A görögdinnye (Citrullus lanatus) vajmi kevés rokonságban áll a névadó görögökkel. Pontos és megbízható magyarázat nincs arra, hogy miért éppen ez a név ragadt rá a gömbölyű gyümölcsre - illetve zöldségre, mivel mind a görög-, mindpedig a sárgadinnye zöldségfaj, és nem gyümölcs. Talán a „gölődiny”, azaz gombóc szóból alakult a zöldség neve az évek során. A görögdinnye növény a kabakosok családjába tartozik, eredetileg Afrika déli részérő származhat. Magyarországra a Balkán felől érkezett, a beszámolók szerint a XVI. században már nálunk is termesztették. Az igazi dinnyeszezon viszont csak a XVIII. században indult be.
A hazai éghajlat gyakorlatilag az ország egész területén kedvez a görögdinnyének, a talajadottságok miatt a legfinomabb dinnyék Heves megyében teremnek. Számos fajtáját termesztik; ezek formájukban (a gömbölyűtől a tojásdadig), a hús színében (halvány rózsaszíntől a vérvörösig) vagy méretükben (2-3-tól 10-15 kilóig) is különbözhetnek egymástól. Régebben nem volt ritka a 15-20 kiló körüli óriásdinnye sem, mára azonban a tömegtermelés és -fogyasztás a kisebb méretű, könnyebben szállítható dinnyék felé terelte a piacot.
Az egészségre rendkívül kedvező hatással van, különösen akkor, ha méretesebb adagot gyűrünk le belőle. 95 százalékban víz alkotja, így gyakorlatilag teljesen átmossa a szervezetet. Kiemelkedően jó hatással van a vesére és a májra. Vitamintartalma nem jelentős, elsősorban C-, E- és B-vitamint vihetünk be vele. Vas-, cink-, magnézium- és sótartalmának köszönhetően a nyári melegben a legkiválóbb folyadékpótlási lehetőség a jól lehűtött dinnye.
A görögdinnye húsában és héjában is megtalálható citrullin - nagy mennyiség elfogyasztása esetén - a szervezetben lévő enzimekkel reakcióba lép és argininné, azaz esszenciális aminosavvá alakul át. Ez pedig jót tesz a szívnek, a keringésnek és az immunrendszernek. Az arginin a nitrogén-oxid képződését segíti elő, amely a Viagrához hasonlóan ellazítja az ereket (Részletek>>)
Létezik mag nélküli dinnye?
A dinnye élvezeti értékét sokak számára nagymértékben csökkenti, ha tele van apró, barna vagy fekete, illetve fehér maggal. A genetikának köszönhetően azonban ma már magnélküli változatban is kapható a zöldség, igaz, valamivel drágábban, mint a magos. A nemesítők eredményes munkájának köszönhetően a mag nélküli dinnyében legfeljebb csak néhány kisebb fehér mag található.
Mikor érett?
A dinnyestandok környékén általában rengeteg a szakértő, akik akár 20 darabot is képesek végigkopogtatni, végigszaglászni. Biztos tipp nincs, de némi támpontot azért tudunk adni. Először szemrevételezzük a dinnyét: a leszakított indának fonnyadtnak kell lennie, ez jelenti, hogy kellőképp megérett, mire leszedték. A kopogtatásról azt kell tudni, hogy az érettebb dinnyék mélyebb, kongó hangot adnak ki, ha tenyérrel ráütünk vagy rákoppintunk - ám a tompa, puffanó hang túlérett vagy poshadt dinnyére utal. Lehetőleg vigyünk magunkkal egy olyan rokont vagy ismerőst, akinek abszolút hallása van. Figyelhetjük még a világos foltot, ami azt a helyet jelöli, ahol a dinnye a földhöz ért – ha ez nincs, akkor a termelő megforgatta a zöldséget növekedés közben, ami jót tesz a minőségnek. Ha van folt, akkor jó, ha sárga színű. A héj felszínének hamvassága frissességre utal, ám ez a réteg gyakran lekopik, mire a dinnye a vevő kezébe ér.
Milyen a sárgahúsú?
Fogós kérdés: létezését megerősíthetjük, de egyszerűen senkit sem találtunk, aki evett volna már ilyet. Ritkaságnak éppen nem mondható, de csak néhány helyen lehet kapni. Egy leírás szerint a sárgabélű „gusztusos ugyan, de az íze meglehetősen semleges, ezért a termesztése nem vált általánossá.” Ha Ön már kóstolta, ossza meg velünk és olvasótársaival az élményt, írjon hozzászólást!
A kisdinnye is dinnye?
Kiváló savanyúság készíthető a dinnyéből, ha az éretlen, még kisméretű zöldségeket ecetes lében teszik el. A kisdinnye a jobb csalamádék elengedhetetlen hozzávalója, de magában is finom.
Valóság vagy legenda a kocka alakú dinnye?
A dinnye szállításának, kezelésének nehézsége nem csak a méretéből, hanem a formájából is adódik. Természetesen a japánok oldották meg a problémát: kocka alakú dinnyét nevelnek, aminek ára kissé borsos, ám kiválóan pakolható és tárolható, mindemellett igazi kuriózum az asztalon.
Ki az a Lőrinc, és mikor pisil bele a dinnyébe?
Szent Lőrinc a népi hagyományok szerint neve napján végiglátogatja az összes, még földeken lévő dinnyét, és belevizel – elrontva ezzel ízét, állagát, élvezhetőségét. Arról nem szól a fáma, hogy a már hűtőben lévő dinnyékbe is belegusztustalankodik-e.
Szent Lőrinc
(Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)
A kásás, ízetlen (vagy éppenséggel rossz ízű) dinnyére mondjuk azt: meglőrincesedett. A naptár alapján történő dinnyevásárlást azonban alaposan megnehezíti, hogy egymáshoz közel két Lőrinc nap is van: az egyik augusztus 10-én, a másik szeptember 5-én. Mivel augusztusban nálunk még javában tart a szezon, valószínű, hogy a szent inkább szeptemberben cselekszi meg nehezen indokolható, ám annál visszataszítóbb tettét.
Lőrincről még azt lehet tudni, hogy II. Sixtus pápa diakónusa, az egyház könyveinek őrzője volt. A pápa halála után rajta követelték az egyház kincseit, és miután nem tudta előadni, elevenen megégették. Ezért lett a tűzzel dolgozók, égési sebektől szenvedők és a könyvtárosok védőszentje. Firenzében pedig minden év augusztusának tizedik napján hatalmas dinnye-orgiát csapnak a szakácsok védőszentje, San Lorenzo tiszteletére.
A dinnye nem csak rendkívül ízletes és egészséges, hanem rendkívül jól faragható is - ennek köszönhetően számos művészi kompozíció született már görögdinnye felhasználásával. Ízelítőül lapozza végig képgalériánkat!
Durván megbüntetik az Auchant a dinnye miatt
Megtréfálhatja a dinnye az allergiásokat
A nagy dinnyékre gerjednek a férfiak
Szélsőséges dinnyék: feketézők rontják az üzletet
Privátbankár