd dollár volt tavaly, 26,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a magyar import Kínából 6,176 milliárd dollárt képviselt, ez 24,8 százalékos bővülés egy év alatt.