MSZP: a vidék megszenvedi az egykulcsos adórendszert

Példaként hozta fel az egykulcsos adórendszer bevezetését, megjegyezve, hogy a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban foglalkoztatottak átlagbére nagyjából 144 ezer, a fizikai munkát végzőké pedig 120 ezer forint, így ők - az adójóváírás eltörlése miatt - rosszul járnak az adóváltozásokkal. Hozzátette, a nehéz helyzetben lévő mezőgazdasági vállalkozások ezt nem tudják béremeléssel kompenzálni.

A vidéket sújtó intézkedések közé sorolta a szocialista politikus a közmunkaprogram átalakítását is. Ezzel kapcsolatban a Pest megyei Örkény példáját említette, ahol a tavalyi 152 helyett idén már csak 55 közmunkást tudnak foglalkoztatni.

Kifogásolta azt is, hogy az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódóan nem indultak új operatív programok, csak a régieket folytatták, azonban kevesebb a pályázati kiírás, a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkózását célzó program pedig kimaradt a tervekből.

Szólt arról is, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot a kormány tavaly áprilisban leállította, és mivel a pályázatokat csak ősszel írják ki, a támogatásokat pedig legkorábban jövő tavasszal folyósítják, a kabinet lényegében két évre megszüntetette az európai uniós forrásokon alapuló agrártámogatást.

Harangozó Gábor nehezményezte, hogy a 250 milliárd forintos stabilitási tartalék képzése miatt a Vidékfejlesztési Minisztériumnál 19 milliárd forintot zároltak, ennek harmadát a vízügyi területnél, ami megítélése szerint az ár- és belvízhelyzet miatt elfogadhatatlan.

Ugyancsak elfogadhatatlannak nevezte azt a fideszes indítványt, amelynek tárgyalását hétfőn kezdte meg a parlament, és amely nagyvízi mederré sorolna minden olyan területet, amelyet az árvíz idején a víz rendszeresen elborít. Mint mondta, ezzel a kormánypártok megfosztanák a kártérítés lehetőségétől azokat a települések határában élő szegény embereket, akik az árvíz által veszélyeztetett területen laknak.

Az MSZP-s képviselő ezzel szemben azt javasolta, hogy - akár az Új Széchenyi Terven belül - találjanak forrást árvízi védőlétesítmények építésére, addig pedig hozzanak létre kárenyhítési alapot a bajba jutott emberek megsegítésére.

MTI