Megújuló energia: nem vagyunk még rá elég nyitottak

A vasúti közlekedés energiafelhasználása (teljesítményével párhuzamosan) ugyanezen időszak alatt drasztikusan, közel 40 százalékkal csökkent. A visegrádi országokkal, valamint az uniós átlaggal összehasonlítva a hazai mutató messze a legdinamikusabb emelkedést mutatja.

Az ökológiai gazdálkodásba bevont területek (környezetkímélő, azaz a tradicionális biológiai, illetve mechanikai módszerek alkalmazására épül, és mellőzi a környezetre és egészségre veszélyes anyagok, technológiák (növényvédő szerek, műtrágya, génmanipuláció, hormonkezelés stb.) használatát) hazánkban az elmúlt évtizedben folyamatosan növekedtek. Ugyanakkor a 2007. évi (rendelkezésre álló legfrissebb) adatok szerint 2,5 százalékos aránnyal hazánk az uniós rangsor utolsó harmadában helyezkedik el.

Az 5 fő feletti vállalkozások 7,2 százaléka vállal önkéntesen (tehát nem jogszabályokban előírt, kötelező) környezeti ráfordítást. Az esetek legnagyobb százalékában (44,3 százalék) ez a keletkező hulladékok csökkentésére (is) irányul. 40 százalék feletti arányú még az újrahasznosítás arányának növelése, illetve harmadik helyen áll az előállított termékek és szolgáltatások energiaszükségletének csökkentése (38,4 százalék). A legkevésbé gyakori és fontos cél – némi meglepetésre – a megújuló energiaforrások felhasználása.

Az önkéntes környezeti ráfordítások terén mintegy 10 százalékos csökkenés várható a következő 2 évben, annak ellenére, hogy 5-ből 4 vállalkozás a korábbi évekhez képest nem tervezi csökkenteni ráfordításait ezen a téren, sőt a maradék vállalkozások nagy többsége is inkább emeli az önkéntes környezeti kiadásait. A csökkenést válaszoló cégek (1,2 százalék) a korábbiakban jelentős mértékben támogatták a környezetvédelmi célok megvalósítását, de ez a jövőben várhatóan teljesen meg is szűnik. Főként az ipari és a mezőgazdasági szektorokban, a közepes méretű vállalkozások körében esik jelentősen vissza a könyezetvédelmi célokra kiadott önkéntes támogatások nagysága.

Privátbankár