Horvát sajtójelentések szerint a kormányzat inkább osztalékot szeretne, hogy megerősítse az államháztartás helyzetét. A Mol szerint azonban az INA és a részvényesek számára az volna a megfelelő, ha "a további szükséges beruházások" révén növekedne a cég értéke. "Ez most a vetés ideje, és nem az aratásé" - nyilatkozott Szollár Domokos, a Mol szóvivője. "A nyereség visszaforgatásával az INA megerősítheti pénzügyi helyzetét, csökkentheti az adósságát" - tette hozzá.
A Mol szerint a profit visszatartása a közel-keleti helyzet miatt is fontos volna az INA számára. A társaságnak "gondosan elemeznie kell készpénztermelő képességét, amely részben olyan térségektől függ, ahol megemelkedett kockázati szintre lehet számítani" - idézte a Reuters a Mol szóvivőjét.
A zágrábi kormány még nem foglalt állást az ügyben, horvát sajtóbeszámolók szerint azonban az idei, választási évben a kormányzat inkább arra törekedhet, hogy osztalékot szerezzen azoknak a cégeknek a nyereségéből, amelyekben az állam rendelkezik tulajdonrésszel.
A Mol az INA legnagyobb tulajdonosa, 47,26 százalékos tulajdonrésszel. A horvát állam részesedése 44,84 százalék. A cég két veszteséges év után tavaly profitot ért el, a nettó nyereség 958 millió kuna volt. Az osztalékfizetésről a közgyűlés dönt, amely májusban ülhet össze.
A két meghatározó tulajdonos között nem felhőtlen a viszony. A Mol tavaly decemberben nyilvános ajánlatot tett INA törzsrészvények vásárlására, a többségi részesedés megszerezését célzó akció azonban nem járt sikerrel. Az idén március végén aztán a horvát pénzügyi felügyelet (HANFA) felfüggesztette a kereskedést az INA papírokkal a zágrábi tőzsdén. Horvát lapjelentések szerint a felügyelet arra gyanakszik, hogy ciprusi befektetési alapok INA-részvényeket vásárolhattak fel a Mol számára. A magyar olajtársaság visszautasította a piacbefolyásolásra vonatkozó gyanúsítgatásokat.
MTI