Mezőgazdasági és Környezeti Információs Rendszert (MeKIR) hoz létre 1,35 milliárd forint összköltséggel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a most készülő uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2014 utáni hatékony alkalmazásának érdekében - mondta Palkovics Péter, a hivatal elnöke.
Hozzátette: a MeKIR-projekt egy olyan informatikai rendszer létrehozását szolgálja, amely lehetővé teszi az MVH és a társszervezetei számára a releváns adatok közös tárolását és megjelenítését. A rendszer kialakítását az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében 100 százalékban uniós támogatásból finanszírozzák.
Az Európai Unió a 2014 utáni finanszírozási időszakra követelményként fogalmazta meg - az egyszerűsítés és a bürokráciacsökkentés jegyében - az agrárszervezeteknél lévő különböző nyilvántartások közös megjeleníthetőségét.
Nemcsak a hatóságoknak segít
A fejlesztés jelentősnek számít. Egyrészt egyszerűsíti a vállalkozók, de legfőképpen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkáját. Jelenleg ugyanis ahány rendszer, annyi adat található az ágazatról és a szereplőkről. A sok adatbázisban most egymást kiegészítő, részben átfedő, több esetben pedig duplikált információkat lehet találni. Ráadásul azok sem mindig kompatibilisek egymással, mert például a területi meghatározások nem egységesek, így egymással összevetni sem lehet az információkat.
Az informatikai rendszer pályázati kiírása szerint az adatbázisok közötti adatcsere jelenleg nem hatékony, a többi között azért, mert az adatszolgáltatás a különböző közigazgatási szervezetek felé indokolatlanul sok emberi munkával oldható csak meg.
Hasonló már készült
Az uniós támogatások miatt az MVH és a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) között már kialakítottak egy adatbázist, az úgynevezett Közös Törzsadatkezelő Rendszert. Most erre a rendszerre alapozva mélyítenék az adatbázisokat, mert a Közös Agrárpolitika (KAP) 2014 utáni reformja miatt, összevethetővé kell tenni a nyilvántartásokat.
A tervek szerint az adatbázisba a következő nyilvántartások kerülnek be, nem egységes mértékben:
- külterületi földrészletek téradatai (külterületi kataszteri téradatok),
- mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (fizikai blokk adatok, területhasznosítási adatok, AKG-adatok, NATURA2000 adatok, egyéb tematikus rétegek),
- állami tulajdonú földterületek adatai,
- természetvédelmi és környezeti földterület-információk, speciális védettséget élvező területek adatai,
- erdőterületek adatai,
- szőlőültetvények adatai,
- borászati üzemek adatai,
- szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi, ló tenyészetek adatai,
- vetőmagterületek adatai.
Egy év múlva már működne
A nyilvántartás - a hatóságok mellett - a termelők, feldolgozók, szakmai szervezetek munkáját is segítheti. Az ügyfélkapun keresztül a saját területükre vonatkozó adatokhoz is hozzáférhetnek majd az ügyfelek.
Az adatbázis bővíthető lesz, így a később felmerülő igényeket szintén ki tudja majd szolgálni. Ezzel várhatóan megvalósítható az ágazat hatékonyságának növelése úgy, hogy a rendszer minőségi többletszolgáltatást nyújtson mind a szakhatóságok, mind pedig a gazdálkodók számára. A rendszernek, legalábbis a tervek szerint jövő június végén már működnie kell.
A projekt konzorciumi formában valósul meg, vezetője az MVH. A konzorcium tagja a Nébih, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium, továbbá együttműködő partner a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. is.
Kína és az Egyesült Államok sem akar háborút az indiai- és csendes-óceáni térségben – hangoztatta az Egyesült Államok hírszerzésének elnöke. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
