| Ahogy a Privátbankár korábban megírta, soha annyi cég nem szűnt meg, mint idén az első félévben. Ráadásul a cégek fele lecserélődik öt éven belül. |
Tavaly az élelmiszer-ipari cégek 7,67 százaléka ellen indult valamilyen eljárás, ami 40 százalékkal több, mint 2010-ben – derül ki az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának friss – az Opten céginformációs szolgáltató adataira épülő – iparági elemzéséből. A helyzetet jól jellemzi, hogy az 5 695 élelmiszer-ipari vállalkozásból – amelynek jelentős része mikrovállalkozás – minden tizenharmadik nehéz helyzetbe került 2012-ben, és valamilyen módon kénytelen volt befejezni működését. A statisztikák szerint az összes eljárás 60 százaléka csőd vagy felszámolás (főként felszámolás), 40 százaléka pedig végelszámolás.
A legtöbb bajba került élelmiszer-ipari vállalkozás az elmúlt években a fővárosra és Pest megyére jutott, ami nem meglepő, hiszen a legtöbb vállalkozás székhelybejegyzése is ide esik az országban, köszönhetően többek között a kedvező infrastrukturális feltételeknek. Vidéken Bács-Kiskun, Heves és Békés megye vezeti az élelmiszer-ipari felszámolások, csődeljárások és végelszámolások statisztikáját. A probléma kiterjedtségét mutatja, hogy mindössze három megyében mérséklődött 2010 és 2012 között a bajba került cégek száma, miközben több megyében három- vagy akár négyszeresére is emelkedett ez az arány.
Az élelmiszer-ipari számok jól jellemzik az igen borús helyzetet. „A mezőgazdaságban az elmúlt években 2 százalék körül ingadozott a felszámolási eljárások aránya, ami elég kedvezőnek mondható, ezzel szemben az élelmiszeriparnak csaknem két és félszer ilyen magas a rátája” – mutat rá Szabó István, az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának igazgatója.
Az OTP Bank elemzése szerint a magyar élelmiszeripar gondjai mögött számos ok húzódik meg. Többek között a korszerűtlen termelés, a gazdaságtalan üzemméret, a gyenge piaci alkuerő, az alacsony kapacitáskihasználtság, az egyre kiterjedtebb szürke- és feketegazdaság, valamint – az élelmiszeriparra oly jellemző – rendkívüli alultőkésítettség.
További probléma, hogy a hazai élelmiszeripar átfogó technológiai megújításához az előző uniós ciklusban az ágazat súlyához képest kevés támogatási lehetőség állt rendelkezésre. „Az élelmiszeripar jövedelemtermelő-képessége gyengül, ami kedvezőtlen hatással van a finanszírozhatóságra, és ez megmutatkozik a szektor hitelállományának folyamatosan csökkenésében is” – fejti ki Szabó István.
Az OTP szerint fény ugyanakkor az alagút végén, hogy a következő 7 éves uniós költségvetési ciklusban már jelentősebb támogatási forrás juthat az élelmiszeriparra, mivel a vidékfejlesztési célok közé sikerült felvetetni az élelmiszeripar fejlesztését, illetve lehetőség van támogatási forrás igénylésére a strukturális alapokból is, ami friss tőkét jelenthet mind a kisebb, mind a nagyobb élelmiszergyártó üzemeknek. „Mindemellett a bankszektor is sokat tehet annak érdekében, hogy a magyar agrárium visszanyerje versenyképességét. Ezt felismerve az OTP Bank kiemelt, stratégiai iparágként tekint az agráriumra” – mondja Szabó István.
Az igazgató szerint az OTP Bank tavaly 15 százalékkal növelte a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hitelállományát, amit növelni szeretnének a következő időszakokban is.
|
Nagy bajban a húsipar
Korábbi cikkünkből kiderül, hogy az elmúlt időszakban több nagy múltú hazai cég is bajba került. Szakértők szerint az állami segítség kevés, ami viszont segíthetne az ágazatnak, az meg az EU-nak nem tetszik. Részletek >> |
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
