Mostanáig számos kutató úgy vélte, hogy az 1347 és 1351 közötti időszakban a becslések szerint 75 millió ember halálát okozó pestis mindenkire egyformán veszélyes volt. Sharon DeWitte, az Albany Egyetem antropológusa szerint erre van magyarázat: „A tény, hogy a pestis ennyi ember halálát okozta, joggal keltette azt a képzetet, hogy válogatás nélkül ölt. Az igazság azonban az, hogy válogatott. Még a Fekete Halálhoz hasonló szörnyen pusztító betegségek esetében is van különbség abban, mekkora az egyes emberek esélye a megbetegedésre.”
DeWitte és a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója, James Wood 490 csontvázt vizsgáltak meg, melyek egy olyan londoni temetőből származtak, amit kizárólag a pestis áldozatainak elhantolására hoztak létre. A temetőt 1980-ban tárták fel, a maradványokat megtisztították, és kutatási célokra elraktározták. A DeWitte és Wood a vizsgálatok során sérüléseket, lyukakat, torzulásokat keresett a csontokon, amelyek általános értelemben vett gyengeségre utalhatnak.
Festmény Firenzéből. A Fekete Halál Európa lakosságának közel egyharmadát pusztította el.
Eredményeik ellenőrzéseként a pestis áldozatainak maradványait összehasonlították más temetőkből, a járvány előttről származó csontvázakkal is. A tudósok megbecsülték az elhalálozáskori életkort, és számítógépes modellek segítségével keresték a kapcsolatot a csontsérülések és a halálozás kockázata között.
DeWitte mindkét vizsgált csoportban talált értékelhető összefüggést a két tényező között. A kapcsolat a törékenység és a halálozás kockázata között erősebb volt azoknál, akik nem a pestis miatt haltak meg - ez érthető, mivel általában a nem egészséges emberek nagyobb eséllyel halnak meg, mint az egészségesek. A kutató mindazonáltal talált kapcsolatot a két tényező között azok esetében is, akiket a Fekete Halál vitt el; ez azt jelenti, hogy akik már a pestis elkapása előtt is gyengélkedtek, nagyobb valószínűséggel haltak bele a betegségbe, mint a korábban egészségesek.
DeWitte szerint van értelme annak, hogy a pestis az egyébként is legyengült szervezetű embereket ölte meg elsősorban. A kutató szerint az a legfontosabb, hogy erre most kézzelfogható bizonyítékot is szolgáltattak.
A kutatás eredményei miatt szertefoszlottak azok a remények, hogy a pestis áldozatainak maradványai alapján átfogó és torzítatlan képet kaphatunk a korszak népességéről. A Fekete Halál temetőibe ugyanis éppúgy az életükben gyenge egészségűek kerültek nagyobb arányban, mint más átlagos temetőkbe.
DeWitte kiemelte annak jelentőségét is, hogy a most elért eredmények segíthetnek felkészülni a jövőben előforduló járványokra is.
Nem a fronttól, hanem a szmogtól fáj a feje
Egyre nagyobb a zűr a kávé körül
Szörnyű: 26 ezer kisgyerek hal meg naponta
Már tudjuk, kitől kaptuk a szifiliszt
14 évet is kaphat, aki nagyon egészségesen él
LiveScience