.jpg)
2010 márciusában rekord számú cég ellen indult felszámolási eljárás, de a magyar cégek száma így is növekszik 2010 márciusában rekord számú cég ellen indult felszámolási eljárás – áll a Dun & Bradstreet (D&B) kockázatkezelési szakértő legfrissebb elemzésében. Az APEH adószám felfüggesztések és törlések miatt márciusban ugyan az eddigieknél jelentősen több felszámolás indult, a magyar cégek száma mégis hónapról hónapra növekszik.
A kockázatkezelési szakértő, Dun & Bradstreet Hungária Kft. elkészítette 2010 első negyedévére vonatkozó elemzését, mely a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségének, kockázatosságának állapotát, változását, a fizetési késések alakulását vizsgálja.
Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások
Magyarországon a társas vállalkozások száma folyamatosan emelkedik. 2010 márciusának végén 544 979 darab vállalkozás működött hazánkban, ami 4,5 százalékkal haladja meg az előző év első negyedévének végén működő cégek számát. 2009 során 4,44 százalékkal nőtt a magyarországi cégek száma, azért a 2010 éve eleji adatok alapján azt mondhatjuk, hogy a bővülés üteme várhatóan hasonló lesz 2010-ben is.
A korábbi időszakokhoz hasonlóan a legtöbb cég szakmai, tudományos tevékenység alatt (tanácsadás, mérnöki, reklámipar, további szakértői tevékenységek, pl. jogi, adó) és a kiskereskedelem területén működik. A működő cégek számát tekintve továbbra is az építőipar foglalja el a képzeletbeli dobogó harmadik helyét. Szakmai és tudományos tevékenység címén azonban 8,86 százalékkal kevesebb céget alapítottak 2010 első negyedévében, mint 2009 ugyanezen időszakában, így számszerű súlyuk idén csökken. A válság hatásának egyértelműen betudható, hogy 2010 első negyedévében az új cégalapítások száma az egy évvel ezelőtti alapítási aktivitáshoz képest leginkább az ingatlanügyletek, a művészet, szórakozás és szabadidős tevékenység, valamint az információ, kommunikáció és az építőipar területén csökkent. Összességében azonban az egy évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva csak a textiliparban tevékenykedik kevesebb vállalat.
Területi bontás
2010 első negyedévében a 2009 első negyedévi állapothoz képest Pest, Hajdú-Bihar, Heves és Fejér megyében történt a legnagyobb cégszám növekedés, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében csupán 1-2 százalékkal nő a működő cégek száma, ami jócskán elmarad az országos 4,5 százalékos növekedési átlagtól. Aggodalomra adhat okot, hogy 2010 első negyedévében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 14,55 százalékkal kevesebb új céget alapítottak, mint 2009 első negyedévében. Szintén csökkent az új cégalapítások száma Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Komárom-Esztergom megyében, azonban itt is csupán 5-6 százalékos volt a csökkenés.
Fizetési határidők, fizetési késedelmek
A gazdasági helyzet javulásának jelenként értelmezhetjük, hogy az átlagos fizetési határidő egyre inkább csökken és már az egy évvel ezelőtti 29-30 napos szinten van. A fizetési késedelmek nagysága azonban továbbra is magasnak mondható. Az elmúlt 3 hónapban átlagosan 23 napot késtek a vevők a számlák kiegyenlítésével, míg egy évvel ezelőtt még 17 napot. Azaz ma átlagosan 53 napot kellet várni a hitelezőknek egy halasztott fizetés esetén.
Mivel az egyes iparágak és különböző területeken működő vállalatok között jelentős eltérés van a fizetési fegyelem terén, továbbra sem tekinthetnek el a nagy kintlévőségekkel rendelkező cégek az átfogó kockázatértékeléstől, és a kockázatkezelési folyamat optimalizálásától, jelzi Keleti József a D&B ügyvezető igazgatója. A fizetési késedelmek összesítése és vizsgálata kiváló eszköz a fizetésképtelenség bekövetkeztének előrejelzésében. Változatlanul az előző évekhez hasonlóan különösen nagy szerepe van a kockázatkezelésnek a kereskedelem, az építőipar és a papíripar területén, mivel itt az átlagos fizetési határidő és késedelem is magas.
A kockázatkezelési szakértő, Dun & Bradstreet Hungária Kft. elkészítette 2010 első negyedévére vonatkozó elemzését, mely a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségének, kockázatosságának állapotát, változását, a fizetési késések alakulását vizsgálja.
Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások
Magyarországon a társas vállalkozások száma folyamatosan emelkedik. 2010 márciusának végén 544 979 darab vállalkozás működött hazánkban, ami 4,5 százalékkal haladja meg az előző év első negyedévének végén működő cégek számát. 2009 során 4,44 százalékkal nőtt a magyarországi cégek száma, azért a 2010 éve eleji adatok alapján azt mondhatjuk, hogy a bővülés üteme várhatóan hasonló lesz 2010-ben is.
A korábbi időszakokhoz hasonlóan a legtöbb cég szakmai, tudományos tevékenység alatt (tanácsadás, mérnöki, reklámipar, további szakértői tevékenységek, pl. jogi, adó) és a kiskereskedelem területén működik. A működő cégek számát tekintve továbbra is az építőipar foglalja el a képzeletbeli dobogó harmadik helyét. Szakmai és tudományos tevékenység címén azonban 8,86 százalékkal kevesebb céget alapítottak 2010 első negyedévében, mint 2009 ugyanezen időszakában, így számszerű súlyuk idén csökken. A válság hatásának egyértelműen betudható, hogy 2010 első negyedévében az új cégalapítások száma az egy évvel ezelőtti alapítási aktivitáshoz képest leginkább az ingatlanügyletek, a művészet, szórakozás és szabadidős tevékenység, valamint az információ, kommunikáció és az építőipar területén csökkent. Összességében azonban az egy évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva csak a textiliparban tevékenykedik kevesebb vállalat.
Területi bontás
2010 első negyedévében a 2009 első negyedévi állapothoz képest Pest, Hajdú-Bihar, Heves és Fejér megyében történt a legnagyobb cégszám növekedés, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében csupán 1-2 százalékkal nő a működő cégek száma, ami jócskán elmarad az országos 4,5 százalékos növekedési átlagtól. Aggodalomra adhat okot, hogy 2010 első negyedévében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 14,55 százalékkal kevesebb új céget alapítottak, mint 2009 első negyedévében. Szintén csökkent az új cégalapítások száma Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Komárom-Esztergom megyében, azonban itt is csupán 5-6 százalékos volt a csökkenés.
Fizetési határidők, fizetési késedelmek
| A D&B DUN-TradeŽ nevű fizetési tapasztalatok összegző programja a résztvevők összes fizetési tapasztalatára, évente több millió számlára támaszkodva vizsgálja a fizetési szokásokat, melyben pozitív és negatív fizetési tapasztalatok egyaránt szerepelnek. |
Mivel az egyes iparágak és különböző területeken működő vállalatok között jelentős eltérés van a fizetési fegyelem terén, továbbra sem tekinthetnek el a nagy kintlévőségekkel rendelkező cégek az átfogó kockázatértékeléstől, és a kockázatkezelési folyamat optimalizálásától, jelzi Keleti József a D&B ügyvezető igazgatója. A fizetési késedelmek összesítése és vizsgálata kiváló eszköz a fizetésképtelenség bekövetkeztének előrejelzésében. Változatlanul az előző évekhez hasonlóan különösen nagy szerepe van a kockázatkezelésnek a kereskedelem, az építőipar és a papíripar területén, mivel itt az átlagos fizetési határidő és késedelem is magas.
Adatok: D&B
Fizetésképtelenségi eljárások
A fizetésképtelenségi eljárások száma az előző évekhez hasonlóan továbbra is emelkedő tendenciát mutat, sőt 2010 márciusában jelentősen megugrott a felszámolások száma. Míg 2010 februárjában 1234 darab felszámolási eljárás indult, addig idén márciusban már 1688 cégnél indult el a felszámolás. Csak reménykedhetünk benne, hogy a márciusi hirtelen növekedés nem folytatódik, azonban általánosságban elmondható, hogy a felszámolások száma folyamatos növekedést mutat és 2010 első negyedévében 12 százalékkal volt több, mint az előző év hasonló időszakában. A márciusi hirtelen megugrás egyik oka az lehet, hogy az APEH kihasználja a 2009. január 1-jén hatályba lépett törvény lehetőségeit, melynek értelmében a mérlegleadási kötelezettségnek eleget nem tevő cégek esetében felfüggesztheti az adószámot.
Jelenleg közel 4 000 adózó adószáma van felfüggesztve és több mint 143 ezer adózó ellen van érvényes APEH végrehajtási határozat. Tavaly 493 999 cégnek kellet volna 2008-as mérleget leadnia, de ezt 2010 év elejéig csupán 305.019 vállalat tette meg, azaz közel 189 ezer magyar cég számíthat szankcióra a mérlegleadás elmulasztása miatt. Ha ennek tudható be a felszámolások számának megugrása, akkor a következő időszakban is várhatóan jelentősen megnő a cégfelszámolások aránya, arról már nem is beszélve, hogy a 2009-es mérleg leadásának májusi határideje után további cégbezárási lavina várható.
A fizetésképtelenségi eljárások száma az előző évekhez hasonlóan továbbra is emelkedő tendenciát mutat, sőt 2010 márciusában jelentősen megugrott a felszámolások száma. Míg 2010 februárjában 1234 darab felszámolási eljárás indult, addig idén márciusban már 1688 cégnél indult el a felszámolás. Csak reménykedhetünk benne, hogy a márciusi hirtelen növekedés nem folytatódik, azonban általánosságban elmondható, hogy a felszámolások száma folyamatos növekedést mutat és 2010 első negyedévében 12 százalékkal volt több, mint az előző év hasonló időszakában. A márciusi hirtelen megugrás egyik oka az lehet, hogy az APEH kihasználja a 2009. január 1-jén hatályba lépett törvény lehetőségeit, melynek értelmében a mérlegleadási kötelezettségnek eleget nem tevő cégek esetében felfüggesztheti az adószámot.
Jelenleg közel 4 000 adózó adószáma van felfüggesztve és több mint 143 ezer adózó ellen van érvényes APEH végrehajtási határozat. Tavaly 493 999 cégnek kellet volna 2008-as mérleget leadnia, de ezt 2010 év elejéig csupán 305.019 vállalat tette meg, azaz közel 189 ezer magyar cég számíthat szankcióra a mérlegleadás elmulasztása miatt. Ha ennek tudható be a felszámolások számának megugrása, akkor a következő időszakban is várhatóan jelentősen megnő a cégfelszámolások aránya, arról már nem is beszélve, hogy a 2009-es mérleg leadásának májusi határideje után további cégbezárási lavina várható.
Dőlésszög
A bedőlési valószínűség az elmúlt egy évben 2,9 százalékra nőtt a 2009-es 2,84 százalékkal szemben, a működő cégekre vetített fizetésképtelenségi eljárások aránya tekintetében. A 2010-es évre ez alapján feltételezhetjük, hogy a bedőlési valószínűség (felszámolási eljárások és csődeljárások működő cégekre vetített részaránya) tovább nő, különösen, hogy a felszámolási eljárások száma 2010 márciusában ugrásszerűen emelkedett és valószínűleg lesznek még magas felszámolási arányú hónapok.
Nem meglepő módon az elmúlt egy évben az építőiparban kellett a legmagasabb – 5,15 százalékos – bedőlési aránnyal számolni, de emellett a fafeldolgozás, a nemfém ásványi termék gyártása és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása területén tevékenykedő vállalatoknál is meghaladja ez az arány a 4 százalékot. Ezekben az iparágakban ráadásul még nőtt is a bedőlési valószínűség a 2009-es arányhoz képest (például az építőiparban 2009-ben a bedőlési valószínűség még 4,68 % volt) Azaz, ha például egy vállatnak csak építőipari partnerei vannak, akkor egy évben arra kell számítania, hogy minden 20. partnere felszámolás alá kerülhet, és így – kockázatkezelés hiányában – az ezen cégekre eső kintlevőségeket nagy valószínűséggel nem fogja tudni behajtani.
A 2009-es adatokkal összehasonlítva az elmúlt egy év bedőlési adatait vizsgálva megállítható, hogy a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalatok kockázata csökkent, az információ, kommunikáció terén működő cégekkel szemben pedig az eddiginél nagyobb valószínűséggel indul felszámolás, csődeljárás, bár ezek az iparágak, még mindig a 10 legkisebb bedőlésű iparághoz tartoznak. A legnagyobb bedőlési valószínűségű iparágak között nem meglepő, hogy a válság által jelentősen sújtott gépjármű kereskedelemmel foglalkozó cégek bedőlési aránya jelentősen megnövekedett.
Földrajzi megoszlás szerint a legnagyobb bedőlési valószínűségű vállalatok Szabolcs-Szatmár Bereg és Nógrád megyében vannak. A 2,9 százalékos átlag alatti a cégek bedőlési valószínűsége Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyében, valamint a fővárosban. A térképes ábrázoláson is látszik, hogy inkább az ország keleti felén helyezkednek el a nagyobb bedőlési valószínűségű cégek, míg a nyugati részen a vállalatok stabilabbak.
Ráfordítás nélkül várják a csodát a gyógyszercégek
Felszámolva: egyre jobban tisztul a honi cégvilág
Építőipar: nyoma sincs a kilábalásnak
Kevés a tőkebefektetés a kkv-kba
A válság kettészakította az országot
Nem hagy alább a csődhullám
Mélyponton volt a cégalapítási kedv januárban
A bedőlési valószínűség az elmúlt egy évben 2,9 százalékra nőtt a 2009-es 2,84 százalékkal szemben, a működő cégekre vetített fizetésképtelenségi eljárások aránya tekintetében. A 2010-es évre ez alapján feltételezhetjük, hogy a bedőlési valószínűség (felszámolási eljárások és csődeljárások működő cégekre vetített részaránya) tovább nő, különösen, hogy a felszámolási eljárások száma 2010 márciusában ugrásszerűen emelkedett és valószínűleg lesznek még magas felszámolási arányú hónapok.
Nem meglepő módon az elmúlt egy évben az építőiparban kellett a legmagasabb – 5,15 százalékos – bedőlési aránnyal számolni, de emellett a fafeldolgozás, a nemfém ásványi termék gyártása és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása területén tevékenykedő vállalatoknál is meghaladja ez az arány a 4 százalékot. Ezekben az iparágakban ráadásul még nőtt is a bedőlési valószínűség a 2009-es arányhoz képest (például az építőiparban 2009-ben a bedőlési valószínűség még 4,68 % volt) Azaz, ha például egy vállatnak csak építőipari partnerei vannak, akkor egy évben arra kell számítania, hogy minden 20. partnere felszámolás alá kerülhet, és így – kockázatkezelés hiányában – az ezen cégekre eső kintlevőségeket nagy valószínűséggel nem fogja tudni behajtani.
| A 10 legkisebb bedőlési arányt felmutató iparág a 2009-es év és az elmúlt 12 hónap adatai alapján A 10 legnagyobb bedőlési arányt felmutató iparág a 2009-es év és az elmúlt 12 hónap adatai alapján |
A 2009-es adatokkal összehasonlítva az elmúlt egy év bedőlési adatait vizsgálva megállítható, hogy a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalatok kockázata csökkent, az információ, kommunikáció terén működő cégekkel szemben pedig az eddiginél nagyobb valószínűséggel indul felszámolás, csődeljárás, bár ezek az iparágak, még mindig a 10 legkisebb bedőlésű iparághoz tartoznak. A legnagyobb bedőlési valószínűségű iparágak között nem meglepő, hogy a válság által jelentősen sújtott gépjármű kereskedelemmel foglalkozó cégek bedőlési aránya jelentősen megnövekedett.
Földrajzi megoszlás szerint a legnagyobb bedőlési valószínűségű vállalatok Szabolcs-Szatmár Bereg és Nógrád megyében vannak. A 2,9 százalékos átlag alatti a cégek bedőlési valószínűsége Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyében, valamint a fővárosban. A térképes ábrázoláson is látszik, hogy inkább az ország keleti felén helyezkednek el a nagyobb bedőlési valószínűségű cégek, míg a nyugati részen a vállalatok stabilabbak.
Ráfordítás nélkül várják a csodát a gyógyszercégek
Felszámolva: egyre jobban tisztul a honi cégvilág
Építőipar: nyoma sincs a kilábalásnak
Kevés a tőkebefektetés a kkv-kba
A válság kettészakította az országot
Nem hagy alább a csődhullám
Mélyponton volt a cégalapítási kedv januárban
Privátbankár - Zsiborás Gergő
Az európai tőzsdék nagy része kisebb mínuszban zárt, de a BUX emelkedni tudott szerdán. 
