Mi lehetnénk a világ zöldségországa

Geotermikus energiára alapozva több tízezer új munkahely teremthető a mezőgazdaságban az üvegházi zöldségtermesztés nagyobb arányú elterjesztésével, és így Magyarország rövid időn belül zöldségtermesztő nagyhatalommá válhat - állítja a gödöllői Szent István Egyetem Kertészeti Technológiai Intézetének vezetője.

Dimény Judit professzor az MTI-nek elmondta, hogy sajátos geológiai adottságai miatt a Kárpát-medence földkérge vékonyabb, mint máshol. Ezáltal az országban világviszonylatban is kiemelkedően sok - összesen 1440 - a bolygónk magmája által hevített, forró vizet adó hévíz kutat tartanak számon. Ezen megújuló erőforrások az energiaárak elszabadulása következtében még inkább felértékelődnek. Hasznosításukra a zöld gazdaság fejlesztésén belül elsősorban a kertészetben kínálkozik lehetőség - tette hozzá.
    
Az évi csaknem 2 millió tonnányi, 140-180 milliárd forint értékben termesztett zöldség egyharmadát jelenleg is a hozzávetőleg 6000 hektárnyi üvegház és fóliasátor alatt állítják elő. A geotermikus energia felhasználásával ez a terület akár megkétszerezhető lenne, ami által az ágazat kitörési pont lehet az ország gazdasági megerősödéséhez - húzta alá a professzor.
   
Elemzések szerint elsősorban Heves és Békés megye termálvíz kútjait állíthatnák az üvegházi zöldségtermesztés szolgálatába, de az alföldi régiók is kínálják ehhez magukat, ahol már több ilyen bázis is működik. Az egész évben olcsó energiával előállított friss zöldség termesztéséhez éppen a segélyeken élő, képzetlen inaktív munkaerőt lehet, némi képzéssel mobilizálni. Ezek az emberek a társadalom hasznos tagjaiként állandó megélhetéshez juthatnak, így a zöldségtermesztés egyúttal fontos szociális kérdések legalább részbeni megoldására is lehetőséget kínál - emelte ki a szakember.

   
A sok ezer kétkezi munkás mellett azonban szükség van az üvegházakat működtető mérnökökre is. Éppen ezért az egyetem most együttműködési megállapodást készül kötni a Gödöllőhöz közeli Turán létesülő óriás üvegház beruházását finanszírozó Sugar Holdig befektető társasággal és a helyi önkormányzattal - utalt rá Dimény Judit.
   
Ennek keretében az egyetem diákjai szakmai gyakorlaton tanulhatják meg az üvegházi zöldségtermesztés fogásait és a turai modellként számon tartott termesztési rendszer alapos megismerését. E rendszerben az 5 milliárd forintból 10 hektáron jövő évben felépülő üvegfelület alatt környezetkímélő technológiával paradicsomot állítanak elő. A fűtést a földből kinyert és hasznosítás után visszasajtolt 130 Celsius fokú termálvízzel biztosítják és a termelés valamennyi mozzanata a legkorszerűbb eljárásokon alapul.
   
Az egyetem tudományos műhelye a turai modell továbbfejlesztésében is együtt kíván működni a rendszert kidolgozó osztrák Zeiler Gmbh-val, főként a növényvédelemben elért hazai eredményeket lehet ehhez hasznosítani. A paradicsomon kívül a majdani további, a turaihoz hasonló üvegházakban más zöldségeket is termesztenek majd, ellátva friss áruval a hazai és a külföldi piacot - mondta Dimény Judit.
   
Szendrei Ferenc, Tura (független) polgármestere az MTI érdeklődésére megerősítette: a város, az egyetemmel és a Sugár Holdinggal egyeztetve, ösztöndíjjal tervezi támogatni azokat az egyetemi hallgatókat, akik a leendő óriás üvegház üzemeltetési technológiáját kitanulják. A fiatal szakemberek letelepedéséhez, lakáshoz jutásuk költségeihez is hozzá kívánnak járulni, hogy ily módon is érdekeltté tegyék őket a városnak felemelkedést jelentő, a geotermikus energián alapuló, üvegházi paradicsomtermesztés fellendítésében.

MTI